Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

A nemzetgyűlés 154. ülése 1923. kuni, akkor nem kerülne a nemzetgyűlés elé. Ne játsszunk tehát a szavakkal és ne komédiáz­zunk ebben a fontos kérdésben. A földbirtokreform kérdése igenis politikai kérdés és megvallom egészen őszintén és nyíl­tan, hogy a földbirtokreformnak két hatalmas politikai célzata van. Az egyik elsősorban az, hogy a magyar államkasszát megtöltsék, hogy a magyar földet hozzáférhetővé tegyék a magyar népmilliók számára, akik ma a magyar földnek több mint feléről száműzve vannak, hogy igy az a tétlenül heverő sok munkáskéz munkához, termeléshez, az alkotás lehetőségéhez hozzájusson. Másik poli­tikai célja pedig ennek, hogy a nagybirtokok túltengését lenyesegesse, ami, ugy gondolom, a nemzetgyűlés többségének is óhaja és ezáltal lehetővé tegye, hogy megtörve a nagybirtokok túltengését. .. Hajós Kálmán: Kevesebbet termeljünk! Dénes István : ... a földbirtokososztályt is reá birjuk arra, hogy a közterhekhez való hozzá­járulást nagyobb mértékben vállalja, ami meg fogja akadályozni később azt, hogy a dolgozók továbbra is ugy kiuzsorázva legyenek. (Zaj a középen. ) T. Nemzetgyűlés ! Arról, hogy a földbirtok­reform kérdése politikum-e vagy sem, nem beszélek tovább. Itt van azonban egy másik fontos kérdés, amelyet szintén tisztázni keli, s ami a földbirtokososztálynak a földbirtokre­formmal szemben szintén egyik legerősebb modern fegyvere, nevezetesen a többtermelés kérdése. T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak olvasni a sajtóban nap-nap után, hogy ha a földbirtok­reformot megcsinálják, akkor ez 600.000 ember fejadagjába fog kerülni. Egy másik politikai korifeus azt akarja elhitetni, hogy ha meg­csinálják ezt a reformot, akkor ez egymillió ember fejadagjába kerül. Hátha ez igaz volna, t. Nemzetgyűlés, akkor pláne meg kellene csi­nálni, mert hiszen ma nem egymillió ember fejadagja hiányzik, hanem hárommillióé. (Zaj és derültség jóbbfélol) Graeffl Jenő : Furcsa okoskodás ! Dénes István : Ennek a többmillió embernek fejadagja nem azért hiányzik, mintha a magyar föld nem teremné meg a szükséges gabonát, hanem azért, mert a magyar föld nem a ma­gyar népmillióknak terem. Halász Móric : Hanem schiebereknek ! Dénes István : Az egész földbirtokreform­kérdésnek itt van a tengelye. Az egészben nem az a fontos ma, hogy ki termelt többet a kis­vagy a nagybirtok-e, hanem az, hogy kinek terem a magyar föld. Mert hiába termel nekem ma az a Wolfinger vagy az a Berthold grófnő hat métermázsa helyett akár 60 métermázsát, abból a magyar nép semmit sem lát. (Zaj és felkiáltások jóbbfélol: Szép közgazdasági élv!) évi július hó 12-én, csütörtökön. 109 Halász Móric: Szóval a Székács-féle búzát ki kell küszöbölni a magyar közgazdasági életből ! Dénes István : A kisbirtokosok is tudják a Székács-féle búzát termelni. Az Alföldön, a Ti­szán túl a kisbirtokosok is majdnem mind Szé­kács-féle búzával dolgoznak. Halász Móric: Hogyne! Csak először Szé­kács kellett hozzá ! (Igaz ! Ugy van !) Nagy Ernő: Csendet kérünk. (Zaj és derült­ség jóbbfélol. Halljuk! Ralijuk!) Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Én egé­szen bátran és nyugodt lélekkel állithatom, hogy az egész többtermelés üres jelszó, a meg­tévesztésnél nem több. Graeffl Jenő : Ez igy van. Ahhoz májusi eső kell! Dénes István : Még ha a nagybirtok többet is termelne egy katasztrális holdon, még ha 6—10 métermázsa helyett 15—20 métermázsát termelne is, abból sem lenne a magyar dolgozó munkásságnak, vagy a tisztviselő-osztálynak semmi haszna, nem lenne haszna belőle az ál­lamkasszának sem .,. Kováts-Nagy Sándor: Tehát ne termeljen? (Zaj balfélöl.) Ilyet nem lehet mondani. Dénes István : Figyeljék meg, kérem, a kon­klúziót. Mert ha többet termelnek is, vájjon fizetnek-e magasabb munkabért a földbirtokosok ? Hiszen olyan szép termése évtizedek óta nem volt Magyarországnak, mint most van. (Félkiál­tások jóbbfélol : Ugyan ! Ugyan !) És tudják-e t. képviselőtársaim, hogy mennyi napszámot fizettek ezelőtt még csak egy héttel is? 650— 700—800 koronás napszámokat. (Ellenmondások a középen.) Például Nagyszénáson a Károlyi­féle, vagy a Schwatz, avagy a Wolfinger-urada­lomban — itt vannak a hivatalos cetlik, amelyeket az intézők ki adtak — 650 koronás napszámot kaptak akkor, amikor 400 korona volt egy kiló kenyér. Szóval a munkabér nem emelkedik ará­nyosan. Vagy talán azt méltóztatik gondolni, hogy a nagybirtokosok, ha többet termelnek is, gyárakat építenek és fejlesztik a mezőgazdasági ipart? Szó sincs róla. Ha a nagybirtokosoktól ezt követeinők, akkor kikacagnának minket. Ne játsszunk, t. Nemzetgyűlés, hanem lássunk ebben a kérdésben egészen tisztán. A föld nagy része a nagybirtokosok kezén van, s amig ez igy lesz, addig hiába termelnek többet, hiába érik el a többtermelés csimborasszóját, a hasznot csak ők élvezik, ők fognak több livrés inast tartani ma­guknak, ők fognak több palotát összevásárolni, ők élnek talán még nagyobb pompában ós jó­létben és nem az állam dolgozói. (Zaj jóbbfélol. Félkiáltások: Kitől kapjuk a búzát?) T. Nemzetgyűlés! Azt méltóztatnak kér­dezni, hogy kitől kapjuk a búzát. Nem a nagy­birtokosoktól. (Felkiáltások jóbbfélol: Hanem kitol ?) Mert a nagybirtokosok nagyrésze a ma­gyar búzát és a magyar állatot nemes valu­táért külföldre szállítja.

Next

/
Thumbnails
Contents