Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

338 A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hó 20-án, pénteken. is teljesen el vannak hanyagolva. Nálunk azonban épen a napokban mutatta ki egyik t. képviselő­társam, hogy különösen a mezőgazdasági szociál­politika terén egyáltalában semmi gondoskodás sem történt a mezőgazdasági munkásokról. A bal­esetbiztosítás nevetséges, az Országos Gazdasági Cselédsegély Pénztár teljes intézményével együtt szinte halálra van kárhoztatva. A betegsegélyezési biztosítás ismeretlen fogalom a magyar mezőgazda­ságban és bármely ágát vesszük is a szociálpolitikai kérdéseknek, a magyar mezőgazdasági munkásokra vonatkoztatva, teljesen ismeretlen fogalom. A földmunkások országos szövetsége, amely­ben mindenféle erőszakos eljárás ellenére is tekin­télyes számú földmunkás van megszervezve, a saját szorgalmából, a saját törekvéséből iparkodik a szociálpolitikai kérdések megoldására. Kimu­tatta itt egyik t. képviselőtársam, hogy az Országos Gazdasági és Cselédsegély Pénztár egy év leforgása alatt balesetekre, baleseti segélyekre és gyógy­kezelési eljárásokra nem fizetett ki összesen fél­millió koronát, a földmunkások országos szövet­sége pedig csak halál esetére való segélyre, amióta ezt a segélyezési rendszert bevezette, három hónap leforgása alatt közel egy millió koronát fizetett ki, tehát tekintélyes összeggel felül multa szociál­politikai kiadásai tekintetében azt az összeget, amelyet a magyar állam évente hivatalosan fordit szociálpolitikai intézmények fentartására és fej­lesztésére. Ennek ellenére azt látjuk, hogy amikor a föld­munkások gazdasági érdekeik, szociálpolitikai ér­dekeik védelmére akarnak szervezkedni, a bel­ügyminister úron keresztül a legutolsó közigazga­tási közegek a leglehetetlenebb módszerekkel igye­keznek ezt megakadályozni. Basz élhetnék arról, hogy csak egy taggyűlést is milyen keserves meg­tartani ; beszélhetnék arról, hogy milyen keser­vesen történhetik meg egy egyesület megalakítása, amelyet azután az alispán felfüggeszt, a csendőrség feloszlat s amelynek fellebbezései éveken keresztül hevernek a belügyministeriumban. Itt eszembe jut az, amit a külügyminister ur mondott, itt épen ezen a héten expozéjában, hogy mi demokratikus ország vagyunk, hogy nálunk demokratikusabb ország Európában nincsen, mert itt ősi demokratikus intézményeink vannak, ame­lyek állandóan és fokozatosan hozzáigazodtak a mindennapi élethez. Propper Sándor : Szerény igényei vannak a külügyminister urnák a demokrácia tekintetében ! Szeder Ferenc : Amikor végzem azt a keser­ves munkát, hogy a földmunkásokat szervezzem, egész nyugodt lélekkel mondom, hogy a külügy­minister urnák az a kijelentése, amelyet a demo­kráciáról tett, egy csöppet sem helytálló. Nem­csak Magyarországon vettem részt a földmunká­sok megszervezésében, hanem részt vettem másutt is ; dolgoztam ezen másutt is és ismerem a mező­gazdasági viszonyokat más országokban is, össze­köttetésben állok velük és tudom, hogy a föld­munkások gazdasági érdekeinek védelmére alakí­tott szervezkedésnek nincs semmi gátló akadálya egész Európában, csak egyedül Magyarországon. Tudom azt is, hogy mi ennek az indító oka. Az, hogy a nagy vagy ónok jövedelmét mentegessék továbbra is és hogy igy a pauperizmust terjesz­szék. Egész csomó végzés van a kezeim között, melyekből részleteket olvashatnék fel és amelyek­kel igazolhatnám állításaimat. Minden képviselő­társamnak rendelkezésére áll, ha szükséges. Propper Sándor : Többek közt a szabadba összehívott gyűlést nem engedélyezik, mert ala­csony a helyiség ! Farkas István : Ez már régi érv ! Szeder Ferenc : Egy pregnáns esetet azonban, amikor az egyik érdekeltet hat hónapi elzárásra és 2000 korona pénzbirságra ítélték, mégis leszek bátor a nemzetgyűléssel megismertetni. (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Sarkad községben annak idején megalakult a Földmunkások Országos Szövetségének helyi cso­portja ; részt vett a megalakuláson a főszolgabíró is. A helyi csoport megkezdte működését és folytatta mindaddig, amig azt az cdiózus cukorügyet szóvá nem tettem itt a nemzetgyűlésen egy interpelláció keretében. A helyi csoportot azután feloszlatták és a vezetőket azért, mert a helyi csoport működött, elitélték hat hónapra és fejenkint 2000 korona pénz­birságra. Nem sokat törődném vele, ha azt látnám, hogy amikor balfelé olyan eleven a csapása a bel­ügyminister urnák és alantas közegeinek, jobbfelé is ugyanolyan eréllyel üt ; de amikor azt látom, hogy itt egyesületeket alapithatnak és végig­pumpolhatják ezt a szerencsétlen országot belügy­minist eri engedéllyel, milliókat gyűjthetnek azért,, hogy ekrazitot vásároljanak politikusok életének kioltására, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) felháborodik a lelkem, mert azt látom, hogy ezeket szabadon engedik és azt mondják, hogy mert ezekre vonatkozólag nincs törvény, tehát nem is lehet őket büntetni, legfeljebb kihágási eljárás alapján 15 napra. Pikler Emil : Ez csak Magyarországon kihágás, másutt bűntény. Szeder Ferenc : Ugyanakkor pedig, amikor megalakul egy egyesület, ahol jelen van a fő­szolgabíró, s amikor működik ez az egyesület, amely semmit sem csinál mást, mint legfeljebb a cukorbarók jövedelméből akar lecsípni egy csipet­két, akkor ezeknek a vezetőit elitélik hathónapi fogházra és 2000 korona pénzbüntetésre. Felháborodott érzéssel tiltakozom az ilyen el­járás ellen, bármily ébredő legyen is a belügy­minist er ur, mert magyar munkásokat akarnak börtönbe juttatni pusztán azért, mert szervezkedni merészeltek. Nem hivatkozom a békeszerződésre, mely biztosítja még a magyar munkásság számára is a szervezkedési szabadságot, mert hiszen oda­tartozunk a nemzetközi munkaügyi hivatalhoz. Bogya János : Még a politikai sztrájkért is megkegyelmeztek maguknak ! Pikler Emil : Maga egy félkegyelmű ! (Zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents