Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-147
23. évi július hó 2-án, hétfőn. 223 A nemzetgyűlés 147. ülése 19, Gaal Gaston: Es most rátérek arra a kérdésre, amelyet itt Baross János képviselő ur Emiltett meg a múltkor : a járadékbirtok kérdésére- (Halljuk! Halljuk!) Megjegyzem, hogy bizonyos lelki félelem hatása alatt állok, mert hiszen a képviselő ur anatémája alatt állok, aki egész szerényen nem kevesebbet jelentett ki, mint hogy aki a járadékbirtokrendszer tekintetében az ő véleményét nem osztja, nem lehet igaz hive a földreform végrehajtásának. Én már olyan ember vagyok, aki mindig fejjel szaladtam a falnak, s Baross képviselő ur anatémája dacára kénytelen vagyok kijelenteni, annak ellenére, hogy ime itt állok pellengérre állítva a földreform minden igaz hive előtt, ezt a járadékbirtokrendszert pedig el nem fogadom. Nem fogadom el azért, mert ez megint csak ujabb jelszó, amelyet beledobtak ide a magyar közéletbe egyfelől izgató anyagul, másfelől az üresfejüek félrevezetésére. Hogy mi a járadékbirtok, ezt jogilag még definiálni sem lehet. Az egész jogi irodalom nem ismer olyan definiciót, amely a járadékbirtokot mint jogi fogalmat rögzíteni tudta volna. Lényegében járadékbirtoknak hívunk minden olyan földbirtokot, amelynek tulajdona meghatározott, pénzbeli vagy természetbeni évjáradékkal van terhelve. Ha azonban igy határozzuk meg a járadékbirtok fogalmát, akkor a hűbérbirtok vájjon mi ? A járadék- és a hűbérbirtok között ezen kritérium szerint lényegbeli különbség nincs. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Dehogy nines !) Rassay Károly: Az egyik időhöz kötött, a másik korlátlan járadék ! Gaal Gaston : Korlátolt vagy korlátlan, de járadék ! Rassay Károly : Az különbség ! Gaal Gaston : Csak arra akarok rámutatni, hogy mindkettőnél egy birtok tulajdonjogát telki teherrel veszi át az illető ; telki teher volt az egyik és telki teher volt a másik is. A hűbérbirtokrendszer mindenféle alakjában idejét múlt intézmény, elsöpörte azt a modern államfejlődés az egész világon. Ezt akarni behozni akármilyen formában, akár járadékbirtokrendszer alakjában is, ehhez semmi körülmények között hozzá nem járulok. Rassay Károly: Akkor amortizációs kölcsönt sem szabad felvenni! Kiss Menyhért: Ez jó példa! Gaal Gaston : Az amortizációs kölcsön egészen más, az időhöz van kötve . . . Rassay Károly: ITgy van! Gaal Gaston : ... míg a járadékbirtok nincs időhöz kötve. (Zaj. Kiss Menyhért közbeszól.) Akkor a képviselő urnák fogalma sincs arról, hogy mi a járadékbirtok, mert akkor az már nem járadékbirtok (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A tételes jogban, t. képviselő ur, először Poroszországban merült fel a járadékbirtok eszméje, az 1886. évi április hó 26-iki telepítési törvényben. Majd 1890. évi június hó 27-én, 1891. évi július hó 1-én és 1901. évi július hó 7-én hoztak Poroszországban törvényt a járadékbirtokról. Mi lett a vége? Dacára annak, hogy Poroszországban ez egy nemzetfejlesztő erőszakos eszközként alkalmaztatott, nem a német vidéken csinálták azt meg a német parasztság propagala sara, hanem Posenben a lengyelség kiszorítására találták ki s száz és száz milliókkal támogatta a porosz kormány a porosz járadékbirtokosokat. A vége az lett, hogy az egész német birodalomban uni sono elismerték, hogy a járadékbirtokrendszer megbukott, sőt visszafelé sült el a németek ellen. Anglia ugyancsak hozott törvényt 1892-ben a járadékbirtokra. Azt méltóztatnak tudni, hogy Angliában ez rendkívül fontos dolog volt, amenynyiben Angliának úgyszólván egész földje egypár nagybirtokos kezében van és ott évszázados, apáról fiúra átszálló mezőgazdasági bérletek vannak. Holmi népbolonditó izgatások hatása alatt rávették az angol parlamentet arra, hogy ezen az állapoton »segítsen«. Meghozták 1892-ben a járadékbirtoktörvényt s a vége az lett, hogy 1895-ben, tehát már három év múlva, a törvényt el is törölték. Rassay Károly : Miért? Gaal Gaston Azért, mert abszolúte céltévesztettnek bizonyult, mert nem érte el azt, amit vele elérni akartak s olyan zavarokat támasztott a mezőgazdaságban és a jogrendjükben, amely zavarokat Angliának minden körülmények között ki kellett küszöbölnie. Méltóztassék a járadékbirtok kérdésének történetét tanulmányozni s akkor a képviselő ur meg fogja tudni, miért. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én itt nem adhatom elő a kérdésnek egész történetét. Ausztria 1893. évi október hó 10-én nyújtott be egy törvényjavaslatot ugyancsak a járadékbirtokrendszerről. Beck Lajos : Csak javaslat maradt ! Gaal Gaston : Vitatkoztak, ankéteztek rajta két egész esztendeig, s 1895. évi december hó 17-én kénytelen volt az osztrák kormány a törvényjavaslatot visszavonni. Amikor tehát mindenütt, ahol a járadékbirtokkal kísérleteztek, arra az eredményre jutottak, hogy a járadékbirtokrendszer fentarthatatlan, a modern jogrendbe be nem illeszthető, hogy akkor én Baross János képviselő ur vagy más kedvéért fejemmel menjek neki a falnak és Magyarországon akarjam megcsinálni a mostani súlyos viszonyok között azt, ami mindenütt máshol rossznak bizonyult, erre azon veszély dacára sem vagyok kapható, hogy Baross János képviselő ur erkölcsi anatémája alá esem. {Zaj.) Rassay Károly : Még mindig nem tudom, hogy miért rossz a járadékbirtok ? Erre nézve egy argumentumot sem hallottam. Gaal Gaston : A járadékbirtok rendszer abban az alakban, amint azt a novella keresztülvinni akarja, semmi egyéb, mint vagyonelkobzás. (Vgy van ! a közéfen.) Az alaptörvényben az van, hogy 32*
