Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-176
A nemzetgyűlés 176. ülése 1923. i Szabó Sándor előadó : A 20. § felhatalmazza a kormányt, hogy az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap kötelékébe tartozó állami tanítók és óvók nyugdíjügyében 1923. október 1-étől kezdődőleg az 1912. évi XLY. te. alapján, a nem állami tanítók és óvók nyugdíjügyében pedig ugyancsak a fenti időponttól az 1914. évi XXXIV. tcikk határozmányai szerint intézkedjék. Amennyiben itt olyan esetek merülnének fel, amelyekben ezektől el kell térni magasabb állami szempontból, felhatalmaztatik a minister, hogy ezekben a kérdésekben rendeleti utón intézkedjék. A 21. § módot kivan adni a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy a polgári iskolák, valamint az óvó- és tanitóképzőintézetek felügyeletét a királyi tanfelügyelők hatásköréből teljesen kivonhassa és ezt a felügyeletet már meglévő más tanügyi hatóságokra ruházhassa át. Itt arra gondol a javaslat, hogy megvannak a kerületi polgári iskolai felügyelők, akik utján a minister magasabb tanügyi szempontokból ellenőrizni fogja a polgári iskolákat, a tanítóképzőket és az óvónőképzőket. Amidőn a törvényjavaslat a főispán számára uj hatáskört kreál, biztosítani kívánta az idevágó szakelőadót; erre nézve kimondja, hogy ezeknek előadója a királyi tanfelügyelő. Ugyancsak itt történik intézkedés arra, hogy ugy az állami, mint a nem állami óvónőknek és elemi népiskolai tanítóknak járó illetményügyekben tett intézkedések ellen felszólalást biztosit ez a javaslat a közigazgatási bizottsághoz; ennek határozatai ellen pedig közvetlen panasznak lesz helye a magyar királyi közigazgatási bírósághoz, amennyiben olyan kérdés van vitássá téve, amelyet az érvényben lévő egyéb törvények a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalnak. Azért kellett igy intézkedni itt a minister kiiktatásával, — a vallás- és közoktatásügyi minister közbevető határozási jogát ez a törvényjavaslat megszüntette — hogy a végérvényes határozat elérésének útját ezáltal is egyszerűsítsük és a munkát kevesbítsük; közvetlenül és végső fokon ez bírálja felül az ügyeket a főispánnak a 19. §-hoz tett megjegyzéseimben említett intézkedései ellen felmerülő jogorvoslatok tekintetében, amennyiben államsegélyekkel kapcsolatos ügyekről van szó. A vallás- és közoktatásügyi ministerium kebelében alkalmazott tisztviselőkre nézve uj minősítő pontot kíván statuálni ez a javaslat, nevezetesen kimondja, hogy az 1883. évi I. tcben foglalt feltételeken felül a kultuszminister megállapíthatja, hogy az ott alkalmazásba kerülő tisztviselők bizonyos tantárgyakat legyenek kötelesek hallgatni az egyetemen és amidőn a fogalmazói karba való felvételnek ezt a kritériumát, mint előfeltételt megszabja, hozzáteszi, hogy a véglegesítést pedig bizonyos szakvizsga letételéhez kötheti a minister. Ez kívánatos uj rendelkezós s mert ezáltal a minister azt akarja | hn augusztus hó 27-én, hétfőn. 207 elérni, hogy sekkal szakavatottabb tisztviselőket nyerhessen, akik direkt a kultuszministerium kebelében előforduló ügyek vitelére már előképzettségüknél fogva is alkalmasabbak lesznek. A 23, § a törvény életbeléptetésével kapcsolatos zárórendelkezéseket tartalmazza. Intézkedni kellett itt arra nézve, hogy amidőn az elbocsátandó közszolgálati alkalmazottak megszűnnek az állam javadalmazásában állani és amidőn a polgári, a gazdasági életben elhelyezést kívánnak keresni, legyen egy olyan intézmény, amely nekik [ezt meg fogja könnyíteni. Epen ezért kimondja a javaslat, hogy támogatás nyújtása szempontjából az állam megfelelő közvetítő irodát vagy más intézményt fog felállítani. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ezekben kívántam röviden és tömör stílusban ismertetni ezt a napirenden levő fontos javaslatot. Az a gondolat, amely itt a kormányt vezette, annak megvalósítását célozza, hogy a hajléktalanná váló és azoktól az apró, de mégis szükséges segítségektől megfosztott alkalmazottak, amely segítségek rájuk nézve talán csak alig-alig biztosították a létfentartás lehetőségét, az állami magasabb érclek szem előtt tartásával legyenek utjokra bocsátva, és amikor az állam szolgálatából elmennek, mégis kapjanak valami, habár csekély útravalót, amely alkalmaztatásuk megszűnése után legalább az első időben biztosítja nekik a hajlékot és a száraz kenyeret. Az az intenció, amely a kormányt vezette, kettős : az egyik a humánus felfogás, amelynél fogva alkalmazottait mégis valamennyire alátámasztani kívánja, a másik pedig az a szigorú fiskális, állampénzügyi szempontból kiinduló intézkedést indokoló felfogás, amely azt mondja, hogy az államgazdasági érdekek lehetőleg szem előtt tartassanak. A bizottság meghányta-vetette a különböző érdekeltségek felfogását és olyan javaslatot kívánt a t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely a lehetőség szerint kielégíti a helyi érdekeket, a közalkalmazottak érdekeit, de amellett az állam érdekeit is. Ezek után vagyok bátor ezt a törvényjavaslatot mély tisztelettel a Nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlani. (Helyeslés és taps a jobbóldalon.) Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Bartos János jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés ! A mai ülés időtartamának beosztása lehetetlenné teszi számomra, hogy ezzel a törvény-tömkeleggel, mely ebbe a törvényjavaslatba bele van szorítva, komolyan foglalkozhassam. Tisztán csak a főbb kérdésekre térek majd rá, azzal a résszel pedig, amely az önkormányzati igazgatásra vonatkozik, a javaslat részletes tárgyalása során próbálok majd foglalkozni. Szomorú időkben szomorú kötelességet teljesít a Nemzetgyűlés, amidőn a tisztviselői létszámcsökkentést tárgyalja. A tisztviselői fölösleg csonka Magyarország testében olyan betegség,
