Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.
Ülésnapok - 1922-158
À nemzetgyűlés 158. ülése 1923. évi július 19-én, csütörtöMn. T.: az utakon, amelyeken mennie kellene. Azt kérdezem, hogy az eljáró közegek magatartása mellett képzelhető-e, hogy adómorál fejlődjék. Ha egy pénzintézet vagy egy egyén becsületesen meg láván felelni adófizető kötelességének az állammal szemben és ilyen meglepetések érhetik, mint a milyent bátor voltam felolvasni, akkor nagyon természetes, hogy adómorálról beszélni sem itt, de a másik oldalon, az adókivetés részéről sem lehet. Pikler Emil : Semmiféle morálról nem lehet itt beszélni. Forster Elek : Volna itt még néhány hasonló, kisebb exisztenciát érintő eset, de nem fárasztom ezzel a t Nemzetgyűlés figyelmét. (Felkiáltások az szélsöbaloldahn : Halljuk a kisebb exisztenciákat ! Ez nagyon érdekes.) Megbüntették Mayer Károly füszerkereskedő, tapolcai lakost általános forgalmi adó ügyben, 93.468 korona adóval, holott körülbelül az összes vagyona, üzlete talán ennyit ér. ö azután védekezett. Bátor vagyok felolvasni a tényállást az ő védekezéséből. (Halljuk ! Halljuk ! a bál- és a szélsőbaloldalon. Olvassa.) »A zalaegerszegi pénzügyigazgatóság X. számú végzésével 93.468 korona forgalmi adót rótt ki ellenem. A végzést ide csatolom. A kirovás alapja leltározás. A leltározást azonban a nálam megjelent Lukács Ödön tapalcai főbiztos és egy pénzügyőri fő vigyázó szokatlan módon általános becslés alapján teljesítette. (Derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Az egész leltározás maximum egy óráig tartott. Mindegyik fajta árunál csupán fejből, becslésszerinti mennyiséget vettek fel. így pl. a porcellán- és üvegárunál felvették, hogy a talált számla szerinti mennyiségnek egyharmadrésze fogyott el. Segédem, Barabás György bemondta nagyjában, hogy körülbelül mennyi áru van raktáron ; az áruknál, különösen festékeknél, lakkoknál, kencéknél átlagárakat vettek, holott a minőség szerint az áruknál nagy eltérések vannak. Az egész leltározás körülbelül egy óráig tartott. Nem vették figyelembe, illetve tévedésből kihagyták a négy Idrakat áruit, azonkivül figyelmen kivül hagyták a fegyvereket, továbbá 865.643 korona künnlévőségemet. Könyveimet nem nézték át. A felvett jegyzőkönyvet nem akartam aláirni, de a feleségem, Barabás György segédem, Barabás Antal és Horváth Károly tanoncaim előtt maga a főbiztos mondotta, hogy mindig tanú lesz arra, hogy nem helyes a leltár, de azért csak irjam alá. Jóhiszeműségemmel visszaéltek. Kérdésükre odavetettem, hogy az 1921. évi szeptember 1-i raktáron körülbelül 3,000.000 korona értékű áru volt, holott ezen kijelentésemnek leltári alapja nem lehetett, hiszen nem emlékezhettem két évre visszamenőleg. Ugyancsak ilyen értékű kijelentésem volt a jelenlegi értékre a pénzügyi laktanyában. A leltározás folyó évi május hó 28-án volt, tehát téves a végzés, amely folyó évi április 30-án jelöli meg a forgalmat. A forgalmi adókönyvet május 4-én vitték el és 28-án leltároztak, ezen idő között forgalmaztam 531.276 koronát, mely összeg után a forgalmi adót csak a könyv visszaadása után tudtam leróni, amely összeg sem a leltárértékek között, sem a forgalmi adólerovásban nem szerepel.« Ez is egy szemelvény arra nézve, hogy becslés alapján, mondjuk magyarán, hasból hogyan csinálják az adókivetést és megfélemlitéssel hatnak oda, hogy jegyzőkönyveket a felek aláirjanak és holmi ígéretekkel, amelyeket be nem váltanak, s a szegény adózó polgár azután jóhiszeműségének megadja az árát. Dénes istván : Kállay tönkreteszi ezzel az adópolitikával az egész országot ! Pikler Emil : Az adóellenőrző hivatalt fel kell robbantani, az egy bűntanya. Ott ötven Kopinics ül, az egész társaság olyanokból áll. (Zaj.) A minister ur is tudja ezt, de nem tud rajta segíteni. Forster Elek : T. Nemzetgyűlés ! Mindezekből a dolgokból nekem az a benyomásom, ugy is vagyok értesülve, ugy is láttam, hogy a nagy immoralitás tulaj donképen nemcsak ezekben a tényekben van, hanem erre a nagy immoralitásra, amelyet ezen a téren tapasztalunk, leginkább az mutat rá, hogy ez az adóbüntetés szabad alku tárgya, f Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Aki elég gerinces és ha súlyosnak tartja a büntetést nem fizet, azzal megkísérlik az egyezkedést. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbalold' don.) Szemtanuja voltam annak, jelenlétemben történt Tapolcán a következő eset. Odajött hozzám egy iparos és azt mondta : Uram, mit csináljak, megbüntettek 600.000 koronára, forgalmi adóvétség miatt. — Megjegyzem, hogy hentes volt az illető. — A vagyonom csak annyi, hogy legfeljebb tudok venni egy hízott sertést és mikor kimértem, annyi maradt belőle, hogy a családomat fentarthatom és tudok egy másik sertést venni. Most odajöttek a pénzügyi közegek és követelték tőlem, hogy fizessem meg ezt az összeget. Kijelentettem, hogy annyi pénzem nincs, ezt nem tudom megfizetni, engedjenek valami haladékot, vagy valami méltányosabb büntetésben részesítsenek. Erre az eljáró pénzügyi közeg ezt mondta : Hát édes barátom, mennyi pénze van ? Azt feleltem : Nem tudom kérem, a feleségemmel meg kell beszélnem, meg kell néznem, hogy mennyi pénzünk van. Pikler Emil : Fajvédelmi alapon csinálják ezt! Forster Elek : Hazament, 200.000 koronát a zsebébe tett. Mikor visszaérkezett, nagy örömmel fogadja a pénzügyi eljáró közeg, a finánc. Nohát édes barátom, mondja, megbeszélte a feleségével ? Igenis megbeszéltem. Hát mennyi pénze van ? Bizony nekem sincs se több, se kevesebb, mint 200.000 korona, azt elhoztam, amennyiben ezzel ki tudnám egyenlíteni a tartozásomat, rendben van. Adja csak ide barátom. Tessék, írják meg a jegyzőkönyvet, majd odaadom. Erre megírják a jegyzőkönyvet és a finánc azt mondja : írja alá. Azt felelte erre : Nem vagyok bolond. Ha az urakkal alkudni lehet, akkor egy garast sem fizetek, hiszen ebből csak huncfutság lehet, nem pedig törvényes eljárás. Nem fizetett semmit, hanem azt mondta : Tessék a törvény útjára terelni a dolgot és a törvényszéknél ellenem az eljárást meg-