Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-174

134 À nemzetgyűlés 174. ülése 1923. évi augusztus 23-án, csütörtökön. kegyeletem szent hellyé tesznek számomra. Ezekhez a hagyományokhoz ragaszkodom akkor, amidőn első felszólalásomnak ebben a rám nézve mindenesetre ünnepi percében azt a kijelentést és Ígéretet teszem a mélyen t. Nemzetgyűlés előtt, hogy minden felszólalásomat kizárólag a haza java, a nemzet érdeke és a szorosan és szigorúan értelmezett közérdek fogják irányítani, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy kerülni akarok minden személyi és személyes kérdést, (Helyeslés.) tisztán az elvek harcának nemes fegyverével akarok politikai ideáljaimért, a keresztény és nemzeti gondolatnak minden téren való érvényesülése ért és a szociális igazságnak minden vonalon való diadaláért küzdeni és egyike akarok lenni azoknak, akik a parlament régi tekintélyének helyreállitását és a parlamenti hang visszanemesitéset saját magukon kezdve akarják szolgálni. (Élénk helyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ehhez a javaslathoz kötelességemnek tartottam hozzászólni nemcsak azért, mert mint gyakorló épitész, a Ház tagjai között, ugy tudom, egyedülálló vagyok, hanem azért is, mert a magyar műszaki világnak két érdemes testülete, a Magyar Mérnök- és Epitész Egylet, valamint a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége erre a felszólalásra külön is felkért. Ezek a műszaki testületek nagy örömmel üdvözölnek minden javaslatot, amely az építkezést előmozdítja, mert minden ilyen javaslat a kari érdek szempontján felül alkalmas arra, hogy egy olyan iparágba hozzon vérkeringést, egy olyan iparágat juttasson munkához és kereseti alkalomhoz, amely tulajdonképen 40 ipart jelent, amelynek kihatása épen ezért az ipari életnek és a közgazdaságnak minden egyes ágára jelentős, és amely igy szociális kihatásaiban is rendkivül nagy, mert munkaalkalmat és kereseti lehetőséget nyújt az ebben az iparban foglalkoztatott, kizárólagosan keresztény jellegű munkásságnak. De emellett a lakásépítés modern kiadásban megvalósítja azt, amit a középkor alchimiája nem tudott megvalósítani, hogy t. i. aranyat csinál papirosból akkor, amikor papirosértékü pénzből .aranyértékü ós aranykamatozásu lakásokat produkál. Épen azért minden áldozatot, amelyet ebben az ügyben a kormány hozni fog, vagy hozni akar, örömmel üdvözlök és ahhoz hozzájárulok. így nagy örömmel üdvözöltük a népjóléti minister urnák azt a javaslatát, amelyet a lakásépítés kötelezővé tétele tárgyában készített és amely javaslat alkalmas lett volna arra, hogy azok az ipari és kereskedelmi vállalatok, amelyek ma magánlakásokat foglalnak le, ezeket a magánlakásokat eredeti céljaiknak visszaadhatták volna és a lakások visszaadása egy csapásra megszüntethette volna azt az égető lakásínséget, amely főképen a székesfővárosban van. Az a javaslat, amely e törvénynek a pótlására előttünk fekszik és amely hivatkozik egy építési akcióra, amelynek feltételei, sajnos, sem a törvényjavaslatban, sem az indokolásban nem szerepelnek, amelyről tehát csak félhivatalos közlemények utján vagyunk informálva, bizonyos aggodalmakat vált ki a műszaki testületekben, és én a magam részéről ez aggodalmaknak akarok itt hangot adni. A félhivatalos közlemény szerint e lakásépítési akciónak tulaj donképen lényege az, hogy a kereskedelmi és ipari vállalatok, valamint a bankok képviseletei magukra vállaljak három esztendő alatt 1500 lakásnak az építését. Ennek költségeit 60%-os valorizálatlan kölcsön alakjában az állam garantálja a Jegyintézet utján és ezzel szemben a lakások feletti rendelkezés a lakások 50%-ára. valamint az építendő garszonlakásokra vonatkozólag teljesen az építkezőknek van fentartva, és csak a lakások második fele az, amelybe az építkezők tartoznak saját tisztviselőiket betelepíteni, és az ezek által felszabadított lakások jutnak majd a lakáshivatal rendelkezésére. Nem vagyok abszolúte tájékozva afelől, hogy ezek a feltételek valóban ilyenek-e, mert hivatalos információim ezekről nincsenek és csak a napisajtó és a félhivatalos közlemények tudósításai alapján állítom, hogy ezek a megállapodás feltételei. E feltételek ellen van néhány észrevételem. Az észrevételek legelseje vonatkozik a 60%-os valorizálatlan kölcsönre. A 60%-os valorizálatlan kölcsön meglehetősen súlyos teher, amely ha szakszemen vesszük a dolgot, elégséges volna arra, hogy az állam maga ugyanolyan hatásfokú akciót bonyolítson le, mint amekkora ez az építkezési akció. Ezt nagyon könnyen meg lehet érteni, ha tudjuk azt, hogy az építkezések között legdrágább a lakásépítkezés és jelentékenyebben olcsóbb a hivataloknak, üzleteknek és irodahelyiségeknek az építése. A lakások t. i. megkívánnak sok mellékhelyiséget, olyanokat, amelyeknek berendezése igen drága. Csak hivatkozom arra, hogy a lakásokhoz előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, konyha és kamara is tartozik, amelyek mind építkezési pluszí jelentenek ; és hivatkozom arra, hogy pl. mit jelent ma egy fürdőszobaberendezés, egy konyhaberendezés, egy takaréktűzhely felállítása, azok az installációs szerkezeti munkák, mint pl. a víz, a gáz, a villany vezetékei, a csatornázás. Ha ezeket mind összevesszük, akkor minden nem szakértő is aláírja azt az állítást, hogy a lakásépítés legalább 40 %-kal drágább, mint az iroda, üzlet, raktár és hivatalos helyiség épitése, amelyeknél e költséges felszerelések és berendezések nincsenek meg ; ugy, hogy én azt hiszem, hogy ha a 60 %-os kölcsönnel maga az állam építene ilyen irodai, raktár- és hivatali helyiségeket, akkor ez hatásfokában ekvivalens lenne azzal az akcióval, amely 100 %-os tőkének felhasználásávallakásokat épit és meghagyja a mostani lakásokban azokat a hivatali helyiségeket, amelyek az ott levő már felEmiltett berendezéseket, a jelenlevő installációs szerkezeteket nem használják ki és amelyek tulaj donképen ott tétlenül és feleslegesen hevernek:. (Egy hang a középen : Ez igy van !) De emellett a valorizálatlan kölcsönnek nyújtása tulaj donképen nem egyéb, mint Aufforderung