Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-180

A nemzetgyűlés 180. ülése 1923. évi augusztus hó 31-én, pénteken. 307 nak száma 1,090.000 főt tesz ki maradék Magyarországon, akkor csak azt konstatálhatjuk, hogy — sajnos •— nincs elég népiskolánk. A mutatkozó bajok nemcsak abból folynak, hogy a multakban egyes helyeken bizony nem állit ott ak elég népiskolát, hanem folynak nemzetünk települési viszonyaiból is. Az egyébként rendkivül üdvös nagy magyar alföldi tanyai rendszerből kifolyólag pl. a beiskolázásnak olyan nehézségeivel állunk szemben, amellyel megbirkóznunk igen nehéz. De már tiz évvel ezelőtt, amikor a kultuszministeriumban az adminisztrativ államtitkári széket elfoglaltam, az volt az első tennivalóm, hogy kidolgoztuk a tanyai iskoláknak egységes szerves hálózatát és ha az egészségem megengedi, ministerségem legfőbb becsületének tartanám, ha ezt a teljesen kész programmot sikerülne — nem megvalósitani, mert ez a mai ministerségek időtartamát messze felülmúlja — de legalább az akciónak alapjait ugy lerakni, hogy nem hiszem, hogy akadna magyar kultuszminister, aki azután ezt a munkát ne folytatná. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) További nehézségek fakadnak a latifundiumokból is. Sajnos, sok uradalom nem tesz eleget iskolaállitási kötelezettségének, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Esetleg törvényhozási utón is keresni fogom a módot, hogy azokat az uradalmakat, amelyek ezt saját jószántukból nem hajlandók megtenni, a törvény erejével fogjuk erre kényszeríteni. (Altalános élénh helyeslés és taps.) De nem terjesztem ki a létszámapasztási akciót a polgári iskolákra sem. Ujabban ugyanis rendkivül örvendetes mozgalom indult meg a magyar falvakban. Egymásután jönnek a kérések uj polgári iskolák szervezése iránt. Azt hiszem, bárminő súlyos anyagi helyzetben van a magyar állam, bűnt követnénk el fajunk jövőjével szemben, ha ezt a nagyon üdvös akciót nem támogatnók és mindenképen fel nem karolnók. Barthos Andor : Az agrártudományokat is tanítani kell! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Mindjárt leszek bátor erre is rátérni. Az elemi népiskola V. és VI. osztályánál és az ezt követő hároméves ismétlőiskolai oktatásnál pedagógiailag hasonlíthatatlanul tartalmasabb kultúrát nyújt a polgári iskolának négy alsó osztálya. (Ugy van! jobb felöl.) Épen ezért mindent el fogok követni és eddig el is követtem, — a polgári iskolák egész sora keletkezett ministerségem alatt — nogy minden nagyobb magyar faluban, ahol a tankötelesek száma egy életképes polgári iskolát megtölt, ezt a polgári iskolát meg is szervezzük. (Éljenzés a jobboldalon.) A mi polgári iskolai tantervünknek azonban egy kis baja van, amint erre Maday igen t. barátom szép beszédében találóan rámutatott : túlságosan elméiéti. Ennek a polgári iskolai tantervnek ott, ahol mezőgazdasággal foglalkozó NAPLÓ XVI, népességről van szó, határozottan mezőgazdasági irányt kell adni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Sőt én itt nem akarok megállani, hanem a Közoktatásügyi Tanáccsal kidolgoztattam a felső mezőgazdasági iskolák tantervét, mert szatíraszámba mehet az, hogy ennek az agrár országnak vannak középfokú, úgynevezett felsőipari és felsőkereskedelmi iskolái, de felső mezőgazdasági iskolái nincsenek. (Ugy van! Ugy van!) Ezt a hézagot okvetlenül ki fog kelleni pótolni. (Helyeslés.) A tanterv és törvényjavaslat megvan, csak a bürokráciának hatásköri belső villongásai hátráltatták eddig, hogy a márciusban már elkészült törvényjavaslatot be nem terjeszthettem. Amint a ministeri széket elfoglaltam, ezt a törvényjavaslatot megcsináltam. Sajnos, még ilyen hatásköri összeütközések vannak, de annál a meleg baráti viszonynál fogva, amelyben nagyatádi Szabó István és Walko Lajos ministertársaimmal állok, meg vagyok győződve róla, hogy a parlamenti szünet alatt minden határvillongást közös egyetértéssel kiküszöbölünk és az őszi szesszión azután ezt a törvényjavaslatot bemutathatom, amely nemcsak a középfokú gazdasági oktatásra fog kiterjedni, hanem ugy a népiskolai és a középiskolai, mint a felső fokon felöleli az egész magyar gazdasági szakoktatást, amely javaslat készen, indokolásával együtt, megvan. (Általános helyeslés.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Voltakép a polgári iskolákból indult ki a fejtegetésem. A polgári iskolák felügyeletét reformálni óhajtom, amely tekintetben ebben a törvényjavaslatban csak egy kevesetmondónak látszó felhatalmazás foglaltatik, hogy t. i. kivehetem azt a tanfelügyelők felügyelete alól. Közismert dolog, hogy a polgári iskolák már régen kinőttek a tanfelügyelőknek, akik a polgári iskolákat felügyelik, a felügyeleti tevékenysége alól. Ma mi a helyzet ? Az, hogy a törvényszerű felügyelője a polgári iskoláknak a tanfelügyelő. Minthogy azonban ő annak pedagógiai felügyeletére, mint népiskolai szakember a legtöbb esetben alig lehet képes, azért mellékfoglalkozáskép polgári iskolai igazgatók vannak megbízva azzal, hogy a polgári iskolákat látogassák. Ennek eredménye — be kell vallanom — az, hogy ma a polgári iskolák voltaképen szakszerű felügyelet nélkül állanak, mert a tanfelügyelők, akik alá törvényszerüleg tartoznak a polgári iskolák, erre a dolog természeténél fogva nem lehetnek képesek, ha pedig valaki ilyen fontos ügyeket mellékfoglalkozáskép lát el, igen sok esetben az az eredmény, hogy az igazgató kénytelen a maga iskoláját is elhanyagolni és a kerületéhez tartozó polgári iskolák sincsenek igazi felügyelet alatt. Épen azért a polgári iskolákat a tankerületi főigazgatók felügyelete alá akarom helyezni. Minthogy azonban a tankerületi főigazgatók rendkivül túl vannak halmozva tennivalókkal, egypár életképtelen polgári iskola beszüntetése 46