Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-147

À nemzetgyűlés Iá?, ülése 1923. évi július hó 2-án, hétfőn. 215 Pikler Emil : Természetes dolog ! Ezt még prédikálni kell? Gaal Gaston : Ugy látszik prédikálni kell, t. képviselő iir, mert igen sokszor erről az oldal­ról is jelentkeznek olyan mentalitások, amelyek­kel én nem azonosíthatom magamat. (Helyeslés a hátoldalon és a középen.) Elismerem azonban készséggel, hogy a Ház másik oldaláról is hal­lottam nem egyszer olyan megnyilatkozást, ameiy­lyel én azonositani magamat nem vagyok hajlandó. Patacsi Dénes : Ez az egyforma mérték ! Pikler Emil: Az ekrazit, az honnan jön? Gaal Gaston : Ha mármost sorbaveszem az előbb felsorolt kritériumokat és kutatom, hogy a közrend helyreállítása szempontjából mit tapasz­talok, — természetesen csak a magam tapaszta­latairól beszélhetek, és lehet, hogy én a kérdése­ket máskép fogom fel, mint más, de más fejével én nem tudok gondolkozni, csak a magadéval, csalhatatlanságot sem vindikálok magamnak, de méltóztassék megengedni, hogy a magam felfo­gását nyíltan és őszintén mondjam el — kész­séggel elismerem, hogy ami az életbiztonság helyreállítását illeti, ezen a téren a jelenlegi kormányzatnak kétségtelenül nagy érdemei van­nak. (Ugy van! Ugy van ! a középen.) Méltóz­tassék visszaemlékezni a nemzetgyűlés összeillé­sének legelső időszakára, amikor Budapest utcáin éjszakának idején azt lehet mondani, teljes bizony­talanság uralkodott, . . . Propper Sándor : Az utolsó bombát tegnap dobták ! Gaal Gaston : . .. amikor senki a világon nem volt biztos abban, hogy ilyen vagy amolyan alakulat mikor, hol ós hogyan igazoltatja, és méltóztassék ezt összehasonlítani a mai állapo­tokkal. Aki tárgyilagosan kívánja a dolgokat bírálni, azt hiszem velem együtt kénytelen meg­állapítani, hogy az életbiztonság helyreállítása terén igen is nagyon sok és eredményes mun­kálkodás történt. Propper Sándor: Lásd a Kovács testvérek működését! Csak tegnap repült egy bomba! Gaal Gaston : Ami a közbintonságot illeti, — aminek, mint méltóztatnak tudni, talán leg­első és alapfeltétele az általános törvénytiszte­let — itt már a magam részéről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem látom a kormány­zatban azt az erélyt, amellyel ebbe a kérdésbe bele kellett volna és bele kell nyúlnia. Amilyen mértékben elitéltem akkor, amikor ez még kicsit kényes dolog volt, minden néven nevezendő tit­kos alakulatot, akkor is, ha szabadkőműves alakulatokból lázított, a szakszervezetek külön­böző elfajulásait, amelyek gazdasági szervekből apránkint politikai szervekké, később terror­szervekké alakultak át és az ehhez hasonló más radikális színezetű alakulásokat, épen olyan mértékben nem tartom fentarthatóknak az u. n. keresztény titkos szervezeteket sem és ezek meg­szüntetésére a kormány részéről intézkedést várok. Quod uni justum, alteri aequum. Amint nem tűrheti el öntudatos kormány­hatalom azt, hogy titkos szervezkedések ha szabadkőműves páholy alakjában is, ha szocia­lista szakszervezet alakjában, ha bármiféle más szervezetek alakjában is aláássák az állam biz­tonságának pilléreit, ép oly mértékben nem tűrheti el azt, hogy bár viszonzásképen is ugyanilyen dolgok, ugyanilyen alakulatok a másik oldalról álljanak elő és mint hatalom álljanak az állammal szemben, sőt mint mel­lékkormány diktáljanak. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly: Meg kell szüntetni minden titkos szervezetet ! Tessék helyeselni ! Patacsi Dénes :, Helyes ! Gaal Gaston : En a történelem egy példá­jára hivatkozom. Fábián Béla: Állami tisztviselő nem lehet titkos szervezet tagja ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a középen és a baloldalon.) Gaal Gaston : Az a kor, amelyben ma élünk, igazán csodálatos módon hasonlít a Má­tyás király utáni korhoz és az akkori állapo­tokhoz. Majdnem szóról-szóra látjuk az eseménye­ket. Még az emberek, az alakok is olyanok a történelmi korban, hogy szinte rámutathatunk egyikről a másikra a mostaniak közöl; ez Czillei Ulrich, ez ez, ez az ! Ugyanaz a men­talitás nyilatkozik meg jóformán végig az egész vonalon. Akkor harapódzott el a »kalandosok társasága«, különféle titkos szervezetek és ala­kulatok, csakúgy, mint ma, egyik oldalon épugy, mint a másikon. Akkor is toltak királypártiak, akik II. Lajos királlyal tartottak, yoltak Szapolyai-pártiak és Yerbőczi-pártiak. És mi történt ? A kecskeméti kalandosok társasága ... 1526-ban (Derültség balfelöl) Fábián Béla : Nomen est omen ! Gaal Gaston : ... II. Lajos király párt­fogásával, Báthory nádor és Thurzó főtárnok­me8ter vezetésével Szapolyai és Yerbőczi párt­jának szétrombolására alakíttatott. Ez a kecske­méti kalandosok társasága 1526 április 24-én fegyveresen megjelent az országgyűlésen és fegy­veresen kikényszeritette, hogy Yerbőczi a nádor­ságról lemondjon és az országgyűlés újra Báthoryt ültesse a nádori székbe. Ezt a történelmi reminiszcenciát azért hoztam föl, hogy ezzel is megvilágosítsam, hogy az ilyen kalandos társaság — megjegyzem, hogy a kalandosok társasága eredetileg vallásos ala­kulat volt (Derültség és felkiáltások a szélso­bálóldalon: Mint ma!) —• miután fegyverhez jutott és fegyveres erőt reprezentált, miképen alakult át politikai társasággá, sőt a magyar nemzet sorsdöntő tényezőjévé. Ezt a korszakot ezektől a jelenségektől részemről megóva szeretném látni. Azonban, principiis obsta! Ezekkel a kérdésekkel nem akkor keli foglalkozni, mikor már a gépfegy­verre van szükség, hanem legyen a kormányban 31*

Next

/
Thumbnails
Contents