Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.
Ülésnapok - 1922-165
296 A "nemzetgyűlés 165. ülése 1Ù2B. Elnök : A képviselő ur nem lévén jelen, interpellációja töröltetik. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Eőri-Szabó Dezső ! EŐri-Szabó Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Ennek az évnek március havában — ha jól emlékszem, március 21-én — egy ugyanilyen tárgyú interpellációt intéztem a mélyen t. kormányhoz, illetve a földmivelésügyi ministenumhoz. Interpellációm tárgya az volt, hogy a kormány igyekezzék a vagyon váltságföldeket sürgős intézkedéssel azoknak a kisembereknek a kezébe juttatni, akiknek erre a törvény szerint igényük van. (Zaj. Halljuk !) Márciusi interpellációmra hivatalos választ nem kaptam. Györki Imre : Erre sem fogsz kapni ! EŐri-SzabÓ Dezső : Az illetékes körök azzal okolták meg interpellációm tartalmával szemben való elutasitó álláspontjukat, hogy a gazdasági év közben nem tartanák célszerűnek, nem tartanák helyesnek és nem tartanák a törvényeknek sem megfelelőnek azt, hogy ilyen óriási változtatásokat csináljanak és mivel az illető vagyonváltságföldek már akkor nagyrészben be voltak vetve, azoknak a kisemberek kezébe adása bizonyos kommunista izü dolog volna. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Nagyon kérem, képviselőtársaimat — anélkül, hogy az elnök ur jogkörébe be akarnék avatkozni — hogy amennyiben nem akarják interpellációmat meghalgatni, akkor legyenek szivesek eltávozni, amennyiben azonban akarják, legyenek szivesek módot adni nekem arra, hogy interpellációmat zavarás nélkül elmondhassam. (Zaj és ellenmondás a bál- és a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Vagyonváltságról beszél, ezt nem szeretik. ElnÖk : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az a jog, hogy ilyen felhívásokat intézzen képviselőtársaihoz, nem illeti meg. Egyáltalában az, hogy valamelyik képviselő meghallgatása iránt a képviselő urakhoz felhívás intéztessék, az én hatáskörömbe tartozik, amint hogy általában abba tartozik a csend és a rend biztosítása. Hogy a képviselő ur interpellációját nyugodtan elmondhassa, ezt mindenesetre biztosítani fogom. (Helyeslés.) EŐri-SzabÓ Dezső : Köszönöm az elnök ur figyelmeztetését. Előre bocsátottam, hogy nem kivánok az elnök ur jogkörébe beavatkozni. Mindenesetre azonban zavarólag hat reám az, ha beszédem közben némely urak privát társalgásokat folytatnak. Az elmúlt gazdasági év közben, hiába próbáltam megmozgatni ezt a dolgot, a vagyonváltságföldek bizony továbbra is megmaradtak nem a tulajdonos kezén, — mert tudvalevőleg most már a magyar állam a tulajdonos, — hanem azoknak a nagybirtokosoknak a kezén, akik a vagyonváltságföld után bért fizettek, még pedig olyan meglehetősen alacsonynak mondható béTt, amely semmiképen sem volt megokolt az illető nagybirtokosok részére és mintegy kedvezmény számba ment, évi augusztus hó 1-én, szerdán. hanem sokkal inkább megokolt lett volna a szegény falusi munkásoknak és törpebirtokosoknak a részére. (Felkiáltások balfelől : Mióta mondjuk már !) Most azonban oda jutottunk, hogy a gazdasági év a vége felé közeledik. Most kellő időben ismét megpróbálom felemelni szavamat a nemzetgyűlésben a'mélyen t. kormányhoz aziránt, hogy végre valahára iparkodjék erélyes intézkedéssel ebben a dologban elhatározó lépéseket tenni. Dénes István : Várhatsz ! EŐri-SzabÓ Dezső: Tudjuk, hogy a földreformtörvény már három esztendős. Tudjuk, hogy a vagyonváltságföld leadása tulaj donképen két éve meg kellett volna hogy történjék, sajnos azonban, ebből egy évet ajándékul kaptak az illető nagybirtokosok, (ügy van ! balfelől.) egy éve pedig szintén, ha bérben is, de az ő rendelkezésük alatt áll. Most már egyszer szeretnék tudni azok a falusi kisemberek, és szeretnők tudni mi is, akik azoknak a sorsát őszintén a szivünkön viseljük, mivel tudjuk, hogy az ő sorsuk össze van kötve az ország sorsával, s ezért szeretnénk már egyszer tisztán látni ebben a kérdésben, hogy végre a kormány a földreform dolgát, különösen a vagyonváltságföldekkel kapcsolatban dűlőre akarja-e vinni vagy pedig nem. Dénes István :' Csodálkozom, hogy nem látja be ! Pikler Emil : Közelben van és mégis kételyei "vannak ! Dénes István : Biztos, hogy nem ! Nem is kell kérdezni ! EŐri-SzabÓ DeZSŐ : Nagyon sok ok van a jogos panaszra. Leszek bátor egypár példával illusztrálni azt, hogy miként kezelik sok helyen — nem mindenütt, általánositani sohasem szoktam, mert az igazságtalan általánosítást bűnnek tartom —ezt a kérdést. Választókerületemben Fiad községben —ahol szintén kell leadni vagyonváltságföldet — kisbérletbe volt adva bizonyos terület már az előző években. A múlt gazdasági év elején, dacára annak, hogy a kisbérletek kormányintézkedéssel meghosszabbíttattak, az illető birtok nagybérlője egyszerűen a maga birája akarván lenni, erővel elvette a kisbérlőktől a földet, felszántatta és nem engedte, hogy azok a törvényes intézkedés dacára abba belemé hessneek. KovátS-Nagy Sándor : Miért nem fordultak az albizottsághoz ? EŐri-SzabÓ DeZSŐ : Fordultak fűhöz-fához. 1923. évi július hó 11-én hozta meg a vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága azt a határozatot, hogy ezeket az embereket — Esküdt Józsefet és 32 társát —az 1922/23. gazdasági évre megillette a bérlet. Ezt a határozatot — mondom — 1923. évi július hó 11-én hozta meg. (Felkiáltások a baloldalon : Hallatlan !) Hozzátette a gazdasági albizottság azt, hogy amennyiben folyamodók nem lennének birtokban, forduljanak a kir. birósághoz.
