Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-141
38 A nemzetgyűlés 111. ülése 1923, évi június hó 20-án, szerdán. teszek az igen t. kormányról. Kérem a kormányt, gondolkodjék a dolog felett s azt hiszem, játszva megszerezheti a szükséges összegeket olyan emberektől, akik azért megélnek, s nem fogja sújtani azt a szegény embert és magán is segit a kormány. Itt van a tisztviselőkérdés, itt van a t. •képviselőtársam által felhozott menekültek ügye. (Felkiáltások a jobboldalon ! A rokkantak !) Azt hiszem, a nemzetgyűlés minden egyes tagja belátja azt, hogy ezeken a bajokon segíteni kell és segíteni lehet. Tessék azonban a sérelmes intézkedéseket abbahagyni. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, valamint interpellációmban a t. kormányt, méltóztassék azt a sérelmes törvényt megváltoztatni, és egy módosító törvénnyel az egyenlő teherviselés alapjára helyezkedni. (Helyeslés balfelöl,) Leghelyesebb volna, ha a közélelmezésügyi és pénzügyminister urakhoz intézném interpellációmat, de minthogy ez a malomügy a közélelmezési minister hatáskörébe tartozik, hozzáintézem a következő interpellációt (olvassa) : »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy Magyarország vámmalmai igen súlyosan vannak megadóztatva az úgynevezett őrlési adótörvény által, úgyannyira, hogy egyes malmok üzemét a tulajdonos fentartani nem tudja? Ha a minister ur ezt tudja — mint a hogy tudja, — hogyan egyezteti össze ezen iparosokra is az egyenlő teherviselést, amikor az egyenlő teherviselés szerint egyeseknek, ha 2—300.000 koronát kellene fizetni, akkor 5'—6 milliót kell fizetni,, az őrlési adótörvény alapján kontingensgabona címén? >•; Hajlandó-e a minister ur egy olyan törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjeszteni, amely a vámmalmokra is az egyenlő teherviselést mondja ki?« (Helyeslés.) Nagy Ernő: Mit szólnak erre azok odaát? (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Hallhattál) Elnök: Az interpelláció kiadatik a közélelmezésügyi minister urnák. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Még a tavasszal felolvastam adatokat a nőmunkások munkabéréiről, azon nőmunkásokéiról, akik textilgyárakban vannak alkalmazva. Ezeknek számszerű összege talán máig valamit emelkedett, közelébe sem jön azonban annak az emelkedésnek, amelyet a drágaság százalékszáma mutat. Ezzel szemben természetesen hiába hozzuk a nemzetgyűlés elé azokat a követeléseinket, hogy csináljanak egy becsületes index-törvényt, egy létminimum-törvényt, vagy állítsák fel a béregyeztető-bizottságokat ; valamint aziránt is hiába érdeklődünk, hogy mi lesz az iparfelügyeleti törvény módosításával, vagy a már meglévő iparfelügyeleti törvénynek végrehajtásával. Mivel ezeket a dolgokat itt benn a nemzetgyűlésen hiába kérjük h a munkások :ahhoz az egyetlenegy módszerhez fordulnak, amely számukra segítséget adhat, s ez a szervezkedés módszere. (Mozgás jobb felöl.) Ez az egyetlen segítség, hogy t. i. a maguk erejével szerezzék maguknak azt, ami hiányzik nekik. T. Nemzetgyűlés! Sárváron az ottani selyemfonó gyárban is, a munkásság az ottani tűrhetetlen állapotokat megunva, erre a térre lépett, hogy segítsen magán, s a textilmunkások szövetségének helyicsoportját ott Sárváron megalakította. Hogy miért volt erre szükség, erre nézve csak egynehány adatot fogok itt felsorolni. Azt pl., hogy a férfimunkások legmagasabb órabére ott ma 190 korona, a női munkások munkabére pedig száz korona, ez is a legmagasabb munkabér, mert ennél sokkal alacsonyabbak is vannak. Ehhez még hozzá kell tennem azt, hogy mérges gázzal telitett levegőben éterrel, salétromsavval dolgoznak, naponkint 8—10 órát, azonban a selyemfehéritőben pl. 14—16 órát is naponkint. Ezekben a munkatermekben, ahol 14—16 órát dolgoznak naponkint békében 2 óránként felváltották a munkásokat és tejet adtak nekik inni annak ellensúlyozásául, hogy mérges anyagokkal foglalkoztak.-Ma 14—16 órát kénytelenek szünet nélkül átdolgozni és természetesen elvonták tőlük a tejet is. Baticz Gyula: Kapitalista rendszer! Kéthly Anna: A gyári szabályzatok szerint szeszes italt a gyárba bevinni nem szabad. 14—16 órát azonban ilyen mesterséges felfrissítés nélkül ezek az emberek természetesen nem tudnak keresztüldolgozni, ezért a gyári szabályzat ellenére maguk a felügyelők visznek be éjjel ezeknek az egyfolytába dolgozó embereknek pálinkát, csakhogy kibírják odabenn a munkát. A fonóban, ahol 18 éven felülieknek volna szabad dolgozniuk, 14—16 esztendős, gyermekek dolgoznak, akik az, étertől részegséghez hasonló állapotba esnek. És ugy kell őket kivezetni a munkateremből. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Hol az iparfelügyelö ?) Nagy Ernő : A közigazgatás hol van ? Kéthly Anna : E munkatermekben már többen megbolondultak étermérgezóstől és többen vannak elmegyógyintézetben elhelyezve. T. Nemzetgyűlés! Kérdezhetjük ugy-e, hogy hol van itt az előzetes orvosi vizsgálat, és hol van az iparfelügyelet? S mert a munkások azt látják odakünn, hogy itt a nemzetgyűlésben és máshol is kérő szóval hiába kérik ezeknek a dolgoknak orvoslását,- természetesen a szervezkedéshez fordulnak. így csinálnak a sárvári textilgyár munkásai is. Baticz Gyula: Halálgyár! Nem textilgyár ! Kéthly Anna : Megalakították a textilmunkások - szövetségének helyi csoport ját május 21-én, aminek rendes recept szerint az volt a követkéz-' menye, hogy különösen a vezetőket, de mindazokat, akik a szervezetbe beléptek, a gyárban a leg; .szembetűnőbbzaklatásnak és üldözésnek vetették:
