Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

100 A nemzetgyűlés 154. ülése 1923, évi július hó 12-én, csütörtöhön. legyen elismerni, hogy van parlamentje, hanem vezetőnek is érezze, akkor legelsősorban azt követeli ettől a parlamenttől, bogy magát vezetésre méltóan, komolyan viselje (ügy van! TJgyvan! jobb felöl.) és bogy itt pártkülönbség nélkül való megrovás nélkül ne hangozhassék el olyan kijelentés, hogy bárki is a parlamenti hangot talán mellékes jelenségnek tartja. (TJgy van! TJgy van! jobbfelöl,) A parlament munkaképessége igenis hozzá van nőve a parlamenti hanghoz; a parlamenti illem hozzá van nőve megint egymás megbecsüléséhez, egymás megbecsülése nélkül lehetünk itt zajos népgyűlés, de sohasem leszünk komoly, tárgyaló parlament. (TJgy van ! TJgy van!) Dénes István : Ebben igaza van ! B. Kaas Albert: Rendszerint aktualitások szokták kiváltani a házszabályrevizió követelését, de a házszabályreform követelése azért régen megérlelődött, ha talán be nem vallottan is, de mindenkinek a lelkében. En nem várom meg az aktualitást, hanem beszédem befejezéseképen figyelmeztetem az egész nemzetgyűlést, hogy komoly meggyőződésem szerint, ha meg akarunk felelni a magunk felelősségérzetének és kötelességérzetének, akkor mindenkinek össze kell itt fognia abban, hogy a parlament munkaképességét helyreállítsuk házszabályrevizióval vagy bármi módon is... Rassay Károly : Dolgoznánk, de nincs javaslat» B. Kaas Albert : ... de mindenképen, és annál gyöngébb házszabályreformra van szükség, minél komolyabban fogja fel minden képviselő a maga hivatását. (TJgy van! jobbfelöl.) Minél inkább egy aktualitás fogja a parlament asztalára hozni a házszabályreviziót, annál szigorúbb házszabályrevizióra lesz szükség. Minél inkább átérzi a parlament minden tagja ennek a szükségét, annál nyugodtabb, annál liberálisabb, annál konciiiánsabb házszabályreform fogja ugyanazt a célt szolgálni. Bizalommal viseltetvén a kormány iránt és főleg a legmélyebb tisztelettel a kormány elnöke iránt, az indemnitást elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Dénes István! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! A Ház minden oldaláról elhangzott az az óhaj és az a kívánság, — most előttem szólott Kaas t. képviselőtársam ajkáról is — hogy az indemnitási vitában őrizzük meg a tárgyilagosságot. A tárgyilagosságra és a higgadtságra ezekben a nehéz időkben tízszeresen szükség van és legelsősorban szükség van a kormány és a kormányzópárt részéről. A délelőtti órákban mégis hire terjedt, — a tényállást nem ismerem — hogy a belügyminister ur a Népszavát, a magyar munkásság egyetlen lapját (Ellenmondások jobbfelöl.) — mert a többit már betiltotta — ismét betiltotta. Rassay Károly: Ugy van! TJgy van! Ez igaz! Dénes István : Nem ismerem a tényeket, nem is akarok belemélyedni a kérdés lényegébe, kijelentem azonban a magam részéről, mint a magyarországi munkáspárt képviselője, valamint a liberális polgári ellenzék nevében azt, hogy a közszabadságok fiagráns megsértését látjuk ebben, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) amelyet szó nélkül nem hagyhatunk. Ma még nem tudjuk, hogy a Népszavának betiltása, a szociáldemokratáknak a parlamentből való távolmaradása milyen konzekvenciákat fog maga után vonni, egy azonban kétségtelen : hogy sem kifelé, sem befelé jó hatása nincs és ha ennek szomorú konzekvenciái lesznek, ennek minden ódiumát a belügyminister urnák, ha pedig a kormány vállalja a belügyminister ur cselekedeteit, az egész kormánynak kell viselnie. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Viseli is !) Schandl Károly : 1918-at nem csinálunk még egyszer ! Rassay Károly : Akkor az ekrazitosokat fogják el! Ott mutasson erélyt a belügyminister! Dénes István : Százszoros megdöbbenéssel kell látnom ezt a jelenséget azért, mert a túloldalról és a magyar kormány részéről állandóan azt kivánják tőlünk, hogy egységesek legyünk, hogy vigyázzunk arra, hogy megőrizzük a nemzet egységét ezekben a nehéz időkben. B. Kaas Albert: Egységet, de Böhm "Vilmos nélkül ! Dénes István : Ha szükség van erre az egységre, akkor feltétlenül bűnt köpetett el az a kormány, amely provokálta a munkásság kivonulását a parlamentből. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások : Mi köze a munkásságnak ahhoz! Senki sem provokálja!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Dénes István: Nem akarok foglalkozni a kérdés érdemével, ez a későbbi fejlemények dolga lesz. Putnoky Sándor; Akkor ne Ítéljen! Dénes István : En csak szigorúan leszögeztem a tényt ! Schandl Károly : Vörös terror nem lesz ! Rassay Károly : Fehér terror se legyen ! Miért nem veszi észre a képviselő ur ? Nagy Ernő : Vegye tudomásul az államtitkár ur, hogy fehér terror sem lesz. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Dénes István : Ha a kormány nem elég erős ahhoz, hogy a vörös terroristákat lecsípje és lecsukassa, akkor távozzék el a helyéről. Putnoky Sándor: Elég erős! (Rakovszky Iván belügyminister a terembe lép. Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Nagy Ernő: Nem is a belügyminister ur csinálta ezt, hanem a ministerelnök ur! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon': Az is éljen!) Rassay Károly: Mi szívből kívánjuk!