Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.
Ülésnapok - 1922-176
190 A nemzetgyűlés 176. ülése Í923. évi augusztus h'ó 27-én, hétfon. külön fognak eljárni, hanem közösen alakítanak részvénytársaságot, melynek részvényeit egymásközt felosztva jegyzik és ezeket a részvényeket a saját tárcájukban mint vagyontárgyat elhelyezik, az ezen részvényekre fordított összegeket egyfelől a c) pontban, másfelől a d) pontban nyújtott kedvezmény illeti meg. A c) pontban foglalt kedvezmény a társulati adómentességet biztositja, kimondja tehát az e) pont azt, hogy amennyiben egy vállatatnak ilyen részvények lesznek a tárcájában, ez a vállalat a társulati adó kivetésénél mindazt az összeget, amelyet a részvények bevásárlására fordit, a társulati adó terhére leirhatja. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy aszerint, hogy milyen összeget jegyzett az uj részvénytársaságnál maga az anyaintézet, ez az összeg az anyaintézet társulati adójából egyszerűen le fog iratni, ami egy ujabb bene, amelyet az anyaintézetek, vagyis a nagyvállalatok kapnak. De kimondja az e) pont azt is, hogy nemcsak ezeknek a részvényeknek jövedelme irható le, hanem maga az a tőke, amelyet a részvények jegyzésére az anyavállalat forditott, teljes egészében a d) pont rendelkezése alá esik, tehát a részvények megvásárlására forditott egész tőke öt év alatt a saját jövedelemadója terhére leirható. Azt hiszem, mindennek van határa, az adókedvezményeknek is. Engem soha életemben nem vezetett semmiféle animózitás a pénzintézetek és bankok ellen, mert nagyon jól tudom, hogy egy nemzet közgazdasági életében époly hivatott tényezői a termelésnek, mint akármilyen más foglalkozás. De amikor az adózás terén ép a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a mérleg beállításával elkövethető mindenféle kunsztok révén más adózókkal szemben hihetetlen előnyökkel birnak, — nagyon jól tudhatja mindenki, aki csak kissé jártas a részvénytársasági mérlegkészítés módjaiban, aki csak kissé ismeretes a magyar közgazdasági élettel, hogy minő előnyöket élveznek a részvénytársaságok a háztulajdonosokkal, a földtulajdonosokkal vagy az egyszerű iparossal szemben, vagy az egy emberként jelentkező bármely foglalkozási ággal szemben — szerény nézetem szerint meg kell államink bizonyos mértéknél és ki kell mondanunk azt, hogy az adókedvezmények terén is meg kell lenniök azoknak a vámhatároknak, amelyeken túl lelkiismeretesen elmenni nem lehet. Én a magam lelkiismeretével semmiféle célból összeegyeztetni nem tudom azt, hogy ilyen mértékű adókedvezményt nyújtsunk bármiféle vállalatnak, bármiféle célból is ilyen mértékű igazságtalanságokat teremtsünk az adózás terén. Épen ezért tisztelettel kérem at. Nemzetgyűlést, hogy ha már az 1. § első négy pontját méltóztatott megszavazni, legalább az e) pont törlését méltóztassék kimondani. Határozati javaslatot nyújtok be, hogy az e) pont töröltessék. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti minister: T. Nemzetgyűlés I Ha jól méltóztatik megnézni ennek a pontnak szövegét, méltóztatik látni, hogy tulaj donképen nem tartalmaz egyebet, mint azt, hogy a c) és d) pontban már megszavazott kedvezményeket kiterjeszti azokra az esetleg külön alapítandó épi tő társulatokra, amelyek több gazdasági tényezőnek ad hoc társulásából állanak össze. Ennek következtében én nóvumot a saját szempontomból ebben a kérdésben nem látok, mert a cél felé való haladásban lépés előre csak annyiban tétetik a kedvezmények terén, hogy több gazdasági tényezőnek épitőrészvénytársasággá való alakulása alkalmával a már megszavazott c) és d) pont kedvezményei alkalmaztatnak. Tisztelettel kérem, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam fejtegetésével és indítványával szem» ben a most elmondottak alapján méltóztassék ezt a pontot is változatlanul elfogadni (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. § e) pontjával szemben Gaaí Gaöton kép* viselő ur elleninditvánj^t adott be, tehát ezt az indítványt szembe fogoni állítani az eredeti szöveggel. Amennyiben a nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadná el, az elleninditvány elesik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 1. § e) pontját eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem 1 (Igen !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget fogadja el és igy az elleninditvány elesik. Következik az 1. § f) pontja. Bartos János jeflyzo (olvassa az f) pontot). Elnök : Gaal Gaston képviselő ur kivan szólni. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A t. minister ur az e) pont tárgyalásánál azt mondotta, hogy ebben novum tulaj donképen nincs ; hogy itt csak azokról a kedvezményekről van szó, amelyeket az 1. § első négy pontja megállapított. Ezzel szemben legyen szabad hivatkoznom épen arra a pontra, amelyet most tárgyalunk. A novum már az f) pontban jelentkezik. Ha én — vagy bárki ebben az országban — bármilyen célból részvénytársaságot alapitok, senki ki nem térhet az elől a kötelezettség elől, amelyet a részvénytársaságok alapításáról szóló törvény minden néven nevezendő uj részvénytársaságra reáhárit, hogy t. i. a részvényeik arányában és a részvények névértéke arányában bizonyos illetéket tartoznak fizetni, amely illeték az államkincstárnak kétségtelenül igen jelentékeny jövedelmét képezi. Miután az f) pont is itt van a d) pont mögött, a novum feltétlenül megvan, mert a kormány olyan részvénytársasági alakulat létrejöttét teszi lehetővé, amely részvénytársaság létrejövetele, szemben az összes részvénytársaságok alakítási módjával, abszolút illetékmentességet élvez és még azt a kincstári illetéket sem rója le, amelyet minden egyéb részvénytársaság leró. Barthos Andor : Az 1907. évi III. te. alapján
