Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-149

M nemzetgyűlés 149. ülése 1923. évi július hó 4-én, szerdán. 319 meg lehet ezt a kérdést oldani. Tény, hogy igen gyakran felhasználnak speciális helyzeteket a spekuláció kialakítására ; ez különösen akkor történik, amikor a korona árfolyamában változás áll be és nem egyszer hanem többször eszkomptálják ezeket az árfolyamváltozásokat. Azért emlitem ezt meg, mert rendszerint az a vád hangzik fel, mintha a gazdák részéről történnék ez a spekuláció. Méltóztassék megnyugodni abban. — én az adatokat nem tudom szó szerint idézni, de kétségtelen az, — hogy mikor a gazdák a múlt évi termésüknak majdnem túlnyomó részét, hat és félmillió métermázsát hoztak forgalomba, akkor áruvisszatartásról és spekulációról beszélni nem lehet. (Ugy van ! jobbjelől és a középen.) Kétségtelen azonban, hogy a gabonáralakulás terén kifejlődött spekuláció mellett, amely ez év folyamán nem egyszer végbement és amely ellen a kormány mindig küzdött és küzdött néha sikertelenül is, önként érvényesül az a psichologiai momentum, hogy a gazda elvesziti bizalmát az áralakulással szemben és olyan térre kényszerül lépni, amelyre önmaga és az ország érdekében nem szivesen lép. Mi tehát ezekkel a kérdésekkel állandóan foglalkozunk, és ezt azért emlitem meg, mert az igen t. képviselő ur, akinekinterpellációja egy javarészével nagyon is egyetértek, ugy állitja be a dolgot, mintha a kormány itt rablási és hasonló tendenciáknak, amelyek a gazdasági életben előfordulnak, tág teret adna. Propper Sándor : A malomkoncentrációról volt szó ! A kormány csak tűri ! Bud János közélelmezésügyi minister : Rátérek a malomkoncentráció kérdésére. Ami ezt illeti, ez gazdasági okokból született meg annak idején. A helyzet az, hogy 11, sőt 13 malom is van Budapesten, amely több mint hét millió métermázsát őröl meg. Ennek a helyzetnek fentartása nem volt lehetséges és ez okból következett az be, hogy jóformán csak egypár malom folytatja az üzemet, a többi teljesen üzemen kivül van. De én teljesen igazat adok abban, hogy lehetetlenség, hogy 4—5 vállalat annyit keressen, hogy minden körülmények között fedezze valamennyinek a kereseti szükségletét, mert ez mesterségesen befolyásolja az áralakulást. (Általános helyeslés.) En, igenis, sajnálom, hogy épen az ország egyik első iparával szemben kell ezt az álláspontot elfoglalnom, (Helyeslés jóbbfélól.) de folytonosan harcban vagyok velük és minden eszközt megpróbáltam és megpróbálok érvényesíteni abból a célból, hogy álljanak el ettől az áralakulástól, amellyel a gazdasági életnek nem tesznek szolgálatot, ellenben a szociális életet végzetesen megzavarhatják, (ügy van ! Ugy van !) En a napokban, amikor még nem is tudtam, hogy ez az interpelláció el fog hangzani, magamhoz kérettem a malomérdekeltséget és azt mondottam : »Előttem nem hivatkozhatnak semmiféle olyanokra, amely indokolttá teszi, hogy a lisztárak olyan színvonalon álljanak, mint amilyenen vannak.« Méltóztatnak tudni, hogy a békében mindig volt egy reláció a gabonaár és a lisztár között ; (ügy van ! jobbfelől.) volt reláció, amint igen helyesen mutatott rá a képviselő ur, a különböző lisztárak között. Ha nézem a külföld bármelyik államát, azt látom, hogy ez a reláció körülbelül most is megvan tartva. Ez az volt, hogy a nullás liszt ára körülbelül 50%-kal volt magasabb, mint a gabonáé s a kenyérliszt és a nullás liszt között 30%-os árkülönbség volt. Ezzel szemben — hogy rövidebb számítás kedvéért 40.000 koronás búzaárat vegyek — ma megfelelne a 600 koronás nullás liszt-ár, és a múlt héten mégis felmentek 750 koronáig. (Felkiáltások : Hallatlan !) Kétségtelen, hogy a nullás-liszt és a kenyérliszt ára között 3%-os árdifferencia van a 30%-os békebeli árdifferenciával szemben. A malmok különböző indokokat hoznak fel, mint pl. azt, hogy nem tudtak lisztet kivinni a külföldre. Volt idő, amikor ez meg volt nehezitve, de ma ezt az indokot nem hozhatják fel, mert a kormány a kivitel szempontjából olyan könnyítéseket tett, hogy azt lehet mondani, hogy ez elől minden akadály elhárittatott. Ha pedig ezt a kormány megtette, ők is kötelesek ebből a konzekvenciákat levonni és a helyes "arányt megállapítani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bud János közélelmezésügyi minister : Szükségesnek tartom azt is szóvá tenni, amit az igen t. képviselő ur a hitel kérdésében mondott. Nem tudok elképzelni egészséges gazdasági életet hitel nélkül ; ez hozzátartozik az élet szabad és helyes mozgásához ; nem lehet megkívánni azt, hogy olyan nagy iparvállalatok, mint amilyenek malmaink, hitel nélkül dolgozzanak. De, igenis, azt hiszem, hogy a hitelt olyan alapokra kell fektetni, amely minden spekulációt kizár, (ügy van ! Ugy van !) Azért vagyok bátor ezt hangsúlyozni, mert a kormány a legkomolyabban foglalkozik azzal, hogy a hitel kérdését olyan módon oldja meg, amely nem teszi lehetővé a malmoknak a spekulálást. (Helyeslés.) Én azt az elvet vallom, azt szeretem, ha a gazdasági élet önmagát fegyelmezi. Mi felszólítottuk és felszólítjuk ily értelemben ezeket a vállalatokat kötelességük teljesitésére

s azt is hangsúlyozom azonban, hogy a kormány nem fog itt megállani és ha kell, erélyesebb rendszabályokkal is érvényt szerez e törekvéseinek. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Altalár nos, élénk helyeslés. Taps jobbfelől és a középen. Felkiáltások : Le kell törni !) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Györki Imre : T. Nemzetgyűlés Î Csak néhány szóval akarok válaszolni a minister urnák, és pedig rá akarok mutatni arra, hogy ugyancsak az általam Emiltett Dalnoki-Kovács-féle statisztika egy nagyon érdekes adatot tartalmaz, azt t. i.» hogy mig általában július hónapban 50*2%-kal drágult a megélhetés Magyarországon, addig a malompapirok 81%-kal emelkedtek, ami azt mu-