Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-167

370 A nemzetgyűlés 167. ülése 1923. évi augusztus hó 3-án, pénteken. fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az inditvány elvettetett. Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó ; T. Nemzetgyűlés í A szőnyegen levő törvényjavaslat tárgyalása során voltam bátor indítványozni tiz uj szakasznak a javaslatba való beiktatását, kértem egyúttal ezeknek a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. E tiz uj szakasz közül két szakaszt a 4. § után, két szakaszt a 7. § után és bat szakaszt a 12. § után javasoltam beiktatni. Most tisztelettel bejelentem, bogy ezen indítványaimat visszavonom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy az előadó ur most elhangzott szavai kapcsán ismételten felhívjam a figyelmet a ministeielnök ur által a múltkor mondottakra, nevezetesen arra, hogy a kormány arra helyezi a súlyt, hogy azok a rendelkezések, illetve azok az adóügyi javaslatok, amelyeket proponáltunk, minél előbb legyenek elintézhetők, ugy, hogy az ezek révén befolyó bevételek az államnak minél hamarabb rendelkezésére álljanak. Abban a kérdésben, hogy ez milyen formában történjék, illetve a javaslatok megvitatása és tárgyalása hogyan kezeltessék, a kormánynak az az álláspontja, hogy ez nem a lényeget, hanem a formát érintő kérdés. (Ugy van ! jobbfelőt.) Épen ezért, mivel ugy látta a kormány, hogy a másik módon, t. i. önálló törvényjavaslat formájában ez nagyobb megnyugvással lenne elintézhető, (Helyeslés a jobboldalon.) bár a maga részéről a másik eljárást is egészen házszabályszerünek tartja, ehhez a kívánsághoz alkalmazkodott, ennélfogva a t. előadó ur által tett javaslatok vissza vonásával egyidejűleg bátor vagyok beterjeszteni az egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amelyben összefoglalom ugy az adóügyi rendelkezést, mint azoknak a rendelkezéseknek legnagyobb részét, amelyeket az előadó ur már beterjesztett, amelyeket a pénzügyi bizottsághoz utasítottunk, de amelyeket ő most visszavont. Második törvényjavaslatként beterjesztem az építkezések esetében adandó adókedvezményekről szóló törvényjavaslatot, amely szintén egyike azoknak a törvényjavaslatoknak, amelyeket a t. előadó ur annak idején Emiltett. Elérem mindkét törvényjavaslat szétosztását — már ki vannak nyomatva — és kérem őket az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyminister ur által benyújtott törvényjavaslatok, tekintettel arra, hogy már ki vannak nyomatva és szét is vannak osztva, további eljárás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék azt felolvani ! Csik József jegyző (olvassa a U §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Őrffy Imre : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak taxációja, amikor a ministerelnöki rendeleteket felsorolj a, nem teljes. Még két vonatkozó tárgyú szakasz kimaradt, amelyeket most pótolni kérek. Kérem tehát, hogy a szakasz ötödik bekezdésében az »és 3410 M. E.« szavak helyébe a következő szavak szúrassanak be : »3410 M. E., 4660 M. E. és 5780 M. E.« Elnök : Kíván valaki szólni ? Csik JÓZSef jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre: T. Nemzetgyűlés! Az mdemnitási javaslat általános vitájánál az volt a szándékom, hogy kizárólag csak ennek a törvényjavaslatnak 14. §-ával fogok foglalkozni. Nagyon sajnálom, hogy a rokkantak ügyének nem tudtam meghozni azt az áldozatot, hogy az általános vitánál foglalkozhattam volna ezzel a kérdéssel, még jobban sajnálom azonban azt, hogy most a részletes vitánál is mindössze pár perc áll rendelkezésemre, hogy a 14. §-szal kapcsolatos mondanivalóimat előadjam. A 14. § a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi árvák ügyével kapcsolatos rendelkezéseket tárgyalja. Ezzel kapcsolatban leszek bátor egy pótló javaslatot előterjeszteni. Javasolom, hogy ehhez a szakaszhoz vétess ék fel a következő pótlás (olvassa): »Utasittatik a kormány, hogy 1923. évi szeptember hó 30-áig törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák anyagi ellátásáról, a rokkantak kötelező alkalmazásáról és megfelelő gyógyintézetek létesítéséről és fentartásáról.« Ennek a pótlásnak felvételét indokolja az, hogy nemcsak a mostani népjóléti minister ur, hanem elődjei is már nem egyszer megígérték, hogy a rokkantak ügyét törvényhozási utón kíván ják rendezni. Sajnos, ezek az ígéretek csak ígéretek maradtak és mind a mai napig az a helyzet, hogy a rokkantak ügye, a hadiözvegyek és hadi árvák segélyezése ma is kizárólag a mindenkori minister rendeletei alapján szabályoztatik. Ezzel a javaslattal megkönnyíteni kívántam a népjóléti minister ur helyzetét is. A múltkori tárgyalásnál ugyanis egy ennél hosszabb javaslatot terjesztettem elő, amelynek elutasítását a népjóléti minister ur azzal az indokolással kérte, hogy az a határozati javaslat majdnem egy egész törvényjavaslati anyagot hozna ide s igy a Ház szabadságát atárgyalási anyagtekintetében megkötné. Ugy gondolom, hogy a népjóléti minister urnák úgyis tudnia kell, mik azok az igények, amelyek törvényhozási utón elintézhetek, nem akartam tehát újra azzal a tárgyalási anyaggal ideállni. Viszont azonban látom azt a szomorú, mostoha bánásmódot, amellyel a rokkantak ügyét kezelik, kénytelen vagyok tehát ezt a javaslatot újra idehozni, ha mindjárt ilyen rövidített formában is. A népjóléti minister ur egyébként is nemcsak most, hanem már ezelőtt is több izben ígéretet tett a rokkantak ügyének rendezésére. Ezek az ígéretek