Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

'A nemzetgyűlés 180. ülése 1923, évi augusztus hó 31-én, pénteken. 333 a kormányhatalomnak, úgyszintén a Földbirtok- ' rendező Bíróságnak bizonyos uj jogok statuálva, amelyeknél fogva azokban az esetekben, amikor a földreform következtében a nép megélhetése egyes községekben, egyes vidékeken nem hogy megjavulna, hanem határozottan lefokoztatik, lecsökkentetik egészen az éhenhalás szinvonalára, maga a törvényjavaslat általános és részletes indokolása felhivja erre a törvényhozás figyelmét, hogy ilyen helyeken lehetővé tétessék közbevető intézkedésekkel a nép további megélhetéséről való gondoskodás. A vármegyék mezőgazdasági al­bizottságai egymásután mondják fel a nagy ura­dalmak tulajdonosainak keresetére a szegény magyar népnek eddig élvezett kisebb-nagyobb 5—10—15—20 holdas bérleteit. Felmondják azok­nak .... B. Podmaniczky Endre : Az egész novellát el­mondja. (Zaj.) Rassay Károly : Joga van a házszabályokhoz szólni. Szilágyi LajOS : Nem fognak bennünket terro­rizálni Î Egész idő alatt a folyosón vannak. (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Halász Móric : Micsoda dolog ez ? (Zaj.) Szilágyi Lajos : Majd meglátjuk, mi lesz ennek a következménye ! Halász MoriC : Épen eleget fenyegetett már Szilágyi képviselő ur ! Szilágyi Lajos : Majd jön még több is ! Elnök : Csendet kérek ! Platthy György : A nemzet is látja, hogy mit csinál ! Hegymegi-Kiss Pál: A kisemberek érdekeit védjük ! Semmi rosszat nem csinálunk ! Szilágyi Lajos : Négyen voltak benn Csik beszéde alatt ! Platthy György : Beszéljen, olyant, hogy érde­mes legyen meghallgatni. Kiss Menyhért : Menjen Mayerhez tanulni ! (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Nem Mayer mondta !) Mayer János : Előbb a szemét nyissa ki és azután a száját ! Majd magához megyek tanulni ! Elnök : Csendet kérek. Szakács Andor : A kormány augusztus 19-én a hivatalos lapban 6140/1923. szám alatt egy ossz- " ministeriumi rendeletet jelentetett meg, mely a mezőgazdasági kishaszonbérletekről szól. Ez a rendelet azonban kizárólag a haszonbér összegére és fizetési módozataira vonatkozik, de semmi intéz­kedés nem foglaltatik benne ezekre a sérelmes esetekre vonatkozólag. Méltóztassanak elhinni, hogy hozzávetőleges számításaim szerint 50— 100.000 kis magyar földmunkás exisztenciájáról, sorsáról van szó, akik megérdemlik, hogy 5 perc időt szenteljünk nekik. Kisgazdákról van szó. Itt az történt, hogy ahol a földreformot már Ítélettel dűlőre juttatták, de a lakosság kívánságára póteljárás indult meg, igy maga a földreform vég­érvényes ítélettel még befejezve nincs, tehát nem következett be a törvénynek az az intézkedése, hogy miután a földreform végre lett hajtva, a kishaszonbérletek megszűnnek, ennek ellenére a mezőgazdasági albizottságok sorra megszüntetik a kishaszonbérleteket, úgyhogy száz és száz ember kenyerét veszti el egyes községekben. Itt van nálam a határozat, mely szerint október 1-én tartoznak az uradalom földjéről kivonulni, de ottmarad instrukciójuk, mezőgazdasági igájuk, amellyel az eddigi 10—20 holdas bérleteiket megművelték. Addig, amíg ezek az emberek a rendes eljárás során olvoslást találnak, vagy esetleg a novella idevonatkozó intézkedéseit a Ház bölcsessége magáévá teszi, majd valamikor a tél folyamán, ezek az emberek a nyári szünet alatt, amikor a nemzetgyűlés nem lesz együtt, teljesen meg lesz­nek fosztva megélhetésüktől és ki lesznek szolgál­tatva a megsemmisülésnek, az éhhalálnak. Azt hiszem, hogy ennek a nemzetgyűlésnek egyik leg­főbb hivatása, hogy a tisztviselői és más társadalmi kategóriák mellett a földmunkás nép sorsával is foglalkozzék, annak sorsán is könnyítsen, és az azt fenyegető csapásokat is igyekezzék elhárítani. Tisztelettel indítványozom, hogy a legközelebbi ülés napirendjére utolsó pontként tűzzük ki ennek a kérdésnek a megvitatását. Mándy Samu : Hogy képzeli ezt ? Szakács Andor : Elmondom, hogy hogyan képzelem. A külföldi parlamentekben bármikor fel lehet vetni az aktuális égető nagy kérdéseket és a Ház napirendjére lehet tűzni, úgyhogy min­dig abban a helyzetben lehet a törvényhozó testü­let, hogy a felmerülő, súlyos, nagy kérdésekben határozhasson. Házszabályaink szerkezete olyan, hogy nincs módunkban, ha bármely nagy társa­dalmi osztály életbevágó bajáról van szó, azt más formában szőnyegre hozni, mintha az illető tárgy­nak napirendre való felvételét kérjük. Méltóztassa­nak elhinni, hogy nem akarok ebben a kérdésben sem önöknek, sem a kormánynak kellemetlenséget csinálni ; szíves-örömest elismerem, — hisz meg is beszéltem ezt a kérdést a jelenlegi földmivelés­ügyi minister úrral — hogy benne megvan á tel­jes jó szándék és jó törekvés, hogy ezen a bajon segítsen, de nincs rá útja és módja, mert a novella, mint már tudjuk, a kormány elhatározása követ­keztében csak majd a téli munkaidőben fog a nemzetgyűlés napirendjére kerülni. Mi fog most történni amiatt, mert a kishaszonbérletek kérdé­sével házszabályok értelmében nem foglalkozha­tunk, ezekkel az emberekkel ? KÓSZÓ István : Van rá rendelet ! Meg van­nak hosszabbítva a bérletek ! SzakáCS Andor : A kormánynak a mezőgazda­sági kishaszonbérletek tárgyában augusztus 19-én 6140/923. szám alatt megjelent rendelete csak a kishaszonbér összegének a megváltoztatására vo­natkozik, de nem vonatkozik arra, amit én mon­dok. Ha méltóztatott volna figyelemmel kisérni előadásomat, megállapíthatta volna, hogy a kor­49*

Next

/
Thumbnails
Contents