Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.
Ülésnapok - 1922-145
176 À nemzetgyűlés 145. ülése 1923. évi június hó 27-én, szerdán. esetleg egy válasz, akkor a képviselő ur a jövőben ne dobjon a vitába olyan általánosságban tartott vádakat, aminő pl. az, hogy mi csináltuk a drágaságot, mert a drágaságot az a politika csinálja, amely elősegíti azt, hogy ebből az országból ki lehet szállitani az élelmiszert. .. Propper Sándor : Ugy van ! Peyer Károly : . .. mert ezzel drágítják meg itt bent a lakosság megélhetését. Ezt a politikát pedig a t. képviselő ur támogatja, tehát ha nem is közvetlenül, közvetve mindenesetre ő is előidézője annak a drágaságnak, amely az országban van, ezért tehát ne akarjon mást politikailag felelőssé tenni. (Igaz! Ugy van! Taps a szásőbaloMalon. Élénk felkiáltások jobbjelöl : Ne gyanúsítsanak folyton ! Ne bántsák a becsületet !) Propper Sándor : Maguk se gyanúsítsanak ! Ezt senkisem fogja tűrni ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Peyer Károly : Elvégre nem lehet abból megélni, hogy az ember két hétig ült. (Folytontartó zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek. Ulain Ferenc képviselő ur személyes kérdésben kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Ulain Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Huszár Károly képviselő ur az imént azt a megjegyzést tette, hogy talán én voltam az a valaki, aki Kiss Menyhért képviselő urnák adatokat szolgáltattam iménti felszólalásához. Ha megtettem volna, — jogom lett volna megtenni, —- nem volna okom szégyelni és beismerni, hogy igy történt, kijelentem azonban, hogy ehhez a felszólaláshoz nekem semmi közöm nincs,... Kiss Menyhért : Igaz ! Ulain Ferenc : .. - nem is tudtam róla addig, amig Kiss Menyhért képviselő ur fel nem szólított, hogy jöjjek el és hallgassam meg interpellációját. JBn annak a bizonyos. Perényi urnák sem láttam szinét sem soha, vele soha nem is beszéltem, következőleg információt sem kaptam tőle s igy nem is adhattam azt tovább. Huszár Károly képviselő ur tehát meggondolhatná a vádját, mielőtt kiejti, ha komolyan akar vádolni. De az igen t. képviselő ur ennél sokkal súlyosabb dologgal is megvádolt engem, amikor azt mondotta, hogy nekem ő azért nem imponál, mert nem állott szolgálatomra egy bizonyos gyilkossági perben. (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés, ez már komolyabb vád. Pikler Emil : De mennyire komoly ! (Nagy zaj és nyugtalanság a Ház minden oldalán.) Ulain Ferenc : Felszólítom Huszár Károly képviselő urat, aki most azt izente, hogy ne csináljak komédiát és álljak el a felszólalástól, (Mozgás és zaj a Ház minden oldalán.) hogy ha van bátorsága,, álljon ide és bizonyítsa be, hogy én csak egyetlenegyszer is, akár szóban, akár írásban, akár közvetve, akár közvetlenül, fel akartam őt használni arra, hogy egy gyilkossági pörben nekem .szolgálatomra álljon. Bizonyítsa ezt be. Nem fogja tudni bebizonyítani, mert én ezt az urat itt ebben a Házban nyolc hónappal ezelőtt ismertem meg először. Itt ismerkedtünk meg, soha azelőtt személyes érintkezésem vele nem volt, tehát fel sem használhattam volna erre. Fábián Béla : Azóta nem történt gvilkosság ? (Zaj.) Ulain Ferenc : De igen, t. Nemzetgyűlés, most már hadd mondjak én el valamit. (Mozgás és zaj a Ház minden oldalán. A jobboldali képviselők közül többen felállanak és elhagyják a termet.) T. Nemzetgyűlés ! A mikor a sors azt hozta magával, hogy rettenetes nehezen és szivem ellenére egy ügyet kellett vinnem, teméntelen belső küzdelem közepette, hosszú napokon keresztül folytatott töprengés után megtörtént az, hogy megjelent egy cikkem Friedrich István ellen. Azokban az időkben, t. Nemzetgyűlés — és én bizonyítok — Huszár Károly ministerelnök volt az, aki Somogyi István ujságirót hozzám küldte — még egyszer hangsúlyozom, hogy Somogyi Istvánt, és ez az ur kihallgatható — és azt üzente nekem, hogy kérve kéret, adjam le a bizonyítékokat a lapban, hogy végre ennek a gazembernek — igy jött a hir és Friedrichre értette — nyakát szeghesse. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Huszár Károly : Ezt én mondtam ? (Folytontartó nagy zaj és mozgás a Ház minden oldalán.) Ulain Ferenc : Én, t. Nemzetgyűlés, meg voltam döbbenve. Töprengtem azon, hogy teljesitsem-e ezt a kívánságot, vagy sem. (Felkiáltások jobbfélől : örült ez ?) Nem őrült, kérem. (Zaj.) Csak amikor arra gondoltam, hogy a ministerelnök üzeni ezt, a magyar ministerelnök, és talán kötelességet mulasztok, ha nem adom le a bizonyítékokat, akkor kezdtem meg az újságban az adatok közlését. És ekkor vártam. Közben azt üzenték nekem, hogy összehívj ák azt a ministert an ácsot, amelyben efölött a kérdés fölött döntenek és amelynek alapján el fogják távolítani azt az urat. És röviddel azután, t. Nemzetgyűlés, a legrettenetesebb meglepetések között azt olvastam, hogy ezen a bizonyos ministertanácson nem történt semmi, ellenben ugyanazon a napon, délután hat órakor a Józsefvárosban, a Katholik us Körben egy értekezlet, egy gyűlés volt. amelyen Huszár Károly magyar ministerelnök beszédet tartott, melyben azt üzente a rágalmazóknak, hogy vigyázzanak, mert börtön várhat reájuk. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A rágalmazók között én is ott voltam, akinek három nappal azelőtt a magyar ministerelnök azt üzente, hogy adj am le adataimat, hogy kitörhesse ministertársa nyakát. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Akkor egy érzés vett rajtam erőt, amelyet ezzel az egy szóval fejezhetek ki, hogy — undor. S egy levelet irt am annak az urnák, megmondva véleményemet. Azóta nem imponál nekem. (Nagy zaj és mozgás a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Huszár Károly képviselő ur kér személyes kérdésben szót. (Zaj. Halljuk/ Halljuk/)