Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-145

162 À nemzetgyűlés 1.45. ülése 192,3, évi június hó 27-én, szerdán. tartózkodik az aknában. Mégis azt látjuk, bogy ennek a robbanó-anyagnak a szállítása reggei 8 órakor, illetőleg valamivel előbb kezdődött. A bányában reggel 6 órakor kezdődik a munka s a délelőtti műszaknál mindig több munkás van foglalkoztatva, mint a délutáni, illetőleg éjjeli műszaknál. A robbanás tehát olyan idő­ben törtónt, épen a bánya rendészeti szabályok­kal ellenkezőleg, amikor tulajdonképen a legtöbb munkás volt az aknában foglalkoztatva. Magának a föld alatt levő robbanóanyag­kamrának elhelyezése is szabálytalanul volt en­gedélyezve, mert hiszen a bányarendészeti sza­bályok világosan előírják, hogy az ilyen robbanó­szerkamarának a fó'szállitó folyosótól legalább 100 méterre, a siklóktól és más folyosóktól pedig 10 méter távolságra kell lennie. Itt egyik sza­bály sem tartatott be. Sokkal közelebb volt a robbanószerkamara a főaknához, mint száz méterre, a főszállitó folyosóktól pedig alig pár méter választotta el. Igen súlyos visszaélés véleményem szerint az, hogy ennek a robbanóanyagnak elszállításá­nál olyan munkások nyertek alkalmazást, akik már csak az üzemnél való foglalkoztatásuk idejét tekintve sem bírhattak azzal a tájékozottsággal, hogy megítélhették volna azoknak a ládáknak veszélyes tartalmát. Az egyik munkás, aki sze­rencsétlenül járt, és akivel elsősorban történt ez a szerencsétlenség — akiről fel lehet téte­lezni, hogy megbotlott és elejtette ezt a ládát, — Grágel András, alig pár hete volt az üzem­nél alkalmazva, soha azelőtt bányában nem dol­gozott, soha ilyen robbanóanyaggal nem bánt. Farkas István ." Hallatlan könnyelműség ! Peyer Károly : S ezt a veszélyes munkát mégis ilyen emberre bizták! A másik szeren­csétlenül járt — s ez jellemzi legjobban az egész esetet — egy 15 éves fiu, (Zaj a szélsöbalolda­lon.) akit ennek a veszélyes munkának elvégzé­sénél szintén alkalmaztak. Tehát egy 15 éves fiúra s egy az üzemnél alig pár hét óta alkal­mazott munkásra 'bizták 100 kiló dinamitnak az aknába való leszállítását. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) Propper Sándor ; A bányakapitányság poli­tizál ! Peyer Károly : Ha véletlenül nem az törté­nik, hogy csak az egyik láda robban fel, hanem explodált volna mind a négy láda tartalma, akkor nem négy halottról kellene itt ma beszá­molnunk és nem négy emberélet esett volna áldozatul ennél a szerencsétlenségnél, hanem az aknában foglalkoztatott több száz munkás élete került volna veszélybe s talán több száz pusz­tult volna el ezen szerencsétlenség alkalmával. Elő van irva a bányarendészeti szabályok­ban, hogy dinamittal, robbanóanyaggal egyide­jűleg gyutacsot és gyujtózsinórt szállítani nem szabad. Ennek ellenére leszállítottak a négy láda dinamittal együtt egy 2"5 kilogrammos ládát, amely gyutacsot tartalmazott és ugyancsak egy­idejűleg leszállítottak a dinamitszállitmánnyal egy nagyobbmennyiségü gyujtózsinórt is, amit a felvigyázó vitt a kezében. Igen t. Nemzetgyűlés! A vizsgálat szoká­sos módon megindult. Eddig me'g nem tudom, hogy mit állapított meg ... Propper Sándor: Azt, hogy a munkás volt a hibás ! Erre blanketta van ! Peyer Károly : ... azonban, mint értesül­tem, most az egész vizsgálatot olyan irányba kívánják terelni, hogy a robbanóanyag össze­tétele volt a hibás és az idézte elő a rob­banást. A robbanóanyagot a magyaróvári robbanó­szergyár szállította. Fábián Béla : Miért nem kértek a Kovács­testvérektől ! Peyer Károly : Ez a gyár szállítja a többi telepekre is a robbanóanyagokat s mivel más bányatelepeken ehhez hasonló szerencsétlenség nem történt, nem valószínű, hogy a robbanó­anyagban volt a hiba, hanem minden valószínű­ség szerint valami más hibának kellett ott lennie. De még ha a robbanóanyagban volt is a hiba, hiszen a bányarendószeti szabályok, amelyeket a bányakapitányság a múlt évben adott ki ala­posan átdolgozva, világosan előírják azt, hogy minden újonnan érkezett robbantóanyagot, lő­kupakot, gyujtózsinórt az üzemvezető által ki­rendelt személy tartozik a biztonság és a hasz­nálhatóság szempontjából kipróbálni és csak a kifogástalan robbanóanyag, lőkupak és gyújtó­zsinór adható ki használatra. Ezt a robbanó­anyagot tehát az üzemvezetőségnek az átvétel­kor először is meg kell vizsgálnia s csak ha meggyőződik arról, hogy az nem tartalmaz olyan anyagot, amely könnyen robban, amely az eséstől vagy esetleg önmagától is felrobban­hat, akkor adhatja azt ki használatra. Köztudomású dolog, hogy például a dinamit az eséstől nem robban. A dinamit robbantásá­hoz egész más módszerek szükségesek. Ezért a legritkább esetben fordul elő az, hogy a dinamit felrobbanjon. De állítólag most jönnek rá és most kívánják megállapítani, — hogy igy állit­hassák be a dolgot, — hogy ennek a robbantó­anyagnak készítéséhez nem tiszta rozslisztet használtak és ez a nem tiszta rozsliszt a nitro­glycerint nem tartotta magában, bizonyos meny­nyiség abból kiszivárgott, ezzel a burkolat is teleivódott, s most derül ki az is, hogy ezeket a burkoló-papirosokat az ott alkalmazott mun­kások állítólag több izben használták arra, hogy a sínekre fektetve robbantásokat csináljanak, amelyeknek természetesen semmi káros követ­kezményük nem volt s amelyek csak ijesztésre szolgáltak. (Felkiáltások jobb felöl: Játszottak!) En igazán sürün érintkezem ezekkel a mun­kásokkal, hiszen kerületem választópolgárai közé tartozna^, de nekem soha ilyenről említést nem tettek. Ám kérdezem, hogy egy bányaüzemben, ahol úgyszólván minden lépésre áll egy-egy fel-

Next

/
Thumbnails
Contents