Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-157

A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, 281 Az ilyen fellebbezés rosszabb a sóhivatalhoz intézett beadványnál, mert amikor az a felleb­bezés a belügyminister elé jut, már rég lezajlott a választás is. S az a mód, ahogy kezelik, inté­zik az ilyen fellebbezéseket, teljesen illuzóriussá teszi az ilyen jogorvoslatot. Én ebben egyrészt a közszabadságok meg­sértését látom, de látom azt is, hogy a végre­hajtó hatalom szervei •— igy a rendőrség — politikát folytat az ügyek intézésében, hatás­körét, működési körét a politikai vásárra viszi. Ezt tartom én különösen tekintélyrombolásnak. Az a köztisztviselő, aki ugy érzi, hogy ő nem az államnak, nem az állam összes polgárainak tisztviselője, hanem egy pártnak a tisztviselője, egy pártnak a szolgája, az méltatlan arra a közhivatalra, az az igazi rombolója annak a tekintélynek, amely kell, hogy minden köz­tisztviselőt körülövezzen és megillessen. Ennek az állapotnak egyszer végének kell lennie. Amint Kiss Menyhért t. képviselőtársam meg­jegyezte, az egységespárt, amely olyan nagy számban foglal itt helyet ebben a képviselő­testületben, nincs arra rászorulva, hogy ilyen olcsó trükkökkel, ilyen kvalifikálhatatlan módon igyekezzék még egy numerust, még egy voksot megnyerni magának. Itt volna az alkalom, amikor gróf Bethlen István ministereinök ur bebizonyíthatná azt, hogy itt igenis vannak közszabadságok, bogy itt a vélemény szabadon megnyilvánulhat. Úgyis eléggé le vannak terrorizálva a választók a nyilt szavazással, amikor kínpadra vonnak egyes függő embereket. A hivatalfőnökök beviszik az aláírási iveket a hivatalba azzal, hogy a tiszt­viselők azt irják alá, akik ilyen módon eléggé kényszerítve vannak arra, hogy ne politikai meggyőződésük szerint adják le voksukat, ha­nem ugy, ahogy azt a felsőbbség kívánja. Erre egyáltalában nincs szükség, Cserti József: Ezen épült fel a kormány hatalma! Horváth Zoltán : Azért intézem interpellá­ciómat ugy a ministereinök úrhoz, mint a belügy­minister úrhoz, mert amint mondottam, a mi­nistereinök ur a külföldi váddal szemben azt állította, hogy itt igenis vannak közszabadságok. Hitelesitettéh : Meskó Zoltán s. h. naplőhiráló' Az interpellációm tárgyává tett eset azonban olyan flagráns megsértése a közszabadságnak, hogy itt mindjárt alkalom adódik a minister­einök urnák arra, hogy bebizonyítsa, hogy ő azt a kijelentését komolyan értette. A belügy­minister úrtól pedig — mint mondottam — még az első indemnitási vita alkalmával elő­adott konkrét panaszaimra sem nyertem orvos­lást, s igy tőle most sem igen várok orvoslást, a ministereinök úrtól azonban várok. Ezért intéztem mindkét minister úrhoz a következő interpellációt (olvassa) : »Van-e tudomása a ministereinök és bel­ügyminister uraknak, hogy Hulín István, a ceglédi rendőrkapitányság vezetője, a választási szabad agitációt nem engedélyezi? 2. Van-e tudomásuk, hogy nevezett rendőr­tanácsos Póthi Vilmos függetlenségi 48-as Kossuth Lajos párti jelöltnek programmbeszéde elmondására népgyűlést nem engedélyez? 3. Mit szándékoznak a minister urak a vá­lasztási szabad agitáció biztosítása és megóvása érdekében tenni.« (Helyeslés halfelöl.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minis­tereinök urnák és a belügyminister urnák. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző: Pakots József! (Nincs itt!) Elnök: A képviselő ur nincs jelen; inter­pellációja töröltetik. Petrovits György jegyző : Dénes István ! (Nines itt!) Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Inter­pellációja töröltetik Több interpelláció nem lévén, hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Petrovits György jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyv ellen? (Nincs.) Ha nincs, akkor a jegy­zőkönyvet hitelesítetnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződött éjjel 11 óra lő 'perckor.) Eőri-Szabó Dezső s. k. ági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents