Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-143
A nemzetgyűlés 143. ülése 1923. évi június hó 22-én, pénteken. 91 dolog — de mert a gazdasági kényszerűség, az adott helyzet, amelyben vagyunk, azt igenis szükségessé teszi. Azt is mondta a múltkori ankéten Teleszky kegyelmes ur, hogy a papirosból nem lehet aranyat csinálni, olyan alchimista még nem született, aki ezt a vegyészeti játékot produkálni tudta volna. Aranyat nem lehet csinálni, az igaz, de gazdasági életet lehet csinálni. Hiszen láttuk Ausztriában, hogy nyomták és nyomták a papirt és mindig több nullát kellett a számjegyek mellé illeszteni, de akármilyen kis egysége volt is ott a koronának, a bankjegyek nagy tömege mégis biztosította a gazdasági élet kontinuitását. Az osztrák gyárak kéményei füstöltek, megvolt a csereforgalom a külföldi államokkal s az osztrák korona minden elértéktelenedése mellett is nagyszerű gazdasági csereeszköz volt. A munkások és alkalmazottak annyi koronát kaptak, olyan tömegekben, milliókban kapták bérüket, fizetésüket, hogy mégis fedezni tudták életszükségleteiket. Ezzel szemben nálunk a Teleszky-féle gazdasági politikával, a mesterséges pénzszűke előidézésével olyan helyzetbe kerültünk, hogy a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok ma sokkal több milliárdot érnek, mint ahány milliárd bankjegy az országban forgalomban van. Barthos Andor : Ez természetes ! A békében is igy volt ! Peidl Gyula*. Ez természetellenes. Pikler Emil : Igen, t. közbeszóló képviselőtársam, ezt természetesnek találja. De nem találná természetesnek, ha egyszer méltóztatnék kifáradni velem Angyalföldre vagy a külső Ferencvárosba, ha el tetszenék velem jönni a proletárok nyomortanyáira, ha látná képviselőtársam azt a rettenetes nélkülözést, azt az emberi méltóságot kicsúfoló életszinvonalat, amely minden bajnak és bűnnek, ami az emberekkel szemben történik, tulajdonképeni forrása. Cserti József : A falun épen ugy megvan a nyomor ! Peidl Gyula: Ez nem természetes! Propper Sándor : Nem bizony, hanem veszedelmes ! Barthos Andor : Többet kell dolgozni. Propper Sándor : Ön mennyit dolgozik ! Barthos Andor : Többet, mint a képviselő ur ! Propper Sándor : Szeretném összemérni ! Pikler Emil : Csodálom a nyugtalanságot, jóllehet mai beszédembe alig kevertem bele politikát, sőt egészen tartózkodni igyekeztem a politikumtól s tisztán gazdasági szemüvegen keresztül nézve biráltam és bírál Dm a kérdéseket, amellett, hogy igyekszem objektiv is lenni, amenynyire az pártállásomnál és igazságérzetemnél fogva lehetséges. Én nem akarok senkit megbántani vagy megsérteni, . . . Szomjas Gusztáv: Figyelemmel hallgatjuk! Csak a durva közbeszólások ellen tiltakozunk! Pikler Emil : . . . de a ministerelnök ur, az önök pártvezére, azt mondja, hogy felállítom a devizaközpontot azért, hogy a koronát egy magasabb kurzus mellett stabilizáljam, és ime azt látjuk, hogy a devizaközpont működése pont az ellenkezőjét érte el, t. i. hogy a korona rettenetes módon leromlott, s ami még ennél is nagyobb baj, hogy a koronának belső értéke kisebb, mint zürichi értéke. E szerint épen megfordítva áll, mint ahogy a ministerelnök ur mondja, hogy a belső értéke nagyobb, mint a zürichi, mert ez nem igaz, s ha én ma egy kiló zsirt akarok venni, vagy ha a gyermekem lyukas cipőjét meg akarom talpaltatni, akkor ezért sokkal több koronát kell fizetnem, mint amennyi a zürichi kurzusnak megfelel. Amikor pedig igy bizonyosodik, hogy a devizaközpont felállítása valóságos nemzeti veszedelem volt, akkor nem értem, miért ragaszkodnak továbbra is ezen intézmény fentartásához. Én nem állítom azt, t. Nemzetgyűlés, hogy ha a devizaközpont ugyanazt a működést fejtette volna ki, mint az osztrák vagy a német Devisencentrale, ha ugyanolyan alapelveken épült volna fel és ugyanolyan intenciókkal járt volna el a gazdasági élet követelményeivel szemben, hogy akkor nem működhetett volna nagyon üdvösen. De nem arra kellett volna a fősúlyt helyezni, hogy a korona Zürichben megtartsa kurzusát. Sem az osztrák, sem a német devizaközpont nem tekintette ezt főszempontnak, hanem mindegyik arra törekedett, hogy a nemzeti vagyon csökkenését lehetőleg megakadályozza. Mármost, t. Nemzetgyűlés, amikor a devizaközpont felállitatott, ugyebár minden józan embernek, aki csak valami kicsit is konyított gazdasági kérdésekhez, feltételeznie kellett, hogy a devizaközpontnak az a hivatása, hogy a devizákkal való illetéktelen spekulációt meggátolja, ellenben ne akadályozza a legitim, a legális kereskedelmet abban, hogy külföldről behozott és itt feltétlenül szükséges árucikkekről szóló számláit kifizethesse. A dolog azonban épen megfordítva történt. A devizaközpont egészen felnyitotta az illegális deviza-spekuláció zsilipjeit, és soha annyi deviza-siber és spekuláns nem szaladgált itt, mint amióta a devizaközpont működik, (Ugy van! a szélsobololddlon.) a zavarosban való halászásnak soha annyi lehetősége nem volt, mint ma van. Propper Sándor : Azért van két kurzus, hivatalos és nem hivatalos. Pikler Emil : Itt van előttem a német devizarendeletnek hivatalos, szószerinti szövege. Nagyon tanulságos. Nem tudom, hogy a képviselő urak közül ki olvasta, ki nem, de tanulságul engedjék meg, hogy felolvassam, még pedig, hogy a fordításban hibákat ne kövessek el, — azt hiszem, tudunk mindannyian annyira németül, hogy ezt megértjük — eredeti német nyelven. Azt mondja ez a rendelet a 2. §-ban (olvassa) : »Der Erwerb ausländischer Zahlungsmittel ist nur nach vorheriger Genehmigung der Prüfungsstelle zulässig, in deren Bezirk der
