Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-147

23. évi július hó 2-án, hétfőn. 223 A nemzetgyűlés 147. ülése 19, Gaal Gaston: Es most rátérek arra a kér­désre, amelyet itt Baross János képviselő ur Emiltett meg a múltkor : a járadékbirtok kér­désére- (Halljuk! Halljuk!) Megjegyzem, hogy bizonyos lelki félelem hatása alatt állok, mert hiszen a képviselő ur anatémája alatt állok, aki egész szerényen nem kevesebbet jelentett ki, mint hogy aki a járadékbirtokrendszer tekintetében az ő véleményét nem osztja, nem lehet igaz hive a földreform végrehajtásának. Én már olyan ember vagyok, aki mindig fejjel szaladtam a falnak, s Baross képviselő ur ana­témája dacára kénytelen vagyok kijelenteni, annak ellenére, hogy ime itt állok pellengérre állítva a földreform minden igaz hive előtt, ezt a járadékbirtokrendszert pedig el nem fogadom. Nem fogadom el azért, mert ez megint csak ujabb jelszó, amelyet beledobtak ide a magyar közéletbe egyfelől izgató anyagul, másfelől az üresfejüek félrevezetésére. Hogy mi a járadékbirtok, ezt jogilag még definiálni sem lehet. Az egész jogi irodalom nem ismer olyan definiciót, amely a járadékbirtokot mint jogi fogalmat rögzíteni tudta volna. Lénye­gében járadékbirtoknak hívunk minden olyan földbirtokot, amelynek tulajdona meghatározott, pénzbeli vagy természetbeni évjáradékkal van terhelve. Ha azonban igy határozzuk meg a járadékbirtok fogalmát, akkor a hűbérbirtok vájjon mi ? A járadék- és a hűbérbirtok között ezen kritérium szerint lényegbeli különbség nincs. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Dehogy nines !) Rassay Károly: Az egyik időhöz kötött, a másik korlátlan járadék ! Gaal Gaston : Korlátolt vagy korlátlan, de járadék ! Rassay Károly : Az különbség ! Gaal Gaston : Csak arra akarok rámutatni, hogy mindkettőnél egy birtok tulajdonjogát telki teherrel veszi át az illető ; telki teher volt az egyik és telki teher volt a másik is. A hűbér­birtokrendszer mindenféle alakjában idejét múlt intézmény, elsöpörte azt a modern államfejlődés az egész világon. Ezt akarni behozni akár­milyen formában, akár járadékbirtokrendszer alakjában is, ehhez semmi körülmények között hozzá nem járulok. Rassay Károly: Akkor amortizációs köl­csönt sem szabad felvenni! Kiss Menyhért: Ez jó példa! Gaal Gaston : Az amortizációs kölcsön egészen más, az időhöz van kötve . . . Rassay Károly: ITgy van! Gaal Gaston : ... míg a járadékbirtok nincs időhöz kötve. (Zaj. Kiss Menyhért köz­beszól.) Akkor a képviselő urnák fogalma sincs arról, hogy mi a járadékbirtok, mert akkor az már nem járadékbirtok (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) A tételes jogban, t. képviselő ur, először Poroszországban merült fel a járadékbirtok esz­méje, az 1886. évi április hó 26-iki telepítési törvényben. Majd 1890. évi június hó 27-én, 1891. évi július hó 1-én és 1901. évi július hó 7-én hoztak Poroszországban törvényt a járadék­birtokról. Mi lett a vége? Dacára annak, hogy Poroszországban ez egy nemzetfejlesztő erősza­kos eszközként alkalmaztatott, nem a német vidéken csinálták azt meg a német parasztság propagala sara, hanem Posenben a lengyelség kiszorítására találták ki s száz és száz milliók­kal támogatta a porosz kormány a porosz járadékbirtokosokat. A vége az lett, hogy az egész német birodalomban uni sono elismerték, hogy a járadékbirtokrendszer megbukott, sőt visszafelé sült el a németek ellen. Anglia ugyancsak hozott törvényt 1892-ben a járadékbirtokra. Azt méltóztatnak tudni, hogy Angliában ez rendkívül fontos dolog volt, ameny­nyiben Angliának úgyszólván egész földje egypár nagybirtokos kezében van és ott évszázados, apá­ról fiúra átszálló mezőgazdasági bérletek vannak. Holmi népbolonditó izgatások hatása alatt rávették az angol parlamentet arra, hogy ezen az állapoton »segítsen«. Meghozták 1892-ben a járadékbirtok­törvényt s a vége az lett, hogy 1895-ben, tehát már három év múlva, a törvényt el is törölték. Rassay Károly : Miért? Gaal Gaston Azért, mert abszolúte céltévesz­tettnek bizonyult, mert nem érte el azt, amit vele elérni akartak s olyan zavarokat támasztott a mező­gazdaságban és a jogrendjükben, amely zavarokat Angliának minden körülmények között ki kellett küszöbölnie. Méltóztassék a járadékbirtok kérdé­sének történetét tanulmányozni s akkor a képviselő ur meg fogja tudni, miért. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én itt nem adhatom elő a kérdésnek egész törté­netét. Ausztria 1893. évi október hó 10-én nyújtott be egy törvényjavaslatot ugyancsak a járadékbirtok­rendszerről. Beck Lajos : Csak javaslat maradt ! Gaal Gaston : Vitatkoztak, ankéteztek rajta két egész esztendeig, s 1895. évi december hó 17-én kénytelen volt az osztrák kormány a tör­vényjavaslatot visszavonni. Amikor tehát mindenütt, ahol a járadékbir­tokkal kísérleteztek, arra az eredményre jutottak, hogy a járadékbirtokrendszer fentarthatatlan, a modern jogrendbe be nem illeszthető, hogy akkor én Baross János képviselő ur vagy más kedvéért fejemmel menjek neki a falnak és Magyarorszá­gon akarjam megcsinálni a mostani súlyos viszo­nyok között azt, ami mindenütt máshol rossznak bizonyult, erre azon veszély dacára sem vagyok kapható, hogy Baross János képviselő ur erkölcsi anatémája alá esem. {Zaj.) Rassay Károly : Még mindig nem tudom, hogy miért rossz a járadékbirtok ? Erre nézve egy argu­mentumot sem hallottam. Gaal Gaston : A járadékbirtok rendszer abban az alakban, amint azt a novella keresztülvinni akarja, semmi egyéb, mint vagyonelkobzás. (Vgy van ! a közéfen.) Az alaptörvényben az van, hogy 32*

Next

/
Thumbnails
Contents