Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-158

A nemzetgyűlés 158. ülése 1923. alapján ugy hiszem, nincs semmi akadálya a behozatalnak. (Zaj és éllenmondásoh jobb felöl.) Méltóztassanak végighallgatni, majd meglátjuk. nekem van-e ehhez jogom vagy a kormánynak van-e joga, hogy ebben engem megakadályozzon. (Zaj.) Urbanics Kálmán : Tiltott cselekményt a mentelmi jog védelme alatt sem lehet elkövetni. (Igás ! Ugy van !) Hebelt Ede : Ez a soproni lap azt is hazudta, hogy kommunista iratokat hoztam be. Hát behoztam a Jövő című lap hat vezércikkét a rendtörvényről és behoztam Grarami Ernő könyvét. Ezeket csak a leggyalázatosabb hazugság mondhatja kommunista iratoknak. Mármost áttérek a jogkérdésre. 1919-ben a kommunizmus után megjelent a Friedrich-féle 4680. M. E. sz. rendelet, amely bizonyos könyveknek birtoklását eltiltotta. Tehát nemcsak terjesztését, hanem birtoklását is. E rendelet után jelent meg Huszár Károlynak könyve a proletárdiktatúráról s ebben Huszár ázt mondja, hogy csak a románok kényszeritették a kormányt a kommunista iratok kipusztítására és birtoklásának eltiltására. Igaz ugyan, hogy Huszár Károlynak ezt az állítását részben megcáfolta a Huszárkormány maga, amely később, amikor a románok kivonultak már, nem helyezte hatályon kivül ezt a rendeletet, amely a kommunista, anarchista és bolsevista iratoknak a puszta birtoklását, a zárt szekrényben tartását is kihágásnak minősítette s ezért hat hónapig terjedhető szabadságvesztés-, büntetést statuált, ami nemcsak ezt a büntetést jelentette, hanem azt is, hogy annak kitöltése után Zalaegerszeg s mindenféle egyéb is következik. Tehát nem a terjesztést büntették csak, hanem ha zárt szekrényben megtaláltak valakinél egy-két ilyen füzetet az előző időkből, azért is járt ez a büntetés. Arról is lehetne beszélni, hogy milyen könyvek birtoklását tiltotta meg ez a rendelet. Megtiltotta olyanokét is, amelyek sem bolsevisták, sem kommunisták, sem anarchisták nem voltak. Például Migray Józsefnek egy tanpolitikai munkáját, amelyben cikkek voltak összefoglalva. E cikkeket a Népnevelés című lap annakelőtte leközölte. Abban semmi kommunista, anarchista vagy bolsevista izü dolog nem volt. Megtiltotta Van der weld munkájának és egy csomó más munkának birtoklását is, amelyekben szintén semmi kifogásolható nincsen. (Felkiáltások jobbjelől : Arról beszéljen, hogy hol és mikor sértették meg • a mentelmi jogát !) Ez a rendelet a múlt évi július 28-án hatályát vesztette. Julius 25-én t. i. megjelent egy másik rendelet, amely a kivételes hatalom megszűnését deklarálta és július 28-án az a lista, amelyben fel voltak sorolva azok a rendeletek, amelyek ennek következtében megszűnnek. Ebben szerepelt a Friedrich-féle 1919. évi rendelet is. A nasi jogállapot tehát ebben a kérdésben az, hogy meg van a sajtótörvény, ameylnek 10. §-a évi július hó 19-én, csütörtökön. 325 feljogosítja a kormányt arra, hogy bizonyos külföldi sajtótermékek terjesztését — tehát terjesztését és nem birtoklását — megtilthassa. Vagyis, ha én azért hoztam volna be akár Garaminak a könyvét, akár a Jövő vezércikkeit, hogy azokat itt terjesszem, akkor megindulhatott volna ellenem a kihágási eljárás. Terjesztési szándék nélkül, terjesztési cselekmény nélkül azonban azt hozhatok be és azt olvashatok, ami nekem tetszik, ebben a kormány engem nem akadályozhat meg, mert ennek nincs törvényes alapja s mert ez a mentelmi jog legpregnánsabb megsértése. (Zaj jobbjelől.) Hogy mennyire érzi és tudja a kormány, hogy ilyesmire nincsen joga, ezt a rendtörvényjavaslat is mutatja. Ebben a kormány megállapít ja, hegy a külföldről érkező sajtótermékek terjesztésének eltiltására már az 1914. évi XIV. te. 10. §-a felhatalmazást ad a ministeriumnak — ez a sajtótörvény amelyben csak a terjesztés eltiltásáról van szó. A rendtörvényjavaslat indokolása azonban bele akarja magyarázni hogy ez (olvassa) : »természetszerűen magában foglalja az ellenőrzés alá vonást és a kifogás alá eső külföldi sajtótermékek lefoglalását.« E:,t azonban csak ez az indokolás találja természetszerűnek Sőt ezt a természet szerűségét maga az indokolás rögtön agyonüti a következő mondatban, amely igy szól (olvassa) : »Mindamellett kívánatos avégből, hogy a külföldi sajtótermékek állandó ellenőriési módjára megadassák a törvényes jogalap stb., stb., hogy a rendtörvényben bizonyos rendelkezések benfoglaltássanak.« Tehát a kormány maga is érzi, hogy a dolog még sincsen rendben, hegy még sincs meg a törvényes j ogalap. Arra van törvényes j ogalap hogy a terjesztést megakadályozza és megtiltsa, de arra nincsen, hogy a birtoklást megakadályozhassa, vagyis azt, hogy bárki saját maga akármilyen külföldi sajtóterméket birtokolhasson és azt maga használhassa. Én ezt az egész esetet, nem hoztam volna most még ide. T. i. ebben az ügyben a hírlapok tudósítása szerint kihágási eljárás indult ellenem. (Felkiáltások jobbjelől : Mi van a mentelmi joggal ?) Meyer János : Beszéljen a mentelmi joga megsértéséről. Györki Imre : Egy meghatalmazott minister ur több türelemmel lehetne ! Mayer János : önhöz én nem beszélek, legyen egészen nyugodt ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Györki imre : Legyen türelemmel, vagy ha nem tetszik, menjen ki ! Mayer János : Azt nem magától kérdem, hogy mit csináljak S (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Hebelt Ede : Én a szellem érveivei harcolok ! Ha, amit mondok, nem méltóztatnak helyeselni, akár a hírlapokban, akár itt a nemzetgyűlésen szóvá lehet tenni a dolgot, tessék visszaverni ezeket az érveket és számitok is rá, (Felkiáltások jobbjelől : Ne vitatkozzék I Jelentse be mentelmi joga megsértését. Zaj balfelől.) hogy a belügy« 45*