Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-158
A .nemzetgyűlés 158. ülése 1923. évi július hó 19-én } csütörtökön. 321 Szabó Imre : Ne fesd az ördögöt a falra ! Baticz Gyula : Majd holnap jön Rakovszky a rendelettel ! Rothenstein Mór : Hogy a minist er elnök ur akkcr, amikor a sajtószabadságról beszélt Nyíregyházán, ott mindjárt a helyszínen ellentétet idézett elő saját magával szemben, azt bizonyítja az, amit ugyanott Rakovszky belügyminister ur mondott, aki azt mondotta, hogy mivel a mostani rendkívüli körülmények között ncrmájis kormányzati eszközökkel az ország érdekeit biztosítani nem lehet, a sajtóval szemben kivételes hatalmi eszközökre van szükség. A kormány feje, a ministerelnök ur azt mondja, hogy hallatlan, hegy a megszállott területen megjelenő lapok cenzúrázva kerülnek a közvélemény elé, és még ők akarnak nekünk demokráciáról mesélni ; mi a szabad sajtót engedjük a közönség elé. Amikcr ezt hirdeti, rögtön válaszol neki a belügyminister ur, hogy hehó, nem ugy van, ahogy te mondod, mert én gondoskodri fogok arról, hegy ebben az országban ne legyen szabad a sajtó. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy ilyen körülmények között ezen az oldalon a kormánnyal szemben bizalommal nem viseltethetünk. De ez még nem volna olyan nagy baj, hogyha csak mi volnánk bizalmatlanok a kormánnyal szemben,, de az elkeseredés a kormánnyal szemben a nép széles köreiben nőttön-nő és igy nem lehet megteremteni azokat a viszonyokat, amelyek a többtermelést eredményeznék. Hogy mennyire van meg itt az országban a szabad mozgás a nép részére, erre példa az egyesülési és gyülekezési jog. Talán itt is elég volna, hacsak egy példára, Ceglédre utalnék. Tudja mindenki, hogy Cegléden most képviselőválasztás lesz. A különböző pártok szembeszállnak egymással, ami legális, törvényes eszköz. Minden jelöltnek megengedi az ottani főszolgabíró . . . Horváth Zoltán : Rendőrkapitány ! Rothenstein Mór : Rendőrkapitány, alispán, szolgabíró, polgármester, azok csak különböző címek, de a rendszer, amelynek alapján cselekszenek és intézkednek, egy és ugyanaz. Mondom, ott mindenkinek szabad beszélnie, csak az egyesült ellenzék jelöltjének nem. Ezer és egy okot találnak arra, hogy miért nem lehet gyűlést tartania. Tiltakozik az egységes párt a kormánynak ilyen eljárása ellen ? Nem vesszük észre. Nagy Ernő : Van eszében ! Rothenstein Mór : Sőt annyira szabad ott mindenkinek beszélnie az ellenzéki jelöltön kivül, hogy még Ulain Ferenc is beszélhetett, még neki is szabad volt ott beszélnie, mert ő önöknek még nem olyan nagyon veszélyes. Horváth Zoltán : Sőt neki vissza kell lépnie ! Azt mondta, hogy a kormánypárt követeli, hogy lépjen vissza ! Ö mondta és nem cáfolták meg ! Nánássy Andor : Öt csak a reformpártnak adjuk át. Rothenstein Mór : A kormánynak, ez az eljárása ugy fest, mintha a nemzetgyűlés részére is akarnák vezetni a numerus clausust, hogy ennyi képviselőnek szabad lennie a kormánypárton, ennyinek a demokratáknál és ennyinek a reformpártnál. Meg akarja szabni, hány pártonkívüli és hány szociáldemokrata legyen a parlamentben. Ez valami egészen uj dolog volna és itt Magyarországon, ahol már annyi speciális dolog van, a többi mellett, ez is fennállhatna.. Persze, ez azzal járhatna, hogy a Berhlen-kormány mindörökre biztosithatná a maga és pártja részére a hatalom birtokát. Nánássy Endre : Bár így volna ! Szeder Ferenc : Stabilizálódnék, mint a korona! Rothenstein Mór : Csöngedy t. képviselőtársam az indemnitási törvényjavaslat vitájában elhangzott felszólalásában amiatt pan aszkedott, hogy kerületében a vasárnapi munkaszünetet nem tartják be és milyen bomlasztó hatása van ott az alkohol élvezetének. Talán Csöngedy képviselő ur nem fog többé csodálkozni ezen, ha közlöm a nemzetgyűléssel azt, hogy például Pest-Pilis-Solt-Kiskuu vármegye alispánja betiltotta Csepelen az alkoholellenes munkásszövetség csepeli helyi csoportjának megalakulását. (Derültség a szélsőhaloldalon.) Horváth Zoltán ; Hallatlan ! Rothenstein Mór : Magyarországon, Csepelen, tehát itt a. főváros közelében nincs szükség olyan egyesületre, amely azt tűzi célul maga elé, hogy a munkásnép ne korcsmában, ne pálinkamérésben tartózkodjék és elsősorban ne a szeszesitalokat élvezze, hanem menjen ki a természet friss levegőjére és ott élvezze a természetet, az isteni szabadságot. Az alispán ezt a következő véghat ározatáva] közelte az illető érdekeltséggel (olvassa) : »Az alkoholellenes munkásszövetség csepeli helyi csoportjának azon bejelentését, mely szerint Csepel községben 1922. évi november hó 9-ikén helyi csoportot alapitottak, az ennyi és ennyi szám alatti rendelet alapján felülvizsgálván, a helyi csoport megalakulását nem veszem tudomásul, mert a helyi csoport felállításának a közérdek szempontjából indokolt voltát nem látom fenforogni.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szabó Imre : Minden ilyen végzés egy kaptafára készül. Ezt gyártják, akármilyen egyesületről legyen szó. Rothenstein Mór (továbbolvassa) : »E véghatározat ellen a kézbesítés napj ától stb.« ez már ugyanaz, ami minden ilyen átiratban megvan. Szabó Imre : Csak azért tiltották be, mert a címében a »munkás« is benne van. Szeder Ferenc : Ha ébredő, ekrazitgyűjtő egyesület volna, akkor biztosan engedélyezték volna ! Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Rothenstein Mór : Györki és Propper képviselőtársaim benyújtottak határozati javaslatokat az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozólag. Mi megadjuk a lehetőséget arra, hogy a kormány, illetve az egyes reszortministerek ezt az alkalmat
