Nemzetgyűlési napló, 1922. XIII. kötet • 1923. június 20. - 1923. július 10.

Ülésnapok - 1922-144

A nemzetgyűlés 144. ülése 1923. évi június hó 26-án, kedden. 121 is, az Országos Magyar G-azdasági Egyesület összeköttetései folytán — ezt irja nagyatádi Szabó István — a Hangya csinálta ezeket a dolgokat, a Hangya költségére. A földreformtörvényt akkor igy gáncsolták el. Hogy tehát nem valósulhatott meg az az első radikális földreformtörvény, annak Nagyatádi annyiból oka, hogy nagyon jól tudta, hogy az az ellentábor, amely őt oly nagyon üldözte, mit akar, kinek szolgálatában áll, mégis hozzá szegődött és keresztülvitte végig mindazt a programmot, amelyet ez a tábor vallott magáénak, és a saját magáét elejtette. Annak idején nagyatádi Szabó István, akit most támadnak, — pedig igazán mondom, nincs miért támadni, hiszen abból a programmból. amellyel a nép bizalmából most bársonyszékbe került, tulajdonképen nem valósitott meg semmit — három fontos, kardinális kérdés megoldását igérte. Az első volt az általános titkos választójog, a másik a földreformtörvény és a harmadik — amint irja cikkében, amelyet ha felolvashattam volna, meggyőződtek volna róla t. képviselőtársaim — a progressziv adó. Mi történt? Az, hogy a legelső programmpont tekintetében nagyatádi Szabó István elfogadta ezt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által készitett törvényjavaslatot, amely, mint az előbb mondottam és t. képviselőtársaim is tudják, a kezdetlegesség stádiumában van. Erről beszólni alig lehet, mert ami eredmény van eddig, az nem az Országos Magyar G-azdasági Egyesület által készitett és nagyatádi Szabó István által benyújtott törvényjavaslat folytán állott elő, hanem azt Hegedüs Lóránt csinálta, mert a vagy on váltságföldeket veszi igénybe. Tehát tulajdonképen a földreformtörvény nincs is meg, ez csak papíron van meg, ez nem az a földreformtörvény, amelyet a magyar nép attól a nagyatádi Szabó Istvántól vár, akiben a magyar nemzet többsége, a magyar nemzet milliói ugy biztak, hogy Kossuth Lajos óta nem volt egyetlen embere az országnak, akiben a nép annyira bizott volna. Nagyatádi Szabó István tehát elkövette azt a rettenetes hibát, hogy egyesült ezzel az Egyesült Kisgazdapárttal annak idején és benyújtotta ezt a földreformjavaslatot, amelynek kapcsán a kérdés teljesen kátyúba került. A másik nagy hibát azzal követte el, hogy állandóan hirdette az általános titkos választójogot; hirdette, hogy az programmjában benne van, és amikor törésre került a dolog, amikor egy gróf Andrássy Gyula és egy gróf Apponyi Albert, akik azelőtt ellenségei voltak az általános titkos választójognak, amikor ezek a bölcs politikusok is azt mondották, hogy igenis az idők követelménye, hogy ez megvaiósittassék, akkor nem láttuk nagyatádi Szabó István részéről ennek támogatását. A harmadik programmpontról, a progreszsziv adóról ne is beszéljünk, hiszen inkább besxélhetünk degresszív adóról. Nagyatádi Szabó Istvánt tehát igazán nincs miért támadniok az érdekelteknek. Ót tulajdonképen csak akkor támadják, amikor a sarkára akar állani; akkor különféle újságcikkek Stambulijszkyhez hasonlítják, pedig kár őt támadni, mert még nem csinált semmit. Ismétlem, két ember volt az oka annak, hogy Magyarországon nem jöhetett létre egy tisztességes földreformtörvény : az egyik nagyatábi Szabó István, aki beállott abba a csoportba, amelyről tudta, hogy ellene tör és azt mégis végigszolgálta; a másik sokorópátkai Szabó István, aki engedte hogy felhasználják őt eszközül azok, akik a földreformtörvényt el akarták gáncsolni. Szijj Bálint : Miért szavazta meg ezt a törvényt ? Cserti József: Megfelelek erre is t. képviselőtársam. Akkor ahhoz a párthoz volt szerencsém tartozni és az volt akkor a jelszó, . . . Homonnay Tivadar: Fegyelmezett párttag volt! Cserti József : . . . hogy ennek lesz még folytatása is. Amikor meggyőződtem ennek valótlanságáról, nyomban otthagytam a pártot. (Helyeslés a bal- és a szélsbbaloldalon.) Szijj Bálint: De.ha előbb is látta, hogy az nem ió ! Cserti József : Nem maradtam ott tovább, mint t képviselőtársam és t. képviselőtársam is, véleménye ellenére tette. (Zaj.) Patacsi Dénes: Méregkeverés! Cserti József: Nagyatádi Szabó István addig marad a bársonyszékben, amig nem fog sarkára állani. (Mozgás.) Ha a sarkára áll, akkor azonnal megindul ellene az aknamunka és ki fogják buktatni. Sokkal jobban tenné tehát, ha kötötte magát ahhoz, hogy a földreformnovellát benyújtja, ha már most eltávoznék. Most már négy jó esztendő van oda, és a földreformból még sincs semmi. (Élénk ellenmondás oh és felkiáltások a jobboldalon : Két esztendő !) Halász Móric : Mégis csak képtelenség ilyet mondani a nemzetgyűlésen ! Cserti József: Ez nem képtelenség, ezt be tudom bizonyítani. Rassay Károly: Hány hold földet osztottak ki? Tessék megcáfolni! Halász Móric : Nem földosztásról, hanem a földbirtok helyesebb megoszlásáról szól a törvény ! Cserti József : Tisztességes földrefomról van szó. Itt kezemben vannak a bíróság végzései, amelyek szerint csak a vagyonváltságföldeket osztják ki, ujabb igénylőket már nem is vesznek figyelembe. Földreformról tehát tulajdonképen nem is beszélhetünk, csak a vagyonváltságföldek leadásáról van szó. Szeder Ferenc: Paródiája a földreformnak, amit csinálnak. Cserti József: Ha nagyatádi Szabó István komoly dolgot akar, bizonyosan ki fogják buk-