Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-159

A nemzetgyűlés 159. ülése 1923. évi július hó 20-án, pénteken. 335 rendelkezése, amely az igényjogosultságot megállapítja. Akik a forradalomban bűnösek, részesek voltak, azoknak igényjogosultságát nem lehet megállapítani, azok kizárandók az 1920 : XXXVI. te. földszerzési lehetősége alól. Már most e törvény ered monyeképen az egyik itt közel Pestmegyében fekvő községekben is összeírták az igényjogosultakat, összesen 320-at és mert menteni akarták a háború alatt szerzett és zsidó kézen levő nagybirtokot, a 320 jelentkező közül 276-ot utasítottak el és 44-nek az igényét állapították meg, de ezek közül is kizárták a földmunkásokat, kizárták a kisgazdákat, hanem odaadták a földet nyugdíjas katonatiszteknek, közhivatalnokoknak, rendőröknek stb. Egy másik eset. Békésmegyeben, Újkígyóson ugyancsak végrehajtották a földreformot a teljesen vagyontalan munkásokra nézve igazságosan, de annál súlyosabb sérelem érte azokat, akiknek egy kis belsőségeik is voltak, akik vagyonkiegészitésként kaptak néhány hold földet. Az ujkigyósi uradalom akciójáról, amellyel minden körülmények között meg akarta menteni birtokát, annak idején beszéltem a nemzetgyűlésen. Most végrehajtották a földreformot, de hogyan? A kisgazdák, számszerint 270-en, állandóan bérelt területet birtak az uraságtól és el kell ismernünk, hogy az idők folyamán egy kissé megtollasodtak, vásároltak igát és gazdasági eszközöket, ugy hogy a gazdasági felszerelésük megvolt ahhoz, hogy a családi kis birtokot, melyet a törvény is biztosit a számukra, megmunkálhassák. Újkígyós mellett közvetlenül terül el a gróf "Wenckheim-féle uradalom, amely egyébként teljesen körülölelte ezt a községet, amíg a földreformtörvény intézkedései következtében a teljesen vagyontalanok hozzá nem jutottak a maguk egykét holdjához. Gazdasági és egyéb szempontból, de a termelés szempontjából is az logikusan következett volna, hogy közvetlenül a község mellett elterülő földből kapják meg azok a törpebirtokosok a nekik juttatott területet, hogy közel lévén birtokuk a községhez, azt megmunkálhassák. De ez egy jó terület és használható föld. A földreformot pedig sokhelyütt akként akarják végrehajtani, hogy diszkreditálják még a földreform eszméjét és gondolatát is. Ennélfogva kitelepítették azokat a kis törpebirtokosokat a községtől 6 —14 kilométer távolságra, úgyhogy nekik az uraság területén, a majorján kell keresztüljárniok, a jó földön. Kiválasztottak részükre egy sávot az uraság területéből, amely teljesen használhatatlan föld, amelyet, amikor megláttam, akként jellemeztem: ha az Istennyila ráesne, akkor visszapattanna róla. Ott osztogatták ki nekik a 3—5 holdas parcellákat, a teljesen hasznavehetetlen területen, ahol egyrészt járhatatlan az ut és igy trágyázásról szó sem lehet, másrészt pedig a föld silányságánál fogva, mert szikes terület, nem terem, ami egyedül abból a szempontból azért előny ezekre a kisgazdákra nézve, mert nem kell nekik ezen a járhatatlan utón hazaszállitaniok. T. Nemzetgyűlés ! Elborzadva láttam, amikor kimentem, hogy személyesen meggyőződjem a föld reformtörvény gyakorlati végrehajtásáról, ahogyan menteni akarják a jótermő területet, hogy az a kisgazgák kezére ne jusson. Az a terület azelőtt teljesen munkálatlan terület volt. Ha használták birkalegelőnek, akkor nagyon csekély bért fizettek érte az 50 —100 holdas parcellákban. Most elestek a legelőktől és odaadták a kisgazdáknak a földreform révén ezt a szikes területet azzal a vigasztalással, hogy azt is meg lehet munkálni és lehet belőle jó termőföldet csinálni. Nekem is az a meggyőződésem, hogy a szikes területet meg lehet javítani okszerű műveléssel, de mennyivel inkább meg van erre a lehetőség ott, ahol sorba állanak a gőzekék, ahol ennek meg van a gazdasági lehetősége, mint ott, ahol a gazdának két kis lovacGkájával naponta 3—4 órányi utat kell megtennie, csak azért, hogy kijusson arra a területre s akinek gazdasági felszerelése sem olyan, mint a nagybirtoké. így végeredményében a kigyósi kisgazdákat a bérlet elvonásával és a földreform ilyen végrehajtásával tönkre tették. Még egy nagyon érdekes példát hozok elő az igények megállapítására vonatkozóan. Például Polgárdi községben is végrehajtották a földreformot. Polgárdi község lakossága azonban tudvalévően nagyon exponálta magát a keresztény kurzus első napjaiban, s amint bírósági tárgyalások leírásából annak idején olvastuk, néhány zsidót agyon is ütöttek exponált mivoltuknál fogva. Mit tesz Isten ? Jön a földbirtokreformtörvény végrehajtása. Ennek a törvénynek van egy pontja, amely szerint nem kaphat földet az, aki forradalmi mozgalmakban részt vesz. Most azokat, akik a keresztény kurzusnak annak idején nagyon jó szolgálatot tettek, akik a keresztény kurzus exponensei által felizgatva részt vettek az ellenforradalmi mozgalmakban, egyszerűen kirekeztik a földigénylésből azon a címen, hogy a forradalmi mozgalmakban tevékeny részt vettek és közreműködtek. T. Nemzetgyűlés ! Amikor én a földreformtörvényt, vagy a végrehajtás körüli jelenségeket, visszásságokat kritizálom, ezt azért teszem, hogy magának a földreformnak a gondolatát szolgáljam, mert mint előbb is kifejtettem, és már számtalanszor elmondottam itt a nemzetgyűlésen is, a földreform kérdését tartom a magyar gazdasági és politikai élet tengelyének. (Helyeslés a hal- és a széls'óbaloldalon.) Szilágyi Lajos ; Szociáldemokrata-padból kapja ezt a leckét a kisgazdapárt! Ez a szomorú ! Szeder Ferenc : Amig ez a földreform nincs meg, addig hiába beszélünk más kérdé-