Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-169

464 A nemzetgyűlés 169. ülése 19*

S. XXIII. tc-re való tekintettel, amely az eddig 10%-ot kitevő kereseti adó helyébe az általában 5%-ot tevő általános kereseti adót léptette, A haszonbérlők által fizetendő mezőgazdasági kamarai illeték kulcsa ehhez képest, de meg azért is újból megállapítandó, hogy a haszonbérlők által fizetendő illeték mérve a földbirtokosok és más haszonélvezők által fizetett illeték mérvével összhangban legyen. A törvényjavaslat ehhez képest a következő intézkedéseket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint az 1923/24. és az 1924/25. költségvetési években mezőgazdasági kamarai illeték fejében költségvetési évenként földbirtokosok és más haszonélvezők a buzavaluta alapján kivetett földadónak V^/o-át, haszonbérlők pedig a haszonbérlet után fizetendő általános kereseti adó alapjául megállapítandó jövedelemnek 1

lio°lo-át tartoznak fizetni. A 2. §-a tartalmaz megfelelő intézkedést a jogbizonytalanság megszüntetése végett. A törvényjavaslatnak ez a szakasza bizonyos intézkedéseket követel meg, és pedig olyan értelemben, hogy az 1920: XVIII. te. 47. és 48. §-ának, valamint az 1922: XXI. te. 2. §-ának a jelen törvényjavaslat 1. §-ában foglaltakkal ellenkező rendelkezéseinek hatálya az 1923—24. és az 1924—25. költségvetési évek tartamára felfüggesztetik, amely rendelkezésből természetszerűleg következik, hogy amennyiben a törvényhozás mezőgazdasági kamarai illeték fizetésének kérdése tekintetében az 1924—25. költségvetési év lejártával újból nem intézkedik, ez a kérdés az 1924—25. költségvetési évet követőleg ismét az 1920. évi XVIII. te. 47. és 48. §-ai, illetőleg az 1922 : XXI. te. 7. §-a szerint igazodik, tehát ismét a mezőgazdasági kamarák önkormányzati jogkörébe kerül. A törvényjavaslat 8. §-a a vizitársulatokra vonatkozik. A vizitársulatok járulékainak buzaértékben való kivetésére és beszedésére kér a kormány felhatalmazást. A vizitársulatok, mint tudjuk, rendkívül nagy munkálatok előtt állanak, a hónapokkal ezelőtti koronaértékekben megállapított beruházási költségek egyáltalában nem fedik a mai állapotnak megfelelő tényleges költségeket és ezért méltányos, hogy a vizitársulatok is felruháztassanak azzal a jogkörrel, hogy a koronaértékben előbb megállapított járulékokat most buzaórfcékben szedhessék be. A törvényjavaslat 9. §-a bizonyos közélelmezési kérdésekkel foglalkozik. A kormány már hosszabb idő óta küzdelmeket folytat a malmok különböző csoportjaival. A nagymaimok lisztárpolitikája hónapok óta olyan, amelyet megnyugvással nézni nem lehet. (Ugy van! Ugy van!) A lisztárak nincsenek összhangban sem a gabonaárakkal, sem hosszú időn át nem volt meg a kellő arány az egyes lisztfajták árai között. Az őrlési adó behajtása körül is mutatkoznak ujabb nehézségek. Érkeznek olyan jelentések, hogy akció folytán a malmok üzemüket évi augusztus hr> b-án, szerdán. beszüntetik. A kormánynak kell, hogy legyen valamely pozitiv eszköze, mellyel egyrészt a nagyobb malmok lisztárpolitikájába beleszólhat, másrészt a közellátás érdekében a renitenskedő malmokkal szemben felléphet. Ezek a tények igazolják az e szakaszban foglalt intézkedések szükségességét. De merülhetnek fel a közélelmezés terén más körülmények is, különösen pl. a cukorellátás körül, melyek szükségessé teszik, hogy a törvényhozás felhatalmazást adjon a közélelmezésügyi ministernek arra, hogy erélyes intézkedésekkel megakadályozza ezt az áruuzsorát. (Helyeslés.) Cserti József : Itt volna már az ideje ! Dénes István: Az 1400 koronás kincstári haszonrészesedést kell megszüntetni S Temesváry Imre: A törvényjavaslathoz a földművelésügyi kormány részéről még ujabb törvényszakasz is csatoltatott, mely vonatkozik az erdők és kopár területek befásitásánál szedhető illetékre. A múltban t. i. az erdők kezelésére nézve öt évről öt évre állapították meg a kezelési illetékeket, ma azonban már mindannyian beláthatjuk, hogy ez az állapot tarthatatlan, és nem öt évről öt évre kell megállapítani az illetékeket, hanem úgyszólván napról-napra kellene megállapítani. Ezért a földmivelésügyi minister ur felhatalmazást kór arra, hogy az ilyen erdőkezelési illetékeket a mostani viszonyoknak megfelelően felemelhesse. Ezeket voltam bátor előterjeszteni a törvényjavaslatra vonatkozólag, és tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ki van szólásra feljegyezve? Perlaki György jegyző: Dénes István^ Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Én az előttünk lévő törvényjavaslat 1. és 2. §-ához kívánok hozzászólni és az ezen paragrafusokban foglalt óriási jelentőségű kérdésekről akarok egyet-mást elmondani. Kérésem mindenekelőtt az, hogy az igen t. pónzügyminister ur vegye le a napirendről a törvényjavaslatnak ezt a két paragrafusát, illetőleg utasítsa a nemzetgyűlés a pónzügyminister urat, hogy azokat vonja vissza és dolgozzon ki rendes jövedelem- és vagyonadótörvényjavaslatot. Kállay Tibor pénziigyminister: Már megvan! Dénes István : Bocsánatot kérek, ami előttünk fekszik, az nem az. Ez nem törvényjavaslat, ez egy fércmunka, egy matematikai alapon az alaptörvény vezető gondolatával tökéletesen ellenkező törvényellenes tákolmány. Rupert Rezső : Gáztámadás ! Ebbe belepusztul az ország! Dénes István : A pónzügyminister ur által benyújtott törvényjavaslat első két szakasza ellenkezik tételes törvényeinkkel is A pónzügyminister urnák a törvényjavaslat első két parag-