Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-133

A nemzetgyűlés 133. ülése Ï9S3. évi június hó 6-án, szerdán. fi keltettek s igy a kérelem indokolt volta eFnem bírálható. A kérelmet ezenkivül nem az illetékes hatóság adta be, miután a mentelmi bizottság, valamint a nemzetgyűlés eddig mindig követett gyakorlata szerint ilyen ügyekben a nemzetgyűlés megkeresésére a kir. főügyészség, illetőleg a vármegyei tiszti főügyészség illetékes. A kérelem eszerint nem lévén kellőleg megindokolva, és erre nem illetékes hatóság által terjesztetvén a nemzetgyűlés elé, a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezen ügyből kifolyólag Baticz Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag Baticz Gyula képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Szilágyi Lajos képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A debreceni kir. főügyészség Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen ifj. Cs. Bartha Sándor és Kovács Béla gáborjáni lakosok sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést adtak be. Nevezett községi elöljárósági tagoknak az eljárás megindításához szükséges felhatalmazást Bihar vármegye alispánja adta meg. A bizottság az iratok betekintése és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ur meghallgatása után megállapította, hogy a feljelentett cselekmény a rágalmazás vétségének tényálladékát kimeriti és hogy a sajtótörvény 36. §-a értelmében sajtójogi felelősséggel elsősorban a szerző tartozik^ Megállapitja a bizottság azt is, bogy dr. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ur a mentelmi bizottság elnökéhez intézett kérelmében a mentelmi bizottság által való kiadatását maga is kérte s igy zaklatás esete nem forog fenn, miért is javasolja at. Nemzetgyűlésnek, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólani ? (Nem !) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Szilágyi Lajos képviselő mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag felfüggeszti. Tárgysorozat szerint következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentett Lingauer Albin képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadd : T. Nemzetgyűlés ! A győri kir. főügyészség Lingauer Albin képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen Krompaszky Ede szombathelyi lakos sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt feljelentést adott be. A feljelentés szerint a Szombathelyen megjelenő »Vasvármegye« című politikai napilap 1922 november 14-én, majd később november 16-án megjelent számaiban két cikk jelent meg, amelyekben Lingauer Albin a sértettről többek között azt irja, hogy : »nem tanár, hanem a kommunista vörös szellemi termékek igazgatója volt«. E közlemények a rágalmazás vétségének t ényálladékát kimerítik. A bizottság az iratok betekintése és Lingauer Albin képviselő ur meghallgatása után megállapította, hogy a cikkek szerzőségét Lingauer Albin képviselő ur vállalta, hogy a feljelentett cselekmények a rágalmazás vétségének tényálladékát kimerítik, s megállapitja azt is, hogy a sajtótörvény értelmében felelősségre kötelezett Lingauer Albin képviselő ur ezen ügyekből kifolyólag kiadatását maga is kivánja. Zaklatás esete eszerint nem forogván fenn, a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen. vagy nem ? (Igen !) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja s igy Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggeszti. A tárgysorozat szerint következik a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás vétsége miatt feljelentett Lingauer Albin képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadd : T. Nemzetgyűlés ! A győri kir. főügyészség Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett ellen Somossy József, a »Magyar Nyugat« című lap kiadója rágalmazás vétsége miatt feljelentést adott be. A feljelentés szerint Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő nevezettről azt állította, hogy rikkancsait valami panamával kapcsolatos lisztből fizette ki. A bizottság az iratok betekintése és Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő meghallgatása után megállapitja, hogy a feljelentett cselekmény a rágalmazás vétségének tényálladékát kimeríti ; megállapitja, hogy Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő ur és az elkövetett cselekmény között az összefüggés fennáll, s hogy Lingauer Albin képviselő ur ezen ügyből kifolyólag kiadatását maga is kérte. Zaklatás esete eszerint nem forogván fenn, 15*