Nemzetgyűlési napló, 1922. XV. kötet • 1923. július 24. - 1923. augusztus 08.

Ülésnapok - 1922-162

126 A nemzetgyűlés 162. ülése 1923. hogy ez sem az igazi megváltó. Az igazi meg­váltónak a kormánynak kell lennie, és akár­meddig harcoljak ezzel a véleményemmel, kell, hogy győzzek. Hogy az előadó ur leszögezte azt, hogy itt nem lehet költségvetési előirányzatot készíteni és efölött vitatkozni teljesen akadémikus, ez magára az egységespártra igen szomorú világot vetne, ha nem lenne olyan megfontolt pénzügy­ministerünk, aki a mostani viszonyok között is épen az ellenkező véleménynek ad kifejezést,... Homonnay Tivadar: Az előadó szembe­helyezkedik a ministerrel! Strausz István : .. . amiből azt látom, hogy ebben a rendszerben, amely most itt ebben az országban uralkodik, a ministerek nem urai a helyzetnek, (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. ) Sajnálom, hogy az előadó urat a pénzügy­minister ur indokolásával kell megcáfolnom,... Homonnay Tivadar: Mást mond az előadó, mint a minister ! Strausz István : ... mert ennél én sem tudok frappánsabb cáfolatot. Az 1. § indokolása azt mondja (olvassa) : »Az államháztartásnak az 1922/23. költségvetési év január—június hónap­jaiban való viteléről szóló 1923: IX. te. hatálya 1923. évi június hó végével lejár.« Folyamatban vannak ugyan már az elő­készítő intézkedések arra nézve, hogy az 1923/24. költségvetési évre szóló előirányzat a legsürgő­sebben egybeállittassék, — és erre azt mondja az előadó ur, hogy ez teljesen akadémikus, efelől még vitatkozni sem lehet — minthogy azonban az előirányzatnak egybeállítása és annak letár­gyalása még hosszabb időt vesz igénybe . . .« stb. Világos, ebből nem kár vesztegetni a szót, hogy az előadó ur csak egyéni meggyőződését hirdette, mikor a költségvetési előirányzat ki­hirdetésének lehetőségéről szólott, holott az a szék nem azért van, hogy., onnan bármily véle­ményt lehessen hirdetni. Önök azon az oldalon, az igen t. többségi párt tagjai, . . . Szilágyi Lajos: Most kisebbségben vannak ! Strausz István :... sajnálom, hogy most épen olyan kevesen vannak . . . Fráter Pál: Az urak sincsenek sokan! Strausz István : . . . de épen a többséghez tartozó képviselőtársam tette azt a megállapí­tást, hogy a jobboldalra mutatott: ez a több­ség. Mondom, a többségi párt szeretné a köz­véleményt és a közvélemény utján szeretne ben­nünket, ellenzékieket rákényszeríteni annak a véleménynek elfogadására, hogy az indemnitási törvényjavaslat elfogadása vagy el nem foga­dása nem politikai kérdés. Én ezzel nem értek egyet, de mégis hajlandó volnék egy olyan in­demnitási törvényjavaslatot elfogadni az adott viszonyok között, amely szorosan az alkotmá­nyosság pilléreire van felépítve. Szabó József : Ez törvény tömeghalmaz ! évi juUus hó 26-án, csütörtökön. Strausz István : De amikor azt az elvet hirdetik, hogy ennek elfogadása vagy el nem fogadása,, nem politikai pártkérdés, akkor az igen t. Orffy előadó ur (Felkiáltások a szélso­baloldalon : Hol van F Tanácsokat ad a kines­tárnak!) az előadói székből propagandát csinál a többségi párt mellett. Szabad-e abból a szék­ből akár jobbra, akár balra propagandát csi­nálni, kérdem én azt az igen t. többségi párt­tól? (Mozgás a jobboldalon.) Epen azt mondja a t. képviselőtársam, hogy nem olvasták Tapsoltak arra a kijelentésére Orffy előadó urnák, hogy a pénzügyminister ur egy nagy vívmánnyal jön az agrár kisexiszten­ciák érdekében ... Horváth Zoltán: Ők hivatalból tapsolnak! Strausz István : ... nagy agrárvivmánnyal... Horváth Zoltán: Próbáljanak ne tapsolni! Strausz István : ... és megvédelmezi őket az adóteher ellenében, megvédelmezi őket abban a tekintetben, hogy aki saját házában lakik egy vagy két szobában, annak ne kelljen fizetni kincstári házhaszonrészesedést. (Egy hang a szélsobaloldalon : Kortesbeszéd !) így beállítva az indemnitási törvényjavaslatban foglalt rendel­kezést, csakugyan ily védelmét szolgálná kis agráresisztenciáknak. Elnök : Három óra lévén, kérnem keli a képviselő urat, szíveskedjék beszédét félbesza­kítani. Délután 4 óráig az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Strausz István képviselő urat illeti foly­talólag a szó! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! Az elő­adó ur beszédével foglalkozva, provokálása foly­tán megállapítottam, hogy ezekben a nehéz, súlyos időkben, amikor a koronánk értéke úgy­szólván percről-percre változik, szükséges és lehet is, költségvetési előirányzatot készíteni. Ugy van ezzel a kormány, mintha — amint mondtam is — pályázatot hirdetnek nagy, hatalmas épü­letre ; ha valaki csakugyan el akarja nyerni azt a pályázatot, akkor be kell nyújtani a terveket, mert ha odamegy és rózsás szavakkal kifejti a maga nézeteit, elvi álláspontját, hogy hogyan kell megépíteni a nagy művet, azt mondják, hogy a pályázatba bele sem fogott, mert a pályázatban a beszéd, az elmélet, bármily tudo­mányosnak is látszik, nem számit, csak a ki­dolgozott terv. A kormányzatban is így van. Felelősséget kell vállalni és a felelősséget csak ugy lehet megállapítani, ha a kormány leszögezi, lesürüsíti a maga építési szándékait, elveit egy komolyan átgondolt tervben, amelynek kidol­gozásán a gondoktól gyöngyözik — ismétlem — minden minister homloka, amikor külön-külön megállapítja a maga programmját és amikor

Next

/
Thumbnails
Contents