Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-147

A nemzetgyűlés 147. ülése 1923. évi július hó 2-án, hétfőn. 217 olyan szerepet játszik, amelyet ezzel az előbbi szereppel összeegyeztetni abszolúte nem tudok. Rassay Károly: Kérünk neveket! PakotS József: Ez már súlyos vád! Gaal Gaston : Há fog kerülni a sor, türe­lem ! Fel kell még hoznom azt is, hogy az a hang, amely 1918-ban a sajtó bizonyos részében észlelhető volt, amely nem kisebb jelszavakkal dolgozott, mint hogy »tízezer fejet« kért, — ér­tették ez alatt természetesen az ország vezető embereit — ez a hang, az októbrizmus hangja, mind gyakrabban kezd megnyilatkozni kint is, itt is. (ügy van! ügy van! jobb felöl.) Külö­nösen ki kell emelnem, hogy a földbirtok elleni izgatás olyan arányokat és méreteket öltött, amely egy öntudatos kormányzatban többé el nem tűrhető, (ügy van! ügy van! jóbbfelol.) Szeretném tudni, hogy ha van valakinek 50 hol­don felüli földje, miért »vogelfrei« az az 50 holdon felüli birtok s miért szent az 50 holdon aluli ? Ha önök egyszer az államnak alapját ké­pező azt a törvényt, hogy mindenkinek a tulaj­donjoga szent, áttörik, azt hiszik, hogy ez meg fog állani az ötven holdnál? (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Majd ha nem lesznek többé az ötven holdon felüli birtokok, akkor sor kerül az öt­ven holdon aluli birtokokra (ügy van ! a kö­zépén) és a vége nem konszolidáció Forster Elek : Valóságos kommunizmus ! Gaal Gaston: . . . nem a nemzetnek össze­fogása lesz, hogy ebből a roppant bajból kive­zessük ezt a szerencsétlen országot, hanem egy általános fejbeverés lesz abból és az erőszak ál­talános küzdelme. (Zaj.) Rassay Károly : Állami érdekből a tulajdon­jognak deferálnia kell! Kiss Menyhért: Egészen be kell szüntetni a földreformot ! Gaal Gaston : Majd a földreformnál lesz szerencsém a képviselő úrhoz ! Mándy Sámuel : Nem kell beszüntetni ; végre kell hajtani a törvényt! A demagógiát kell be­szüntetni ! Propper Sándor: A nagybirtokos-demagó­giát is be kell szüntetni. (Zaj.) Mándy Sámuel : Azt is be kell szüntetni, ha van! Rassay Károly : Van ! Van ! Egész nyugodt lehet a képviselő ur ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Patacsi Dénes : Ilyen okos beszédet érdemes meghallgatni ! Gaal Gaston : Á magam szerény véleménye szerint elérkezettnek látom az időt arra, hogy a kormányzat ezekbe a mindenféle izgatásokba erélyes kézzel belenyúljon, hogy a kormányzat mindenkinek, aki ebben az országban jogosan igényelhet védelmet, nyújtsa is az őt megillető védelmet, mert ha itt egyszer arra a meggyőző­désre jut az, akinek valami yagyona van, hogy az államhatalom őt többé megvédelmezni nem tudja, ennek csak €gy következménye lehet, az, hogy az önvédelem terére fog kényszerülni, az önvédelem pedig nem eshet meg másképen, mint megint mindenféle alakulatok utján. Méltóztas­sanak meggondolni azoknak, akik ezt az áramlatot fűtik, hogy a különféle alakulatok és ellenala­kulatok alakítása alá azok adnak lovat, akik itt a vagyont önvédelemre kény szeritik. (Igaz! ügy van! jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldálon.) Propper Sándor : J önnek a Csák Máték ! Gaal Gaston : Csák Máték vagy nem Csák Máték, mélyen tisztelt képviselő ur, én tárgyi­lagosan, ugy, ahogy látom, a véleményemet minden körülmények között el fogóra mondani. (Helyeslés jobbfélöl.) Ki kell térnem itt egy képviselő urnák beszédére, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) melyet itt a Házban tartott, s melyben bizonyos meta­forákkal élt, bizonyos szembeállításokat csinált, amelyek egyenesen a nagybirtok ellen voltak kihegyezve s amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a nem gondolkodó agyvelőket félrevezessék. T. Nemzetgyűlés! Ehhez az osztályizga­táshoz nekem semmi közöm, nem is kívánok, nem kérek belőle semmi részt. A védelem sem az én hivatásom. Nem vagyok nagybirtokos, nem vagyok kisbirtokos sem; középbirtokos vagyok. Tulajdonképen a nagybirtokosoknak kellene az ilyen támadásokat visszaverniök. De agrárius vagyok, aki sohasem tettem különbséget jog és jog között aszerint, hogy kicsinyről vagy nagyról van szó ; akinek az volt az életem ideálja, és az marad, amig élek, hogy a magyar birtokos­< osztályt a legkisebbtől a legnagyobbig egy táborban lássam, nem más foglalkozású körök­nek támadásában, hanem saját jól felfogott, jogos érdekeinknek védelmezésében. (Helyeslés jobbfélöl.) Nem hagyhatom szó nélkül az érvelésnek azt fajtáját, amelyet itt hallani szerencsém volt s melyben azt mondja az a t. képviselő ur, hogy a Dunántúl van a nagybirtok, és a Dunántúl van az egy ke-rendszer, ergo az egykének oka a nagybirtok. (Zaj a szélsöbal­oldálon.) Ugyanezzel az okfejtéssel azt is lehetne mondani, hogy a Dunántúl van a nagybirtok, és Dunántúl vannak zsidók, tehát a zsidóknak az oka a nagybirtok, (Derültség és zaj.) vagy azt is lehetne mondani, hogy a Dunántúl van­nak reformátusok, tehát a reformátusoknak oka a nagybirtok. (Zaj a szélsöbaloldálon.) Ugyanez a képviselő ur, hogy a nagybir­tok ellen izgathasson, szembeállította a lakás­viszonyokat és a pinceiakásokra hivatkozott. Hát mélyen t. Nemzetgyűlés, méltóztassanak nekem egyetlenegy nagybirtokot mutatni, amely­nek bármely alkalmazottja pincelakásban laknék. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez már a legrosszabb­hiszemü beállítás, (Igaz ! Ugy van ! jobbfélöl.) amelyre egyebet nem mondhatok, mint hogy vagy teljes eltévelyedése az emberi kritikának, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents