Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-152
392 A nemzetgyűlés 152. ülése 1923. évi július hó 10-én, hedden. utolsó tartály oxigént fogyasztják és ha ez is elfogy, akkor "végleg, végérvényesen el fognak odalent pusztulni, hacsak idejekorán ki nem emelik őket ebből a nyomoruság-mélységből. Nézzenek le oda ennek a nyomorúságnak feneketlen mélységébe és lássák meg azokat az állapotokat, amelyek odalent vannak. Lássák meg azt, hogy azok az emberek, azok a dolgozók is a nemzethez tartoznak és nem lehet a nemzetet egy osztály fogalmává degradálni. Már pedig ha oda tartoznak, akkor épen ugy gondoskodni kell, mint gondoskodnak a földbirtokos, a vagyonos osztályokról. (Igaz! Ugy van! half elől) Propper Sándor : Beszélhetsz ezeknek, mint a beteg németnek! (Zaj.) Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! En nem akartam a drágaságról számadatokat, statisztikát idehozni. Ezt meg fogják tenni azok, akik utánam szólalnak fel. En csak annak a nagy jajgatásnak, annak a nagy panaszkodásnak és elkeseredésnek akartam hangot adni, amely odalent él a dolgozók szivében; kritikát sem akartam mondani, mert ez a helyzet, CZ clZ állapot minden kritikánál súlyosabb és elkeserítőbb kritika. ( Ügy van ! half elöl.) Nézzenek le és lássák meg azt, ami odalent van. Ne merüljenek ki a kormányzati intézkedések abban, hogy a vörös szegfűt leszedik az utcán az emberek kabát járói, hogy a piros zsebkendőt kihúzzák az emberek zsebéből, hogy spicli szervezeteket, nagykiterjedésű kémhálózatokat tartanak fenn,... Pikler Emil: Kopinitsokat! Kéthly Anna:... ne merüljön ki ez az egész kormányzati rendszer abban, hogy a rendőr még a fináncnak is szalutáljon, hanem komolyan, igazán és becsületesen fogjanak hozzá a dolgozó nép segítéséhez. Az indemnitást nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a szélsobalóldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Bell Miklós ! Bell Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Bátor leszek mai gazdasági helyzetünket illusztrálni és a mai korszaknak megfelelő gazdasági rendszert ajánlani. Eddig aranyfedezetü papírpénz volt az alkotőeszköz, illetőleg a forgótőke. Ez a rendszer már évtizedek előtt nem lett volna képes gazdasági életünket kielégíteni, ha a hitelek nem siettek volna segitségére. A hitelek nálunk tízszer, a nyugati államoknál sokszor tizenötször annyit tettek ki, mint a forgalomban lévő pénz volt. Mivel az erkölcstelenség folytán a hitelek az egész vonalon megszűntek, természetes, hogy ezáltal 90% forgótőke hiány következett be úgyszólván az egész világon. Csak idő kérdése és ugy a nagy-, mint a kisentente ugyanarra a sorsra jut, mint mi vagy Németország. Világos tehát, hogy az entente nem adhat senkinek kölcsönt, mert szintén ugyanabban a bajban szenved, mint mi. Ezért ha gazdasági életünket és vele nemzetünket meg akarjuk menteni, akkor , olyan gazdasági rendszerről kell gondoskodnunk, mely a mai viszonyoknak megfelel. Dénes István : Ez épen ellentéte a mainak ! Bell Miklós: Elsősorban egy uj pénzrendszert kell életbeléptetni, mert az teszi gazdasági életünk vérkeringését. A háború előtt kétféle pénzkiadó volt. Az egyik kibocsátó az Osztrák-Magyar Bank volt, a másik minden olyan egyén, aki másoknak bárminő formában hitelt nyújtott. Tehát a háború előtt gazdasági életünk maga mutatta azt az irányt és utat, amelyen további gazdasági életünknek haladnia kellene. Ezért a megoldás igen egyszerű. Eddig magánosok nyújtottak egymásnak hitelt. Mivel azonban az erkölcstelenség folytán a privát hitel megszűnt, ennek a szerepét most az államnak kell átvennie. Ezentúl tehát a ,magyar állam lesz a papírpénz kibocsátó az Állami Jegyintézet utján, oly feltétel mellett, hogy aki kölcsönt akar felvenni, annak gondoskodnia kell effektiv értékfedezetről, amely egyenértékű legyen az aranyfedezettel, épugy, mint háború előtt az adós tette. A különbség csak az lesz, hogy most nem lesz váltó a fgrgalomban, hanem papírpénz, amelyet a jegyintézet utján juttat az állam a kölcsönvevőknek. Ha például valaki egy millió korona hitelt kivan felvenni, annak igazolni kell, hogy egy millió effektiv vagyona van. Ilyképen aranyfedezetü érték lesz annak az egy millió papírpénznek biztosítva, amelyet az állam a kölcsönvevő utján forgalomba hoz. Később, mikor a hitel, a kölcsön vissza lesz fizetve, a papírpénz ismét ki lesz vonva a forgalomból, de az általa létesített effektiv egy millió korona értékkel gazdagodott a nemzeti vagyon, az állam pedig uj adóalannyal. Ugyanezen eset áll fenn, ha az állam valaminő beruházást tesz, ha vasutakat, utakat vagy középületeket épit: a befektetett, illetőleg a kibocsátott papírpénz vagy az állami költségvetés szerint adók ntján, vagy pedig az egyes művek jövedelme utján, amint hivatását teljesítette, ismét visszavándorol a Jegyintézethez, de mindenesetre hagyott maga után effektiv értéket, amely a nemzeti vagyonhoz csatlakozott. Yan még egy harmadik alternativa is és ez az, hogy olyan embertársaink jussanak kölcsönhöz, akiknek effektiv értékű fedezetük nincs. Ez a kérdés ugy lesz megoldva, hogy mivel az állam nem adhat kölcsönt az egyes embereknek, ezt a kölcsönt gazdasági ágazatoknak, illetőleg egyesületeknek adja, amelyeknek a kölcsönkérő is kell hogy tagja legyen. Ezen esetben az egyesületek felelnek az államnak. Hogy az előfordulható dubiózus tételek is fedezhetők legyenek, meg lesz engedve, hogy az egyesületek valamivel magasabb kamatlábat számithassanak. így elérjük a célt, minden tehetség önálló lehet, érvényesülhet, másrészről veszteség nem ér senkit, amennyiben az egyes felek a magasabb kamat 1? bat fizetik, ami mindeneseire biztosítékot nyújt. Ez a rendszer megengedi, hogy minél több
