Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-172

94 A nemzetgyűlés 172. ülése 1923. évi augusztus hó 11-én, szombaton. sómat azonban én akkor fogom érvényesíteni a Házban, amikor a napirend tárgyalása a rendes keretekben erre nekem módot ad, amint hiszem, hogy rövidesen fog is mód és alkalom nyílni. Ha most felszólalok, azért teszem, mert Farkas István t. képviselőtársam egy kérdést intézett az igazságügyministerhez, amelyre az igazságügyminister egy választ adott, A kérdés az volt, hogy az igazságügyminister feleljen arra, ezekben az ajándék-, vagy kedvezményes vagy ingyenrészvények ügyében mi a véleménye. Az elnevezés itt-ott helytelen, mert hiszen itt ingyenrészvényről nem lehet szó, ajándékrészvényről sem lehet szó, itt szó lehet bizonyos kedvezményekről, bizonyos előzékenységekről, amelyeknek lehetnek bizonyos érzelmi konzekvenciái, amelyeknek lehet politikai jelentősége; denikve én ezt nem kívánom defineálni, mert szerintem az igazságügyminister ur a maga elaborátumában igen helyesen (Ugyvan! a baloldalon.), nagy objektivitással, politikai és morális etikai magaslatról bírálta ezt a kérdést és én a magam részéről minden szavával teljesen és tökéletesen azonosítom magam és azt, amit ő erről a kérdésről mondott, fentartás nélkül elfogadom. De épen mert igy fogom fel az ő álláspontját és teljes mértékben honorálom, azért nagyon érdekel engem, hogy mi az ő felfogása ugyanabban a kérdésben, amelyet Farkas István t. képviselőtársam tett a szociáldemokrata pártra vonatkozólag, kérdezvén t. i. azt, vájjon az igazságügyminister az ő alapos és beható vizsgálata alapján jutott-e annak nyomára, hogy a szociáldemokrata párt is érdekelve van-e ebben a kérdésben. Mire az igazságügyminister azt felelte, hogy nincs, — hát, engem a keresztényszocialista párt részéről szintén érdekel az igazságügyminister ur felelete. De érdekel egyszersmind az egész ellenzék részéről is (ügy van! balfelöl.), főképen arra a részére . . . Bessenyey Zenó: Kiss Menyhért ott volt! Haller István: Bocsánatot kérek, ugy látszik, a t. képviselő ur nem volt itt mostanában. Ezt a kérdést, amely Kiss Menyhértre vonatkozik, egyszer már az egész Háznak majdnem egyhangú megállapítása elintézte, konstatálván, hogy legalább is van olyan korrekt és honett dolog az ő részvényvásárlása, mint ahogyan kimutatta tegnap a ministerelnök ur, hogy a belügyminister ur részvényvásárlása milyen elbírálás alá esik. Akkor a t. Háznak általában ez volt a felfogása ; nagyon sajnálom, hogy erről Bessenyey Zenó t. képviselőtársam nem szerzett tudomást. Szerintem tehát ez a kérdés el van intézve, legalább a Ház szempontjából. Engem az érdekel, hogy az igazságügyminister urnák mi a tapasztalata; vájjon az ellenzék többi rétegeire is vonatkoznak-e az ő megállapításai, azok, amiket a memorandumában mondott. Mert hiszen a mi felfogásunk ebben a kérdésben az igazságügyminister ur felfogásával teljesen kvadrál. Viszont talán nem kvadrál egészen azzal a fejtegetéssel, amelyet a ministerelnök ur tegnap itt hangoztatott ; ennek a bírálatába most nem kívánok bocsátkozni, ismétlem, meg fogjuk találni ennek a módját és alkalmát. De minket most ez érdekel, mert az ellenzék nem kíván ugy szerepelni a nyilvánosság előtt (Felkiáltások jobbfelöl : Mi sem !), mintha azok a megállapítások, amelyeket a ministerelnök ur tett a memorandumában, az ellenzék összeségére vonatkoznának. Bessenyey Zenó : A kormánypárt összeségére vonatkozhatnak? Haller István : Kérem, nincs megbízatásom a kormánypárt részéről ; én csak azok nevében beszélhetek, akikhez tartozom. Bessenyey Zenó : Nem lehet egy pártra összezsugorítani a dolgot! Huszár Elemér: Tessék felállani és a kormánypárt nevében beszélni! Propper Sándor : Gyerünk a nevekkel ! (Zaj. Halljuk! Halljak! Elnök esenget.) Haller István : Azt hiszem, vitán felül áll. hogy én olyanok nevében nem beszélhetek, akik nekem erre megbízást nem adtak ; én csak azok nevében intézhetek kérdést az igazságügyminister úrhoz, akik nekem erre megbizást adtak. A t. képviselő urnák módjában van saját pártja részéről szintén egy ilyen megbízatás alapján hasonló kérdést intézni az igazságügyminister úrhoz. Nekem ez ellen a világon semmi kifogásom sem lesz. En tehát ismétlem kérdésemet: legyen szíves az igazságügyminister ur nyilatkozni abban a tekintetben, vájjon megállapítását, amelyet — ismétlem — a magam részéről aláírok, vonatkoztatta-e az ellenzék valamennyi pártjára kivétel nélkül? (Helyeslés balfelöl.) Miután az egyik pártra nézve már kijelentette az igazságügyminister ur, hogy nem vonatkoztatja, várom a kijelentését arra vonatkozólag, hogy milyen tekintetben kivan különbséget tenni a között a párt között és a többi ellenzéki párt között. Amennyiben erre nem kapnék választ, kénytelen lennék azt kívánni a t. Háztól, hogy a kérdést napirendre tűzze, hogy a napirend keretében lehessen tisztázni ezt a kérdést. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólani. Nagy Emil igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Kész vagyok azonnal felelni t. képviselőtársam kérdésére, csak előrebocsátom azt, hogy amennyiben én ebben a kérdésben rezerváltan nyilatkozom, azt méltóztassék betudni annak a szent kötelességnek, amely engem kényszerit. Ugyanis kegyeskednek jól ismerni azt, hogy a tényállás az volt, hogy én mint minister, az előtt az alternativa előtt állottam, hogy utasitsam-e az ügyészséget felfolyamodásra a vizs1 gálóbiró végzése, ellen, avagy abban megnyug-