Nemzetgyűlési napló, 1922. XIV. kötet • 1923. július 11. - 1923. július 20.

Ülésnapok - 1922-154

94 A nemzetgyűlés 154. ülése 1923. szociáldemokrata pártot, aposztrofálta pártunk parlamenti csoportját és ezzel kapcsolatban nem minden célzatos összefüggés nélkül a parlament tekintélyéről, a parlamentben lejátszódó korcsmai jelenetekről beszélt, (Felkiáltások jobbfélől : Ugy van ! Szomorú !) Propper Sándor : Amelyeket az egységespárt inszcenál ! (Ellenmondások jobbfelol.) Várnai Dániel : T. Nemzetgyűlés ! Én azoknak a képviselő uraknak, akik annyira féltik a parlament tekintélyét és akik annyira szeretnék megvédeni a nemzetgyűlés presztízsét, azt ajánlom, hogy necsak abban a kis körben nézzenek körül, hanem gondolják meg azt, hogy a nemzetgyűlés, egy országnak a törvényhozó testülete nem lehet más, mint maga az ország, mint maga a közélet. (Ugy van ! a szélsőbaloldálon és jobbfelol.) A parlament, a törvényhozó testület nem szakadhat el az élettől. Mert ha mi itt fehér liliomok alatt rózsavizet hintenénk egymásra, akkor valóban igen szépséges olympusi életet élnénk itt, de ez azt jelentené, hogy elszakadtunk az élettől, hogy nem azonositjuk magunkat semmivel, ami odakünn történik. Ami itt a nemzet, az ország törvényhozó testületében megnyilatkozik, az mind csak visszhangja, tükörképe annak, ami odakünn van. Putnoki Sándor : Annak a durvaságnak ! Várnai Dániel : A panaszoknak, a sérelmeknek ide be kell hangzaniok és a közéleti ingovány is ide loccsantja be hullámait, mert mindent itt kell megbeszélni és azért a törvényhozó testületnek az a kötelessége, hogy mindent, ami odakünn baj, sérelem, korrupció, idehozzon, megbíráljon. (Helyeslés jobbfelol.) És az csak fájdalmas jelenség, hogy amikor ez megtörténik, a parlament többsége, a nemzetgyűlés többsége borzasztóan irritálódik tőle, egyszerre izgalomba jön. (Ellenmondások és felkiáltások jobbfelol : Csak a modor !) Pedig ez a kötelességünk, bármilyen fájdalmas is legyen az. . Propper Sándor : Nem megyünk oda modort tanulni ! (Felkiáltások jobbfelol : Na ! Na !) Várnai Dániel : Nekünk az ország, a közélet bajait ide kell hoznunk és nem kell tekintenünk arra, hogy a hang, a modor milyen. Minél élesebb a kés, annál jobb ha a kórt ki kell operálni. Klárik Ferenc : Ugy van S Ha fáj is, ki kell operálni a bajt a nemzet testéből ! Várnai Dániel : Én nem érzem magamat találva akkor, amikor ezek az urak a parlament tekintélyéről, az úgynevezett korcsmai jelenetekről beszélnek nem titkolható, le nem tagadható célzatossággal aposztrofálnak bennünket, a szociáldemokratapárt frakciójának tagjait. Propper Sándor : Áz ónodi országgyűlésen nem voltak korcsmajelenetek ? (Mozgás.) Várnai Dániel : Erről ne legyen szó ; mindenki láthatja, aki látni akar, aki a dolgokat tárgyilagosan akarja mérlegelni, hogy erről az oldalról ilyen kifogás tárgyává tett jelenetet még soha nem provokáltak, mi innen még nem rohantunk le ökölbeévi július hó 12-én, csütörtöMn. szorított kézzel (Ugy van I Ugy van ! a szélsőbaloldálon.), hogy elhallgattassuk az igazság erejét, mi még nem csináltunk botrányt és skandalumot csupán a botrány és skandalum kedvéért (ügy vanl a szélsőbaloldálon.) és akármit fognak is a túlsó oldalon ülő képviselőtársaink mondani, mi a kötelességünket el fogjuk itt végezni, bármilyen fájdalmas is az egyeseknek, osztályoknak, osztályok képviselőinek és nem fogjuk magunkat visszariasztatni azokkal a kenetes szavakkal, hogy »de a modor, de a hang !« Amilyen a baj odakünn, olyan lesz idebenn a modor. Ha odakünn minden rendben lesz vagy legalább is tűrhető állapotban lesz, ehhez fog idomulni a hang is, meg a modor is. Ami odakünn közigazgatásban, kormányzásban baj, azt nem lehet idebenn rózsavizes hangulatok között elintézni, azt ahhoz méltó hanggal, ahhoz méltó modorral kell feltálalni, mert talán másképen meg sem értenék. Az a felfogás hangzott el, hogy minden rendben volna a szociáldemokrata párttal, minden rendben volna a szocializmussal, mint szemlélettel és mint politikai, gazdasági alakulattal, csak a nemzeti alap hiányzik, miért nem tér hát reá a nemzeti alapra a szocializmus, a szociáldemokrata párt. Propper Sándor : Vastag tudatlanság ! Várnai Dániel : Én nem akarok expert orálni e kérdésről még öt percig sem. (Halljuk ! jobbfelol.) Csak azt akarom megjegyezni, hogy itt bizonyos tévedés van a fogalmakban. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Tudatlanság ! (Zaj és ellenmondások jobbfelol.) Halász MÓriC : Ez a kifejezés egészen felesleges ! Várnai Dániel : Senki sem áll annyira nemzeti alapon, mint a szociáldemokrata pártok és ezek között természetesen a magyarországi szociáldemokrata párt is. Mi is akarjuk tágítani ezt a fogalmat és bele akarjuk vinni az egész társadalmat. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon :. Ugy van, az egész népet !) Nemcsak egy osztályt, hanem az egész dolgozó társadalmat nemzetté, jogokkal felruházott nemzetté akarjuk emelni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) És ha azok az urak arról győznék meg a maguk elvbarátait, a maguk osztályát, hogy hagyják el az osztály kormányzást, hagyják el az osztályközigazgatást és az osztályigazságszolgáltatás alapjait, ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ha meggyőznék erről az osztályukat, akkor látnák csak, hogy mennyire inkább mi állunk nemzeti alapon, nem pedig ők. (ügy van ! a szélsőbaloldálon. Ellentmondások és felkiáltások jobbfelol : Logika nincs benne !) PakotS József : Van, hiszen dolgoznak a nemzetért és ők dolgoznak igazán ! (Félkiáltások jobbfelol : Többet dolgozik a mi népünk !) Várnai Dániel : Hogy rátérjek tulajdonképeni mondanivalóimra, (Halljuk! jobbfélől.) én már a múlt esztendő hasonló időszakában tartott indem-