Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-166

334 A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án } csütörtökön. b) Az újonnan emelt épületek és épület­részek után a házadómentesség (a) pont) tartama alatt kincstári házhaszonrészesedés nem jár. c) Ha az épületet és épületrészeket társu­lati adó alá eső vállalat emelte, a házmentesség (a) pont) időtartama alatt a társulati idő alapjá­nak megállapításánál az adómentes épületből vagy épületrészből származó jövedelmet a mérleg szerinti jövedelemhez nem szabad hozzászámí­tani. d) Ha az épületet és épületrészt társulati adó alá eső vállalat építette, ugy az épület és épületrész előállítására fordított költségeket a vállalat három éven belül tetszésszerinti részle­tekben vagy öt év alatt egyenlő részletekben adómentesen leírhatja vagy tartalékolhatja. Indo­kolt esetekben a pénzügy minister az öt évet — a törlesztés tartama alatt is — meghosszabbít­hatja. e) Ha kizárólag az akció keretébe tartozó épületek és épületrészek emelése céljából több vállalat külön részvénytársaságot alakit, a külön részvénytársaságnak a társulati adó alá eső válla­lat tulajdonában levő részvényeiből eredő jöve­delemre a c) pont, a részvények megszerzésére fordított költségek leírására, illetve tartalékolá­sára pedig a d) pont rendelkezéseit kell meg­felelően alkalmazni. f) Azok a részvénytársaságok vagy szövet­kezetek, amelyek alapítási tervezetük és alapsza­bályaik értelmében kizárólag az akció keretébe tartozó épületek és épületrészek létesítése és azok fen tartása céljából alakultak, az 1920. évi XXIV. tcikk 14. és 15. §-ai szerint járó illeték alól mentesek. g.) Amennyiben a vállalat az épitós céljaira kölcsönt vesz igénybe, a külcsönügyletről kiállí­tott okirat, — a váltó kivételével — valamint a külön okiratban kiállított bekebelezési engedély, a kölcsön visszafizetésekor kiállított nyugta és törlési engedély illetékmentes. A kölcsönnek ki­zárólag az akció keretébe tartozó ingatlanra való telekkönyvi bekebelezése után bejegyzési illeték nem jár. h.) Arra a természetes személyre, aki az épületet vagy épületrészt építtette, az épületbe vagy épületrészbe befektetett tőke után utólago­san sem jövedelem-, sem vagyonadót kivetni nem lehet, sem a jövedelem-, vagy a vagyon eltitkolása miatt eljárás nem indítható azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet vagy vagyont az építtető a jogszerű időn belül nem vallotta be. E men­tesség elismerésének azonban csak akkor van helye, ha építkező igazolja, hogy a befektetett tőke az 1923. évi január hó első napját meg­előző időben szerzett jövedelemből vagy a meg­jelölt napot megelőző időben már tulajdonban volt vagyonból származik. Az előző bekezdés a—h) pontjaiban bizto­sított kedvezmények csak olyan épületekre és épületrészekre adhatók meg, amely épületekre vagy épületrészekre nézve a népjóléti- és mun­kaügyi minister elnöklete alatt e célra alakí­tandó bizottság, melynek tagjai: a népjóléti bizottság állami lakásépítési központi szervének, a pénzügyministernek, a kereskedelemügyi minis­ternek és a Pénzintézeti Központnak egy-egy küldöttje, az Országos lakásépítési ministeri bizottság vezetője, továbbá az akcióban részt­vevő érdekeltségek egy-egy képviselője megálla­pította, hogy az építési akció keretében épültek és a kedvezmények az i) és h) pontban foglal­tak kivételével megszűnnek, mihelyt az épületek és épületrészek az Emiltett céloktól elvonatnak'.« Tisztelettel kérem ennek a szakasznak a pénz­ügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök: Szilágyi Lajos képviselő ur a ház­szabályokhoz kórt szót. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés ! Mivel a mi véleményünk szerint az előadó ur házszabály­sértést követett el, és az elnök ur is, ha felteszi a kérdést, véleményünk szerint házszabálysértést fog elkövetni, mi elvi álláspontunkat minden egyes ilyen esetben le fogjuk szögezni és tilta­kozunk a kormánynak és a többségnek mostani eljárása ellen. (Helyeslés balfélol.) Elnök : Az előadó ur kíván szólam. Őrffy Imre előadó: A következő szakasz, amelyet indítványozni bátor vagyok, így hang­zik (olvassa): »Felhatalmaztatik a pénzügymi­nister, hogy a »Hangya« termelő, értékesítő, és fogyasztási szövetkezet, a Magyar Gazdaszövet­ség szövetkezeti központja cég alaptőkéjéhez az eddigi 40U millió korona névértékű alapítványi üzletrészen felül akár az eddigi üzletrészek név­értékének felemelésével, akár további alapítványi üzletrész átvételével hozzájárulhasson. A pénzügyminister azon időtartamra, mig a »Hangya« Szövetkezet a m. kir. kincstár ál­tal jegyzett alapítványi üzletrészeket vissza nem fizeti és a »Hangya« Szövetkezet bármely tar­tozásáért a m. kir. kincstár készfizetői kezessége fennáll, ezen szövetkezeti központ igazgatósá­gába egy tagot delegál, aki az igazgatósági és a végrehajtó bizottsági üléseken részt vesz és a netán törvénybe vagy alapszabályokba avagy a pénzügyminister által fenti üzletrész jegyzés és kezességvállalás alkalmával előirt kikötésekbe ütköző határozatok ellen óvást emel. Az alap­szabályok módosítására irányuló igazgatósági határozat is csak a ministeri kiküldött hozzá­járulásával hozható. A ministeri kiküldött által emelt óvás az illető határozat végrehajtását a pénzügyministernek harminc napon belül hozandó határozatáig felfüggeszti. A »Hangya« szövetkezeti központ saját tagjaitól, valamint a tagjai sorába tartozó szö­vetkezetek tagjaitól áruelőlegek címén pénzt gyümölcsöztetésére elfogadhat. Az áruelőlegekre s az azok kamatoztatására vonatkozó feltéte­leket a pénzügyminister állapítja meg. A jelenlegi kivételes gazdasági viszonyokra való tekintettel, azok a szövetkezetek, melyek alapszabályaik értelmében üzletrészeik után öt,

Next

/
Thumbnails
Contents