Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

22 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. voltam bátor ezt a körülményt interpelláció alak­jában a nemzetgyűlés szine elé hozni, amelyben az adatok egész halmazát soroltam fel. Griger Miklós : Ki a hibás ? A sopronmegyei alispán Csik József: Az is! Griger Miklós : Már pedig a kommunizmus alatt nem igy viselkedett. Szabó József : Akkor hive volt a szervezke­dési szabadságnak. Csik József : A belügyminister ur volt szives válaszolni interpellációmra, és akkor azt mondta, hogy átérzi azt, hogy mi keresztény és nemzeti szempontoktól vezéreltetjük magunkat s a maga részéről lehetővé is teszik szervezkedésünk sza­badságát, őszinte sajnálattal konstatálom azon­ban, — és örülök, hogy a belügyminister ur meg­tisztelt jelenlétével — bogy az ő szava is csak a pusztába kiáltó szó lett, mert nem tudom, mi okból, de az az Ígéret, amelyet szervezkedési szabadságunkra vonatkozólag volt szives tenni, . . . Rothenstein Mór : Kiadott egy titkos ren­deletet. Csik József : . . . csak Ígéret maradt. Nem aka­rom az adatok halmazát felsorolni, de leszek bátor egy-két tipikus és jellemző adatot felhozni. Itt van pl. a szombathelyi főszolgabiró el­utasító végzése (olvassa) : »A szombathelyi keresz­tényszocialista szakszervezetek kérelme Vasszé­csényben tartandó gyűlés engedélyezése iránt. Véghatározat. A szombathelyi ker.-szocialista szak­szervezetek azon kérelmének, hogy 1923 június hó 3-án Vasszécsény községben nyilvános föld­munkásgyülést tarthassanak, helyt nem adok és a gyűlés megtartását nem engedélyezem. Indokok. A bejelentés szerint a gyűlés tár­gyai : a földmunkásokat érintő legújabb törvény­hozás. Szervezkedés. Eszerint az első tárgy olyan, amety kapcsolatos politikai jellegű kérdésekkel, ilyen kérdéseknek tárgyalása pedig szakszervezeti gyűlésen meg nem engedhető.« Szabó József : ök állapítják meg a napiren­det, hogy miről trágyaljunk ! Csik József (olvassa) : »A második tárgyat illetőleg a bejelentés nem tartalmazza azt, vájjon a kisbirtokos vagy a mezőgazdasági munkásosztály beszervezése képezi-e a gyűlés tárgyát, mert hiszen mindkét osztály tekinthető földmunkásnak. Nincs megjelölve, hogy a szervezkedés mi célból történik, vájjon az tisztán gazdasági, avagy egyszersmind politikai jellegű-e ?« Griger Miklós : Ezt a főszolgabírót internál­tatni kell ! Ez megérdemli. (Egy hang a szélső­baloldalon : Van olyan több is f) Hallatlan ! Csik József (olvassa) : »A gyűlés tárgyainak nem elég világos és részletes megjelölése alapot szolgáltathat azon aggályra is, hogy a gyűlés meg­tartása még jobban kiélesitené a földmunkások és a társadalom egyéb osztályai között amúgy is meglevő ellentétet, ami fontos országos érdekből feltétlenül elkerülendő. Ezen véghatározatot folya­modónak azzal adom ki, hogy ellene 15 nap alatt felebbezésnek van helye.« Kívánatos volna, hogy a főszolgabíró ur tör­vényes keretbe illessze bele ezt az elutasító vég­zését . . . Rothenstein Mór: Ahhoz kellene neki a tör­vényt ismernie. De nem ismeri ! Platthy György : Maga megtanítja rá ! Csik József : . . . mert igy én nem tudom, me­lyik ministeri rendelet rendelkezik akként, hogy egy gyűlésen ne lehessen a mezőgazdasági törvé­nyeket megismertetni a mezőgazdasági alkalma­zottakkal. Nem tudom azt sem, melyik ministeri rendelet intézkedik arról, hogy be kell jelenteni a hatóságnak azt, hogy mezőgazdasági munkások­nak vagy törpebirtokosoknak akarok-e gyűlést tartani, és nem tudom azt sem, melyik ministeri rendelet intézkedik arról, hogy, hacsak a távoli lehetősége is megvan annak, hogy valamely gyűlés gyűlöletet szit az osztályok között, — tehát lehe­tőségek után indul az egész okoskodás — már ne lehessen megengedni a gyűlés megtartását. Bocsá­natot kérek, de lehetőségek után okos 'embernek nem lehet indulnia. Griger MiklÓS : Az ilyen szolgabirák tenyésztik a kommunizmust, belügyminister ur ! Csik József : Azt csak elvárhatjuk egy köz­igazgatási tisztviselőtől, egy főszolgabírótól, hogy legalább a törvényes mázt adja meg az ilyen eluta­sító végzésnek, ne pedig ilyen smoncákka] utasítson el egy keresztényszocialista gyűlést. Griger Miklós : Gyalázat ! Gazság ! Csik József : Egy győrmegyei főszolgabiró mindig megköveteli azt, amikcr szervező gyűlést akarunk tartani, hogy a tagok névsorát küldjük be hozzá,. . . Szabó József : Vagy az alapszabályokat ! Csik JÓZSef :.. • pedig amig egy helyi szervezetet meg nem alakítunk, addig nem lehet tagokról be­szélni ; hiszen épen az a célja a gyűlésnek, hogy a faluban az illető helyi szervezetet megalakítsuk s igy tagokat kreáljunk. Micsoda — hogy ugy fejez­zem ki magamat — kevésbé bölcs előrelátás az, amely megköveteli a tagok névsorának beküldé­sét egy olyan szervezettől, amely még nem is létezik. Sőt az is megtörtént, hogy amikor egyik központi vezető emberünk gyűlést tartott Zemplén megyé­ben és a gyűlés után látogatásokat tett egy háznál, a csendőrök abban a házba, ahol megfordult, el­mentek megnézni, vájjon mit csinál ő ott. Elnök : Két óra elkövetkezett. Kérdem a t. képviselő urat, méltóztatik-e beszédét befejezni, vagy délután folytatni? Csik József : Délután folytatom. Elnök : Az ülést délután négy óráig felfüg­gesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el). Elnök : Az ülést újból megnyitom. Csik József képviselő urat illeti folytatóla­gosan a szó !

Next

/
Thumbnails
Contents