Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-168
A nemzetgyűlés 168. ülése 1923. évi augusztus hó 7-én, kedden. 441 mazottak csoportjának élelmiszerelosztó helyén legutóbb kiosztott lisztadagból egy hozzám beküldött mennyiséget. Kérem, méltóztassanak ezt megtekinteni és meggyőződni arrói, hogy ez a liszt teljesen ehetetlen és használhatatlan. Ebből kifolyólag itt az ellenőrzés véleményem szerint szigorítandó volna s valamely olyan intézkedés volna teendő, hogy ez a kedvezményes ellátás valóban az legyen, aminek szánja azt a t. pénzügyminister ur, t. i a mai nehéz időkben a közalkalmazottak egyik legfontosabb járandósága. A t. pénzügyminister ur már honorálta kérelmünket atekintetben, hogy a kedvezményes ellátás terén bizonyos korlátozásokat visszavont. Különösen elismeréssel Emiltjük meg azt, hogy a pénzügyminister ur hatályon kívül helyezte azt az intézkedését, amely szerint attól, akinek 6ü00 korona mellékjövedelme van, a kedvezményes ellátást el kell vonni. Hasonlókép örömmel konstatáltuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur is hatályon kivül helyezte a klinikai orvosokra vonatkozólag kiadott ilyen korlátozást, ugy hogy ezek mindenesetre megnyugvást keltenek. Őszinte sajnálatunkra azonban a pénzügyminister ur változatlanul azon az állásponton maradt, hogy a cselédek kedvezményes ellátására vonatkozó intézkedését fentartotta. Mi az összes kedvezményes ellátási kérdésekben következetesen és állandóan azt az álláspontot foglaltuk el, hogy mindaddig, amig a pénz vásárló ereje csökken és amig a fizetések véglegesen és a mai viszonyoknak megfelelően egyersmindenkorra nem szabályoztatnak, a kedvezményes ellátást egyetlen kategóriától se vonja meg a pénzügyminister ur. Őszinte sajnálattal láttuk, hogy a létszámapasztási törvényjavaslatban, amelyet remélhetőleg holnap fogunk tárgyalni, épen erre vonatkozólag egy indítványt terjesztett be a t. pénzügyminister ur, amelyben már összeütközésbe jut önmagával, mert legutóbb — csak arra hivatkozom, amit a t. pénzügyminister ur Parisban a jóvátételi bizottság előtt mondott, hogy tudniillik a kedvezményes ellátást meg akarja szüntetni, de amikor ezeket meg fogja szüntetni, helyettük váltságösszegeket kell majd fizetni ; ezt a kifejezést használta : kell majd fizetni — at. pénzügyminister ur ettől az álláspontjától már eltért és egy másik törvényjavaslatban, amelynek voltaképen itt volna a helye, igenis megvonta a kedvezményes ellátást mindazoktól a nyugdíjasoktól, akiknek kevés, húsz esztendőnél kevesebb szolgálati idejük volt. Mi azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a kedvezményes ellátás tekintetében bizzuk magukra az érdekeltekre azt, vájjon fenn akarják-e tartani a kedvezményes ellátást vagy nem. A t. pénzügyminister ur — nagy köszönettel vettük — el is rendelte, hogy az összes érdekeltek nyilatkozzanak meg, vájjon kószpónzváltságban, vagy természetben kivánják-e a kedvezményes ellátást. Sajnosán kellett azonban konstatálnunk, NAPLÖ XV. hogy a határidőt, amelyet a határozathozatalra, a vélemény nyilvánításra megállapítottak, olyan szűkre szabták meg, hogy ezalatt a szűkre szabott határidő alatt nem alakulhatott ki et SZR" bad vélemény. Mindezekből kifolyólag mi változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogy az a kérdés, vájjon a közalkalmazottak készpénzben vagy természetben kivánják-e a kedvezményes ellátását, eldöntve nincs, illetőleg ahogy el van döntve, az nem az érdekeltek tiszta akaratnyilvánitása. Itt említem meg — örülök, hogy a t. igazságügyminister ur jelen van,... Strausz István : Nagyon érdekelve van ebben az ügyben ! Szilágyi Lajos : ... hogy egy panaszos levél van nálam az igazságügyministerium számvevősége ellen épen a kedvezményes ellátás váltságolása kérdésében. T. i. amikor a közalkalmazottakat az elé a kérdés elé állították, hogy válasszanak, döntsenek ők, mit akarnak, pénzt vagy természetben való ellátást, akkor őket megnyugtatták, hogy azok, akik a pénzben való váltságolást kérelmezik, azt mindenkor valóban idejekorán meg is fogják kapni, Amikor ilyen kijelentést tartalmaz egy ministeri rendelet, azt hiszem, súlyos erkölcsi kötelezettség hárul nemcsak a t. pénzügyminister úrra, hanem valamennyi minister úrra is abban a tekintetben, hogy gondoskodniok kellett volna, hogy mindazok a közalkalmazottak, akik ennek a ministeri rendeletnek — hogy ugy fejezzem ki magamat — beugrottak és azt remélték, hogy a készpénzváltságolást csakugyan idejében megkapják és ezért azt kérelmezték, szerencsétlenül ne járjanak. Már pedig itt van nálam Debrecenből egy nyugalmazott járásbirósági főtiszt levele, aki az összes Debrecenben állomásozó olyan nyugdíjasok nevében ír hozzám, akik az igazságügyministerium számvevősége utján kapják járandóságaikat. Ebben a levélben panaszkodik, hogy július 28-án 3 tehát az esedékesség után épen négy hétre, a neki és hattagu családjának járó váltságösszeg még nem volt kezei között. Egy hattagu családnál ez 87.000 koronát tesz ki. Bocsánatot kérek, a t. igazságügyminister ur lesz az első, aki belátja, hogy július 1-én kézhez kapni 87.000 koronát, vagy pedig augusztus 1-én, mit jelent, ha arról van szó, hogy ez a 87.000 korona kedvezményes liszt, zsir, cukor ellenértéke, Ha július végén ez az összeg nem volt még a kezei között, akkor nem csodálom, hogy ez a nyugdíjas a legnagyobb elkeseredéssel ír és még arra is felhatalmaz engem, hogy a nemzetgyűlés szine előtt nevét és adatait bemondjam, sőt nem törődve a következményekkel, felhatalmaz engem minden tekintetben arra, hogy panaszát a nyilvánosság elé tárjam. A kedvezményes ellátás csak akkor lesz az, aminek a t. pénzügyminister ur a jóvátételi bizottság előtt mondotta, t. i, a fizetésnek egy 61
