Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-157

262 A nemzetgyűlés 157. ülése 1923. évi július hó 18-án, szerdán, dekét és védi a népet. (TJgy van! Ugy van!) Ha tehát egy ilyen bank ilyen alattomos módon próbál megvesztegetni direkte vagy indirekte képviselőket, az teljesen elitélendő csúf eljárás... (Ügy van! TJgy van!) Peyer Károly: Halljuk a neveket! Nagy Emil igazságügyminister; ...és na­gyon szomorú az, hogy a nemzetgyűlés becsü­letének aláásására irányuló ilyen törekvésben találkozik két ilyen tényező : az egyik meg­indítja : a t. bankok ; a másik betetőzi : Ulain képviselő ur. (Nagy mozgás.) Peyer Károly: Tessék a neveket meg­mondani ! Elnök : Pakots József képviselő ur szemé­lyes kérdésben kivan felszólalni ! (Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! PakotS József: T. Nemzetgyűlés! Huszon­négy órával azután, hogy a Nemzetgyűlés szine előtt felhivtam Ulain Ferenc t. képviselőtársa­mat arra, hogy Cegléden elhangzott vádjait konkretizálja, sajnálatomra meg kell állapita­nom, hogy célomat nem tudtam elérni. A mé­lyen t.^ képviselő ur szánalmas vergődést muta­tott. En nem vagyok olyan természetű ember, hogy gyönyörködjem egy képviselőtársam szorult helyzetében, a magam részéről azonban minden­esetre szükségesnek tartom megállapítani azt, hogy felszólalásával kapcsolatban nem átallotta még az én tegnap hozzá intézett jószándéku felhivásomat is olyannak minősiteni, mint amely botrányt keresett, és elébevágott egy elkövetke­zendő és közhasznú leleplezésnek. Meg kell álla­pitanom, .hogy Ulain képviselő ur volt az, aki meg nem gondoltán egy általános vádat dobott ki Cegléd piacán, amely alkalmas volt arra, hogy a becsület morális erejébe vetett hitet ebben az országban ledöntse (Ügy van !) s amely alkalmas volt arra, hogy a szenvedő magyar népben azt a rettentő érzést váltsa ki, hogy ebben a nemzetgyűlésben, amely hivatott gon­dozója ós képviselete a szenvedő magyar népnek, panamisták ülnek, megvesztegethető képviselői és törvényhozói a nemzetnek. En ugy éreztem, épen Ulain képviselőtár­sammai szemben, akihez engem különös érzelmi szálak is fűznek, amelyek egészen más termé­szetűek s amelyeket sajnálok, hogy meglazultak, mert a közös iskola emlékei fűznek hozzá, hogy fel kell őt hívnom ezen régi emlékek erejénél arra, hogy itt a közélet fórumán őrizze meg lelkében azokat a tiszta ideálokat, amelyeket a Alma Mater iskolapadjain szereztünk és ne azo­kat a mocskokat hozza ide, amelyek azokról a falakról leperegtek. Az a régi barátság, mely hozzá füz, tartotta ezt szükségesnek elmondani itt, mert a közéleti szereplése előttem állandó csalódás és fájdalmas meglepetés volt. Ulain képviselő ur cselekedte meg azt, hogy alaptala­nul vádaskodott akkor, amikor Tisza István gyilkosának megtette Friedrich Istvánt. Ugyan­csak ő volt az, aki Rassay Károly t. képviselő­társamat hazaárulónak minősítette. Én őt fel­hívom most és azt hiszem nem érti félre sza­vaimat és nem szenzáció keresésnek minősiti, mert mindig nyiítlelkü ember voltam, felhívom őt régi barátságunknál fogva is arra, hogy vál­toztassa meg ezt a veszedelmes politikai irány­zatot, amelyre eltévedt és gondolja meg, hogy a közéletnek ez a helye templom, ahol csak tiszta tömjénfüstös igazságokat lehet mondani. (Zaj. Felkiáltások a szélsobaloldalról ; A neveket mondja meg!) Célomat nem értem el. Ulain képviselő ur elmulasztotta a nevek felsorolását. Peyer Károly: Minden halasztás elkenés. Tessék megmondani a neveket. Pakots József : Ez a tény magában rejti erről az egész ügyről megalkotandó véleményt és ítéletet. En a magam részéről nem vonom le a konzekvenciát, de neki le kell vonnia bár­milyen formában. En azt a kérést intézem a mélyen t. elnök úrhoz, méltóztassék a birói meg­torló eljárást Ulain Ferenc t. képviselőtársam ellen megindítani. Ezt a kérésemet ma is fen­tartom azzal a reménységgel, hogy a birói el­járás folyamán az igazság ki fog derülni. Ennek annál nagyobb jelentősége van, mert már Kos­suth Lajos megmondta, hogy a képviselői man­dátum erkölcsi szerződés. Mi, akik itt ülünk, ugy- érezzük, hogy ezt az erkölcsi szerződést meg zegni nem szabad, és aki megszegte, az pusztuljon a törvényhozás házából. (Igaz ! Ugy van! a bal- és a szélsőbalon. (Felkiáltások: Neve­ket kérünk!) Ulain Ferenc : Szót kérek személyes kér­désben. (Zaj. Félkiáltások a szélsöbaloldalon : Neveket ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Klárik Ferenc: Tudja, vagy nem tudja a neveket? Mondja meg, ha nem tudja! Peyer Károly : Érzelmi húrokat pengetnek, és nem tudunk meg semmit. Ulain Ferenc: Az előttem elhangzott fel­szólalásra csupán annyit akarok megjegyezni, hogy mi csak igen jó ismerősök voltunk, de nem barátok. (Mozgás és derültség.) Elnök: Kuna P. András képviselő ur sze­mélyes kérdésben kíván szólani. (Zaj.) Csendet kérek! (Hosszantartó mozgás és zaj.) Kivan a képviselő ur szólani, vagy nem ? Kuna P. András : T. Nemzetgyűlés ! Miután annál a ceglédi beszédnél nemcsak én voltam jelen, de egy hírlapíró is, aki nekem az ipar­egyesületben azt mondotta, hogy minden szót lejegyzett, továbbá a képviselőtársaim is kérnek, hogy álljak el, nem mondok semmit. (Mozgás és derültség.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Kénytelen vagyok elismerni, hogy ennél az incidensnél a házsza­bályokat nem betű szerint alkalmaztam. Mél­tóztassanak ezt annak íulajdonitani, hogy az volt a szándékom, hogy az egész incidenst egy­folytában intézzük el. Ezért ezt az eljárásomat

Next

/
Thumbnails
Contents