Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-160

12 A nemzetgyűlés 160. ülése 1923. évi július hó 24-én, kedden. hogy mily nagy hátrány az mindkettőnkre, hogy ily messze vagyunk egymástól. Csak üzenni tudunk egymásnak. Sohase fogjuk elfelejteni, hogy a jó testvér magyar nép itt a harctéren keresett fel minket szerencse ki vánatai val. Én erről örömmel fogok Angorában a nemzetgyűlésnek referálni és válaszul a következőket üzenem a magyar nemzet­gyűlésnek. (Halljuk ! Halljuk !) Egyenes ut, hajt­hatatlan akarat, önfeláldozás visz előre. (Ugy van ! balfelöl.) Ott a Duna mellett szenvedő testvér­népünk nagyszerű jövőjében mi bizunk ; erre mi a jövőben számítunk. Ne csüggedjenek, de remél­jenek, mert azé a jövő, aki remél és akar S (Ugy van I Ugy van !) Adja át kérem, a magyar testvér­nemzetgyűlésnek ezt a képet üdvözletül. Legyen az jele őszinte rokoni szeretetemnek és tiszteletem­nek. A magyar kardot utolsó órámig büszkén fogom megőrizni, azt mint a testvéri barátság megnyil­vánulását, szeretettel és hálával fogadom. Tudom, hogy sok millió magyar hozzá nem méltó elnyo­matásban sinylődik. (Ugy van ! Ugy van !) Ezek­nek azt üzenem, hogy csak kitartás, eljön az ő szabadulásuk órája is ugy, amint a mienk is eljött. Szeretnénk már mi is önökkel együtt örülni, ahogy maguk, mint jó testvérek, most velünk örülnek. A magyar nemzetgyűlésnek áldásos munkálkodást kívánunk s ha majd nyugodtabb idők jönnek, visszaadom a látogatást Budapesten.« (Általános élénk éljenzés és taps.) A török államfő akkor sajátkezüleg dedi­kált nagy fényképet küldött tisztelete jeléül — ahogy ő mondja — a magyar nemzetgyűlés ré­szére. Ezt a fényképet magammal hoztam és a mai napon Karafiáth Jenő háznagy ur rendel­kezésére bocsátottam. A Ház bölcsességére bizom 5 hogy méltóztassék a fénykép tekintetében a to­vábbi intézkedéseket megtenni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! Mielőtt témámat tovább fejtegetném, azt hiszem, helyesen cselekszem, ha felhívom az igen t. nemzetgyűlés figyelmét még arra is, hogy Konstantinápoly katonai kiürítése már csak hetek kérdése. Lehetetlenségnek tartom, hogy ezeken a győzelmi ünnepségeken, amelyeken minden keleti nép részt fog venni, a magyar nemzetgyűlés ne legyen képviselve. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag leszek bátor majd a nemzet­gyűlésnek konkrét indítványt előterjeszteni. Ké­rem már előre is erre az indítványra vonatko­zólag az egész Ház támogatását. (Helyeslés.) Azt hiszem, e tekintetben pártdifferenciák nem lesznek közöttünk. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak még megengedni, röviden vázolom azokat az impressziókat, amiket én Törökországban nyertem és amelynek tulajdo­nítom ezt a nagyszerű és gyors feltámadást. (Halljuk! Halljuk!) Az tény, hogy Török­országban ma a legszélsőbbkörü demokrácia uralkodik. A török kormánynak első és fő­gondja minden vonalon a kis- és szegényembe­rekkel való törődés. (Élénk helyeslés jóbbfelol.) Hogy a török kormány az egész nemzetgyűlést maga köré tudja csoportosítani, — végig ott j voltam a választások tartama alatt és láttam a török választást, láttam a kemalisták óriási győzelmét — csak annak tudom tulajdonítani, hogy az egész nép a kormánnyal tart, mert a kormány viszont tényleg csak a nép bajaival törődik. (Taps és élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások ! Most kell tap­solni !) Rupert Rezső : Mit szól hozzá Egri-Nagy János ? Friedrich István: Kénytelen vagyok azt is hangsúlyozni, hogy becsületesebb választást, mint amilyet Törökországban láttam, nem tudok elképzelni. Az a legszélesebb, legtitko­sabb, legegyenlőbb választójog... Haller István.- Ázsiában! Meskó Zoltán; Mit szól hozzá Klebels­berg ? Szomjas Gusztáv: De előbb lefogják a kommunistákat ! Drozdy Győző : (közbeszól. Zaj.) Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, mél­tóztassék csendben maradni! Friedrich István : Iskolapéldáját láttam an­nak, hogy őszinte népjóléti politikával miként lehet a legszegényebb néprétegeket is a naciona­lizmus ideájának megnyerni és abban megtar­tani. Kell, hogy mi is erre az álláspontra he­lyezkedjünk. Nagy Ernő: Egyedüli mód! Friedrich ÍStván : Az egyedüli ut a legszéle­sebb demokrácia, nemzeti alapon. (Helyeslés. Félkiáltások jóbbfelol: Es az!) Ezt megfordí­tani nem lehet. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Próbálják meg!) A népjóléti politikában min­dig elkésve érkezni és felülről különböző pará­dékkai és szónoklatokkal nacionalizmust csinálni, akarni : ez ki van zárva, ez teljes lehetetlenség. Politikai hazugságokat Törökországban nem tűr­nek. Jaj volna ott annak a képviselőnek, aki mást mond a választóinak és mást mond a nemzetgyűlésnek. (Taps középen és jóbbfelol.) Drozdy Győző; Nálunk meg ebből élnek! A politikai hazugságból! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szilágyi Lajos : Például : titkos választójog ! Bégi, jó Nagyatádi-programm ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: És? És? Friedrich István : A kétszinüség ott a poli­tikában a legnagyobb bűn ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Itt is ! (Egy hang a szélsőbaloldalon : Itt meg a legnagyobb erény!) Friedrich István: Aki egyszer egy kérdés­ben nem határozott, de kétszínű álláspontot foglalt el, az még jelölt sem lehet, mert nem akadna ember, aki a jelölő ivre a nevét ráirná. A török néplélek csak az egyenes, nyilt, férfias megnyilatkozásokat szereti ; becsüli a politikai ellenfeleit is, de azt kívánja, hogy mindenki

Next

/
Thumbnails
Contents