Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-146

200 A nemzetgyűlés 146. ülése 1923. javaslattal, amely tárgyalásokat helyez kilátásba a kisebbségi védelmek dolgában és az ezen min­denesetre túlmenő legkényesebb kérdésekben, mi legyünk azok, akik hangoztassuk örök hűségün­ket a trianoni békeszerződéshez. (Mozgás jobb­felöl) , Én nem is habozom kijelenteni, hogy ez az elutasítás a magyarázatát az intervjunak abban a fél mondatában találja, amely a tárgyalásokra való hajlandósághoz okos és tisztességes embe­reket kivan. (Zaj jobb felöl.) Az én véleményem az, hogy a magyar kormánynak, amely a mai viszonyok között egyáltalán nem gondolhat arra, hogy az ország elszakított testéből egy tal­palatnyi területet is fegyverrel vissza tudjon szerezni, ennek következtében kétkézzel kellene kapnia minden olyan lehetőség után, amely azt helyezi kilátásba, hogy az elszakított ország­részek egy részét vissza lehet szerezni. Barabás Samu: És ezt hiszi? (Zaj.) Peidl Gyula: Nem tudom, hogyha a kor­mány két kézzel kapott volna ezen alkalom után, vájjon eredménye lett volna-e törekvésének. Meskó Zoltán ^ Meg kell próbálni! (Zaj.) Peidl Gyula : Én ezt nem tudom, azt azon­ban tudom, hogy a kormány fegyverrel nem tud visszaszerezni egy talpalatnyi földet sem. (Felkiáltások jobbfelöl: Honnan tudja?) Karafiáth Jenő: Ezidőszerint! Peidl Gyula: Ha lehetőség kínálkozik, akkor azon az áron is meg kell ragadni ezt a lehetőséget, hogy a kormány elhagyja a helyét. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbal­oldalon. Karafiáth Jenő : Az ülés után elhagyja a kormány a helyét! Propper Sándor : Nagyon szellemes, háznagy ur! (Zaj.) Elnök: (csenget) :„Csendet kérek! Propper Sándor : Örökké ott fognak maradni ! Elnök : Kérem Propper Sándor képviselő urat, ne méltóztassék folyton közbeszólni! (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, különben kénytelen leszek az ülést újból fel­függeszteni. (Zaj. Bogya János közbeszól.) Peidl Gyula : Bogya János képviselő ur arra képtelennek fog bizonyulni, hogy én az ő közbeszólásaira reagáljak. (Derültség a balol­dalon.) Bogya János: Már is reagált! Ez tehát az ön képtelensége! Elnök : Kérem Bogya János képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! (Folytonos zaj. Peyer Károly közbeszól.) Kérem Peyer Károly képviselő urat, ne méltóztassanak igy aposztrofálni egymást a nemzetgyűlésen ! (Foly­tonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak kikényszeríteni azt, hogy az ülést újból felfüggesszem ! Peidl Gyula : Ha az ország érdeke a döntő szempont és annak kell lennie, akkor nem évi június hó 28-án, csütörtökön. lehet véleményeltérés közöttünk aziránt, hogy az ország érdekében esetleg egy kormánynak el kell hagynia a helyét. Zeőke Antal : Károlyi Mihály is ezt mondta ! (Felkiáltások jobbfelöl : A pacifisták í) Gaal Gaston : Tisza Istvánt is az ország érdekében gyilkolták meg ! (Zaj. Elnök csenget.) Peidl Gyula : A kormány mutasson példát az ellenzéknek atekintétben, hogy ha az ország érdeke kívánja, akkor tudja a saját hatalmát áldozatul hozni. (Derültség a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Horváth Zoltán : Ki gyilkolta meg ? (Zaj a balközépen.) Elnök : Kérem Horváth Zoltán képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Barthos Andor: Ki volna nevezetes férfi, aki Bethlen Istvánt pótolhatná? (Zaj.) Gaal Gaston (közbeszól. Taps a jobboldalon). Elnök : Kérem G-aal G-aston képviselő urat, méltóztassék csendben maradni! (Felkiáltások jobbfelöl : Éljen Gaal Gaston !) Farkas István: A Gaal Gastonok tették tönkre ezt az országot! (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Ha a képviselő urak nem marad­nak csendben, kénytelen leszek az ülést újból felfüggeszteni. Utoljára figyelmeztetem a képvi­j selő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Peidl Gyula: T. Nemzetgyűlés! Barthos j Andor t. képviselőtársam azt kérdezi tőlem, I hogy ki volna az a nevezetes férfiú, aki a ministerelnök ur helyét elfoglalná. Bogya János: Talán ön? Barthos Andor: Ugy van! Kíváncsi va­gyok rá! Peidl Gyula: Ezt én nem tudom. (Elénk felkiáltások jobbfélbl : Nahát ! Nahát !) Ellenben a ministerelnök ur egyéni tulajdonságai iránt érzett minden tiszteletem mellett is ki kell je­lentenem, hogy senki sem pótolhatatlan. (Igaz ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon. Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Csak Peidl!) Rassay Károly: Képtelen dolog egy ország sorsát egy emberrel összekötni! Abszurdum! Nem komoly ilyent mondani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek !" Horváth Zoltán: A legközebbi minister­einőkről is megállapítják ugyanezt! Fekete Lajos: Próbálnák ezt vidéken el­mondani, majd meglátnák, mi lenne! Propper Sándor: Ne fenyegessenek! El­mondjuk vidéken is ! (Zaj. Elnök csenget. Hall­juk! Halljuk!) Peidl Gyula : Minden alkalommal, amikor ezekről a kérdésekről szó van, a szuverenitás mögé igyekszik bújni a kormány. (Zaj a középen.) Elnök (csenget) : Gaal Gaston képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rothenstein Mór : Neki szabad ! Megtapsol­ják, ha közbeszól! (Félkiáltások jobbfelöl : Pró­báljon maga is olyanokat közbeszólni ! Derültség.)

Next

/
Thumbnails
Contents