Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-166
A nemzetgyűlés 166. ülése 1923. évi augusztus hó 2-án, csütörtökön. 319 Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Barthos Andor. Barthos Andor : Annál inkább elállók a szótól, mert az igazságügy minister ur a 8. §-nak az igazságügyi bizottsághoz való utalását kérte. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Dénes István. Dénes István: Minthogy a szakasz elküldetik az igazságügyi bizottsághoz, én is elállók a szótól. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem f) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Felteszem elsősorban szemben a szakasszal Farkas Tibor képviselő ur indítványát, amely inditvány azt kívánja, hogy a szakasz utasíttassák az igazságügyi bizottsághoz. (Helyeslés.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Farkas Tibor képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az igazságügyi bizottsághoz utasítja előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Eszerint most a 9. § következik. Kérem annak felolvasását. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök: Szólásra következik? Forgás Miklós jegyző: Szabó József. Szabó József: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 9. §-a a kincstári haszonrészesedésről intézkedik. A kincstári haszonrészesedés felfogásom szerint azt jelenti, hogy a házbérből eredő haszonból részesedést fizet a kincstárnak az, akinek ebből haszna van. Minthogy azonban a házakból a tulajdonosnak tényleg olyan haszna, hogy még a kincstárnak részesedést is fizethessenek, nincsen, tehát a kincstári haszonrészesedést a tulajdonosra kivetni nem lehet. Az igen t. pónzügyminister ur egyszerűsített a dolgon és ugy oldotta meg, hogy ezt a kincstári haszonrészesedést — hogy mégis biztosítsa a kincstár részére — a lakókra vetette ki. Megállapítja a javaslat, hogy ezután minden lakó lakbérének 25%-át kincstári haszonrészesedés cimén tartozik fizetni. Mindenki fizet ennyi kincstári haszonrészesedést, tehát ugyanannyit fizet az is, aki a Lipótvárosban 12 szobás luxus-lakásban lakik, mint az, aki valahol a külső Józsefvárosban vagy Ferencvárosban, a Csikágó valamelyik részében egy egyszoba-konyhából áló lakásban lakik. Ugyanannyi kincstári haszonrészesedést fizet az, aki valamelyik előkelő kastélyban minden pompát élvez, mint az, aki valamelyik penészes odúban tengeti nyomorult életét. Ugyanannyi kincstári haszonrészesedést fizet a javaslat szerint az, aki keserves, verejtékes munkával keresi meg a mindennapi betevő falatjához szükséges összeget, mint az, aki kényelmesen, könnyű módon szerzi a milliókat. Azt hiszem, a Ház minden tagjának osztatlan helyeslésével találkozik az a felfogásom, NAPLÓ xv. hogy ez az adórendszer nem lehet igazságos. Ha azonban az ilyen adórendszer már tényleg megvan, akkor legalább változtatni kell rajta. Az igen t. kormány is érzi — ugy látszik — ennek a változtatásnak a szükségét, és ezért később módosítással élt. E módosítás szerint azok után a házak után, amelyek egy és két lakrészből állanak, s amelyekben a tulajdonos maga lakik, nem kell kincstári haszonrészesedést fizetni. Már az általános vitánál bátor voltam rámutatni ennek az igazságtalan adózási rendszernek a lehetetlenségére. Semmi kifogásom sincs az ellen, hogy azok, akik egy és két lakrészből álló házzal rendelkeznek és abban maguk laknak, ne fizessenek kincstári haszonrészesedést. Ez teljesen helyes; de kérdem a t. Nemzetgyűlést, hogy mi célja van ennek a rendelkezésnek és hogy lehetséges az, hogy ezt a rendelkezést az igen t. kormány szükségesnek tartja ugyanakkor, amikor súlyos adóval rója meg azokat, akiknek nincs házuk, hanem bérletben kénytelenek lakni, egyszerű, egy szoba konyhából, vagy egy-két lakásrészből álló, mint előbb Emiltettem, egészségtelen, igénytelen rossz lakásban? Ez igazságtalan rendszer, és felszólalásommal-azt kívánom kifejezésre juttatni, hogy helyeslem az igen t. kormánynak azt az intencióját, hogy az egy és két szobából álló ilyen lakásokat mentesítse a kincstári házhaszonrészesedés fizetésének kötelezettsége alól, de ha mentesiti azokat, akik saját házukban laknak, akkor mentesítse azokat is, akiknek nincs módjukban saját házukban lakni és bérleti viszonyban kénytelenek hasonló körülmények között élni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezért módosítással kívánok élni, amely szerint indítványozom, hogy a 9. § b) pontja második bekezdésében e mondat után »nem kell kincstári haszonrészesedést fizetni az olyan épület után, amely egy, vagy két lakrészből áll«, pont tétessék és ami ezután következik, »és amelyet csak a tulajdonos maga használ«, teljesen töröltessék. Ezzel elérjük azt, hogy minden olyan lakást mentesítünk a kincstári haszonrészesedés fizetése alól, amely egy, vagy két lakrészből áll. Hogy azonban a kincstár kárpótlást kapjon azért a veszteségért, amely ezen az utón a kincstári haszonrészesedésnél éri, készséggel hozzájárulok, hogy viszont a nagyobb lakásoknál magasabb kulcsot állapítsunk meg ebben az adóztatásban. Semmi kifogásom nincs az ellen, hogy a 12 szobás lakás után még a 25°/o-nál is magasabb kincstári haszonrészesedést is fizessenek. Feltétlenül mentesíteni kívánom tehát az egy- és kétszobás lakásokat a kincstári haszonrészesedésben foglalt adózás alól, és viszont progresszivitást javaslok a kincstári haszonrészesedés tekintetében a nagyobb, fényesebb lakásokra vonatkozóan. Ezért javaslom, hogy a b) pont második bekezdésének második sorában »alapnak« szó után a »25%-a« 44
