Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-150

A nemzetgyűlés 150. ülése 1923. évi július hó 5-én, csütörtökön. 347 kasszába vagy más címen fizetett filléreit is kikaparnák. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) így lázítjuk maguk a szegénységet a gazdatársadalomra. (Zaj.) KabÓk LajOS : Az a jó, hogy senki sem veszi komolyan ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Csontos Imre: Erről a helyről kérem fel a magyar kormányt arra, hogy amit én elmondtam s amit ezen a párton mindenki érez és tud, (Ugy van ! Ugy van ! a középen.) határozottan tegye magáévá, a pénzügyi tanácsot elsősorban alakítsa át ugy, hogy ott a nemzettel érző emberek legyenek, . . . Horváth Zoltán : Most nem olyanok vannak? CsontOS Imre : . . . akik tudják azt, hogy mi a nemzet millióinak a baja, mi a gondolata és mi a szükséglete. Más tekintetben a javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik. Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ez a baj !) Elnök : Esztergályos János képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! Engedjék meg, hogy rövid néhány szóval személyes kérdésben szólaljak fel. Csontos t. képviselőtársam felszólalásában ugy iparkodott engem beállítani, mintha én vagy erről az oldalról többen annak a testületnek, amelyről szó volt, a malomgazdák testületének, a kismalom tulajdonosoknak ellenségei volnánk. (Zaj.) Felszólalásának ez volt az iránya. Tartozom kijelenteni, hogy én, aki hosszú évekig szoros nexusban álltam a malom gazdákkal, a malomiparhoz nagyon közel álltam és állok s a kismalomgazdáknak mindig jóbarátja voltam, azoknak ellensége soha sem voltam és nem is vagyok most sem. Itt találkozom azonban Csontos t. képviselőtársammal. Haragszom rájuk, gyűlölöm az olyan kismalomgazdákat, akik felállanak, demagógoknak, nagyszájuaknak mutatkoznak, (Nagy zaj a jobboldalon.) ugyanakkor pedig a dupla szita segítségével (Zaj a jobboldalon.) a szegény apró nép búzájából eltulajdonítanak. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) CsontOS Imre : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök : A képviselő urat megilleti a szó. CsontOS Imre : Igen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk ! a jobb- és a baloldalon.) Erre a rut vádra, hogy a szegények búzáját én teszem el, az egész városom tanúságát hivom elő, a szegénységet. Egyenesen kijelentem itt a nemzet szine előtt, hogy én voltam az Karcagon, az én kis malmommal, — tanulja meg ezt — aki a szegénységnek minden családtagját kicsiben — mert nem tudtam nagyban — mindig segítettem, . . . (Zaj.) Patacsi Dénes : Ez igaz ! CsontOS Imre : ... az állam által adott kis konvenció-ellátást, kevés lisztet kisegítettem és ez volt az alapja annak, hogy én Karcagon a kommunizmust szabályozni tudtam. (Mozgás a balés a szélsőbaloldahn.) Tanulja meg ezt, , . . (Zaj a szélsőbaloldalion.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Csontos Imre : . . . mert egyenesen kijelentem, hogy ezen a téren szemben velem minden vád istentelen és gaz, és gazember az, aki velem szemben egyebet állit. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a parlamenti szokásoknak ez a kifejezés nem felel meg. (Zaj.) CsontOS Imre : Tudom, bocsánatot is kérek érte, de ne hozzon engem senki gyanúba. Én egész életemben a szegénységet szolgáltam. Becsülettel szolgálom ma is, nézze meg akárki. (Zaj.) Én nem vagyok maimász ; én kisgazda vagyok, aki malmot is vettem, de nem is vagyok benne, ott egy csapat tisztességes ember szolgálja a népet, s amikor elmegyek az osztalékért, vigyázok, hogy senki se legyen kárositva egy kilóval sem, mert különben az illető holnap már nincs a malomban. Rupert Rezső : Azt elhiszem ! CsontOS Imre : Ne gyanúsítson. (Derültség és zaj balfelől.) Rupert Rezső : Azt mondtam, hogy elhiszem. Elnök (csenget) : Csendet kérek. Csontos Imre : Hadd tanulja meg a magyar becsületet, a paraszt becsületet. Akkor, amikor az a szerencsétlen hadjárat négy esztendeig tartott . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldahn.) Esztergályos János (közbeszól). Elnök (csenget) : Csendet kérek. Esztergályos képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Patacsi Dénes (közbeszól). Elnök : Patacsi képviselő urat is kérem, ne méltóztassék közbeszólni. CsontOS Imre : Magyarországon csak az a kár, hogy akkor, amikor mi idejövünk becsülettel, de nem avval a tudással, amellyel itt egyesek rendelkeznek, hanem a népnek bizalma folytán csak a becsületességünkkel, — itt akadnak egyesek, akik távolról sem ismerik az embert vagy annak eljárását . ReiSÍnger Ferenc : Hát maga nem azt mondta, hogy mi elszedjük a szegény nép filléreit ? (Zaj.) Elnök : Reisinger képviselő urat figyelmeztetem, hogy maradjon csendben. Reisinger Ferenc : Nemcsak a kisgazdáknak szabad gyanúsítani. Elnök : Reisinger képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne szóljon közbe. CsontOS Imre : Én mindig segítettem a népet, amennyire csak tőlem telett.Ez vollt az az alap, amelyen meg tudtam mentem azt a nagy mezővárost a forradalomtól. Szeder Ferenc : Még mindig abból akar élősködni ? Reisinger Ferenc (közbeszól). Elnök : Reisinger képviselő urat harmadszor figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék közbeszólni , 50*