Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-132
A nemzetgyűlés 132. ülése 1923. évi június hó 5-én, kedden. 65 fizetést, 2,250.000 arany frank értékben válik esedékessé a nyár folyamán. A Stég-re vonatkozó hasonló egyezmény révén két jogcímen 2,800.000 francia frank válik esedékessé. A Franciaországgal a háborús hátralékokra kötött egyezmény értelmében 6 millió francia frank, a francia, angol és belga clearing-egyezményből kifolyólag több millióra menő tartozást kellene kiegyenlíteni. Itt vannak a Devizaközpontnak hátralékai ; elsősorban azok a hátralékok, amelyek az államnak szállitott áru fejében esedékesek és amelyek egymagukban 14 millió svájci frankot tesznek ki. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Evvel a helyzettel szemben a kormánynak sürgős lépéseket kell tennie. A magam részéről csak bejelenthetem, hogy a kormány mind a két irányban meg fogja tenni a kötelességét. Kérem ezen bejelentésem tudomásulvételét. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Zaj bal felől és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) ElnÖk : Az ülést megnyitom. Mielőtt napirendünk tárgyalására rátérnénk, felhivom Héjj Imre képviselő urat, mint a Pakots József képviselő ur választása ellen benyújtott panasz ügyében kiküldött vizsgálóbiztost, hogy a hászabályok 81. §-ában előírt eskü letétele végttt a terem közepéié jönni szíveskedjék. Kérem a jegyző urat, hogy az eskümintát felolvasni szíveskedjék. Csik József jegyző (olvassa az eskümintát). Héjj Imre (utána mondja az eskü szövegét). Elnök : Az eskü letétetett. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása rágalmazás és becsületsértés bűntette, illetve vétsége, valamint hamis tanuzás miatt feljelentett Friedrich István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. - Az előadó urat illeti a szó. Eckhardt Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség Friedrich István nemzetgyűlési képviselő mentUmi jogának felfüggesztését kérte, mert Csernyák Imre, ezidőszerint vrem lakos, rrrnt magánvádra jogosHott sértett, feljelentést tett ellene rágalmazás, becsületsértés, valanrnt haims tanuzás bűntette, Uktve vétsége miatt. A feljelentés tartalma szerint Friedrich István a Tisza-bűnpörben mint tanú a sértettről valótlanságokat állított. így többek között azt mondotta róla, hogy »Krumpli tolvaj«. Ezenkívül Friedrich István sértettről azt is állította, hogy »Zsaroló, csirkefogó«. T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi bizottság betekintette a becsatolt bűnügyi iratokat, és azokból megállapitotta, hogy a bűnvádi eljárás szabályszerűen megindittatott, megállapitotta azonban egyúttal azt is, hogy Csernyák Imre az októberi forradalom szervezése és számos egyéb cselekmény elkövetése után a felelősségrevonás elől külföldre NAPLÓ XH, menekült s ott nemzeti szempontból súlyos kifogás alá eső egyénekkel tart fenn állandó összeköttetést, Megállapította a bizottság azt is, hogy Csernyák Imrével szemben köztudomásúlag a Friedrich István által hangoztatott vádaknál sokkal súlyosabbak is forognak közszájon, Csernyák azonban azáltal, hogy e súlyos vádak tisztázása alul magát külföldre való szökésével kivonta, önmaga szolgáltatott alapot a közvélemény elitélő bírálatára. A bizottság ezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Friedrich István kifogásolt nyilatkozataival a jogos bírálat kereteit semmi esetre sem lépte túl, a birói eljárás lefolytatása ennélfogva zaklatást jelentene vele szemben. Mindezen okoknál fogva a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezen ügyből kifolyólag Friedrich István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Rassay Károly képviselő ur kivan szólni. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Magától a tényállástól teljesen függetlenül, kizárólag azon indokok miatt, amelyek miatt meghozta és amelyekkel indokolja a bizottság ezt a határozatát, kénytelen vagyok felszólalni és a bizottság határozatával szemben azt az indítványt terjeszteni elő, hogy a képviselő ui mentelmi joga függesztessék fel. Lehetetlennek tartom, hogy a mentelmibizottság és azon keresztül azután a Ház is bírálat tárgyává tegye egy főmagánvádló egyéniségét, előéletét és aszerint adjon ki egy képviselőt vagy sem, amikor a főmagánvádló becsületének keresése végett a bírósághoz fordul. Mindazok a körülmények, amelyek ebben a bizottsági indokolásban felhozattak, esetleg alapul szolgálhatnak arra, hogy a bíróság a vád tárgyává tett cselekménynél azokat enyhítő körülményképen vagy büntetlenséget eredményező körülményképen figyelembe vegye, de nem szolgálhatnak alapul arra, hogy a Ház itélőbirósággá tolja fel magát és már ab ovo elzárjon valakit attól, hogy meglévő vagy vélelmezett becsületét a bíróság előtt keresse. Ez oly súlyos precedens és őszintén megmondom, olyan visszaélés volna a Ház hatalmi helyzetével (ügy van ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.), hogy ehhez a magam részéről hozzájárulni nem tudok. A politikai élet változik, ma az egyik hullám van felül, holnap a másik. Ettől függetlennek kell azonban lenni a közéletben szereplő egyének becsületének, és a Ház hatalmi szóval nem akadályozhatja meg, hogyha valaki becsületét keresi az illetékes bíróság előtt, ez elől elzárassék. Ezen indokok alapján tehát tisztelettel indítványozom a t. Nemzetgyűlésnek, méltóztassék a t. képviselő ur mentelmi jogát felfüggeszteni. Elnök: Kivan még valaki szólni? Az előadó ur kivan szólni. Eckhardt Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! Csak röviden néhány szóval óhajtok reflektálni az 12
