Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-173

Ä nemzetgyűlés 3.73» ülése 1923. évi augusztus hó 22-én, szerdán. 125 (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) E célból oly bizottság alakítandó és hatal- ; mázandó fel eme jog gyakorlására, amelyben a \ szakministerinmok kiküldöttein kivül a Magyar Mérnök- és Épít ész-Egylet és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, valamint a Ma- : gyár Építőmesterek Szövetsége megbízottai szintén helyet foglalnának, mig a munkák vállalatba adása tárgyalásakor az egyes illetékes ipartestületek képviselői is bevonatnának, A fent jelzett egyezménynek a magán építkezésre káros azt a kihatását megakadályozandó, hogy a nagytőkével rendelkező építtetők nagymérvű anyag- és munkáskereslete . . .« Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék előbbre jönni, mert a gyorsírók nem tudják jegyezni beszédjét. Szomjas Gusztáv : Az olvasásból elég lesz ! Rothenstein Mór : Küldje el postán a gyorsíróknak ! Zsilinszky Endre: Majd hangosabban fogok olvasni (továbbolvassa) ; ». . . az anyagárak és munkabérek emelkedését vonja maga után, gondoskodni kell arról, hogy a magánépitkezés céljára legalább az anyagok könnyen és bizonyos mértékig stabilizált áron beszerezhetők legyenek. Ezt a magunk részéről oly módon tartjuk megoldhatónak, hogy az állam egyrészt ipari hitelt nyújtana az épitőanyaggyáraknak oly feltétel mellett, hogy az összeg ellenében meghatározott idő alatt meghatározott mennyiségű anyagot bocsátanak egy megszervezendő állami anyagraktár rendelkezésére, amely azt a kereskedelemügyi ministeriumban volt cementelosztó hivatalhoz hasonlóan tartaná nyilván és adná el a magánépítőknek előre megállapított áron. Hogy ez az ár fix, vagy időszakonként előre megállapított százalékkal emelkedik-e, nem lényeges. Fontos csak az, hogy a tervezéskor az anyagok ára előre biztosan megállapítható legyen. Téglagyárak, cement- és mészégetők ezenkívül is kötelezhetők, hogy a kiutalt szén ellenében termelésük bizonyos százalékát fix áron bocsássák az anyagraktár rendelkezésére«. Elnök : Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy a házszabályok 219. §-a értelmében a beszédet felolvasni tilos. Zsilinszky Endre : Ez nem az én beszédem, hanem a Magyar Mérnök és Építész Egylet és a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége memoranduma, amelyet azért hozok fel, hogy elmondjam a nemzetgyűlés előtt, hogy ezek a keresztény érdekeltségek szót emeltek a kormánynak a nagybankokkal való megegyezése ellen és memorandumot terjesztettek a kormány, elé, de ott süket fülekre találtak. Ulain Ferenc : Mint rendesen ! Zsilinszky Endre : Megjegyezni kívánom.tehát, hogy ez a javaslat nemcsak antiszociális, nemcsak óriási ajándékokat ad, de valósággal kirekeszti az építkezésből "az-egész keresztény kis- és középtőkét, a keresztény vállalkozókat, a keresztény ; mérnököket, és a keresztény kisebb gyárosokat. j Ennek a javaslatnak hallatlan antiszociális voltát | csak akkor tudjuk megérteni, ha feltesszük a kérdést, kik kaptak eddig az építkezéshez ilyen kedvezményt, kölcsönt és kik fognak ezután kapni. ; Nagyon jól tudom, hogy azok az uj kisbirtokosok, akik kevesen ugyan, de mégis megkapták a birtokreform kapcsán a maguk kis parcelláit és az uj telektulajdonosok, ha fel akarják építeni a maguk kis házacskáikat, sehol a világon, sem égen, sem földön, segítséget nem kapnak. Ma is évekig parlagon hevernek az országban a házhelyek, mert nem tudnak építeni, mivel nem kapnak semmiféle kölcsönt. Felteszem a , kérdést a t. népjóléti minister úrhoz, kapnak-e ezek a kisemberek a népjóléti minister úrtól 60%-os jegyintézeti kölcsönt az építkezéshez ? Ulain Ferenc : Nem is fognak kapni ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister : Eddig egyetlen egy sem kért ! Kiss Menyhért : De a Schwarzok kértek ! Zsilinszky Endre : A minister urnák tudnia kell, hogy ezek a kisemberek nem tudnak építeni anyagi segítség nélkül és még sem. adott nekik állami segítséget, nem hatvan, de egyetlenegy százalékot sem.. Amikor pedig az 0. K. H. akciót kezdett, hogy olcsóbb építési anyaggal segítse a kisembereket, nem kapott a Jegyintézettől kellő támogatást, mert ha az 0. K. H. kapott volna hitelt, ugy ezek a kisemberek is felépíthették volna a házukat. Ulain Ferenc : Ez az egységes kisgazdapárt programmja és szelleme ! Rothenstein Mór: Ezt csak most tudják meg? Szilágyi LajOS : Ráolvassák az igazságot ! (Derültség jobb felől.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Zsilinszky Endre : Érdekes, hogy egyáltalán mivel igyekeznek menteni ezt a javaslatot. A pénzügyi bizottságnak szánalmas jelentése azt mondja, hogy óriási rizikót vállalnak magukra a szegény vállalatok és azért kellett megadni nekik a 60%-os segítséget, mert ha a korona javulni fog, nehéz lesz ezt visszafizetni. Ha oly nagy rizikóval vállalják a kölcsönt, miéit nem kéltek valorizált kölcsönt? Ha pedig valorizáltat kértek és csak valorizálatlannal bocsátkoznak építkezésbe, ez azt jelenti, hogy a korona további romlására számítanak. De jelenti azt is, hogy törekedni fognak a korona további romlására, mert ez érdekükben van. A kormány tehát ahelyett, hogy a korona romlásának egy és más tényezőjét kikapcsolná, ezzel a javaslattal ujabb koronarontó tényezőt állit be. A javaslat hitelkedvezményei mellett eltörpülnek az adókedvezmények. Mégis valóságos arzenálja ez a kis törvényjavaslat annak, hogy hogyan lehet jogosulatlan magánérdekekéit megrövidíteni az államérdekeket. Az még hagyján, t. Nemzetgyűlés, hogy 30 esztendőre adómentességet biztosítanak ezeknek az uj építkezéseknek, — bár meg kell jegyezni, hogy a magán építkezéseknek