Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-131

40 A nemzetgyűlés 13.1. ülése 1923. évi május hó 30-án, szerdán. Propper Sándor : Szigorúbb minősítés nincs, különben szigorúbbat kellene használni ! Esztergályos János : . . . ami ártatlan gyermekekkel, nőkkel, áldott állapotban lévő anyákkal szemben, senkinek életében és vagyonában kárt nem tevő dolgozó munkásemberekkel szemben ott történik. Fel fogok sorolni néhány esetet és már előre is vegye tudomásul a kormányzópárt és az egész kormány, hogy ha a kormány és az egységespárt nem szégyenli a nemzetnek ezt a szégyenhelyét Zalaegerszegen fentartani, nem fogom magamat szégyenleni és nem fogja egyikünk sem ezekről a padokról, hogy a nemzet szine előtt feltárjuk mindazt, ami Zalaegerszegen történik. (Mozgás.) Megnevezem majd nyíltan a nevét minden egyes dolognak és kíváncsi vagyok, ki fogja tovább birni. Méltóztatik talán emlékezni arra, hogy amikor még ott lenn voltunk, az egyesben, a fogdában volt néhány ember, akiket az azelőtt való napon vittek be. Ezek a szerencsétlen emberek memorandumot készítettek, amelyet a képviselőknek akartak átadni azzal a célzattal, hogy ha írásban, elmondják a képviselőknek sérelmeiket és panaszaikat, akkor ez a képviselői testület enyhíteni fogja szenvedéseiket. Abban a memorandumban nem volt semmi olyan, ami a tényeknek meg nem felelt volna. Megtudta azonban az ottani táborparancsnok, illetve Bokor dr. rendőrfogalmazó, aki ezidőszerint a legnagyobb ur a zalaegerszegi internálótáborban, akiről majd fogok még egynéhány adatot elmondani, hogy ezek memorandumot kivannak átadni a bizottságnak. Erre bedugták őket a kóterbe, az egyesbe, ahol láttuk őket. Ez minden ítélet nélkül történt. Amikor a bizottság elment, akkor ezeket az embereket egyenkint tiz-tiz napra Ítélték el, mikor pedig azt kérdezték : hát mi a bűnünk, fogalmazó ur, mit követtünk el, hogy tiz napra itél bennünket, — akkor azt mondotta Bokor fogalmazó : tudják maguk úgyis nagyon jól. Tehát azért, mert élve azzal a reménnyel, hogy helyzetük jobbra fordulhat, a képviselőknek át akarták adni panaszukat, abban a hideg időben tiz-tiz napi egyessel kellett megfizetniök ezt a merészséget. Az ottani szörnyű állapotoknak két ember a főmestere és főokozója. Az egyik a már emiitett Bokor fogalmazó, aki valóságos kínzója, inkvizitora az internáltaknak. Valóságos leleményességgel dolgozik azon, hogy miként lehet ezeket a szerencsétleneket még jobban agyongyötörni, agyonkinozni. Példa erre az, hogy az a rendelkezés, amelyeket házi fegyelemnek neveznek — nem tudom milyen név alatt van kiadva az internálótábor parancsnokságának — azt mondja, hogy 30 napnál több büntetést egyszerre nem szabad kimérni az emberekre. Bokor fogalmazó, aki a lelketlenségnek legmagasabb fokára vitte már fel működését, egyszerűen kijátssza ezt a rendelkezést. Az ottani parancsnokot, egy rendőrtanácsost, aki egyébiránt a zalaegerszegi tábornak valódi parancsnoka volna, kioktatta egy alkalommal, hogy hogyan lehet a 30 napot kijátszani. Nem kerül nagy fáradságba, ha azt a szerencsétlen delikvenst agyon akarjuk gyötörni az egyessel, csak több részre kell szakítani az elkövetett kihágást vagy fegyelemsértést. Minden egyes fegyelemsértésből több fegyelemsértést kell csinálni és mindegyikért 30 napot lehet kiszabni, tehát összesen 90 napra is el lehet ítélni embereket. Különösen érdekes a dolognak az a része, hogy amikor a zalaegerszegi bizottság hazajött, akkor néhány embernél, akikről tudták, hogy szociáldemokraták s a szociáldemokrata párthoz tartoznak, névszerint Schönmann Lászlónál, Király Fülöpnél és Yogel Lászlónál aziránt érdeklődtek, hogy milyen diffamáló dolgot tudnak azokra a szociáldemokrata képviselőkre, kik lementek ós milyen diffamáló dolgokat tudnak általában a parlamentben ülő szociáldemokratákra. Propper Sándor : Ez is hivatás ! Esztergályos János: Ezek a szerencsétlenek kijelentették, hogy nem tudnak semmi diffamálót azokra a szociáldemokrata képviselőkre : nem loptak, nem csaltak, nem árulták el a hazát, nem követtek el semmi olyat, ami diffamáló volna. Azért, mert nem mondtak hazugságot, mert nem nem akartak ugy vallani, ahogy ott a rendőrök akarták, ezt a három embert, illetve rajtuk kivül még néhányat összeverték, összepofozták. Propper Sándor: Szégyen, gyalázat! Esztergályos János : Minthogy rövid kívánok lenni ebben az esetben, csak futólépésben fogok eseteket felolvasni, hogy megvilágítsam, mik történnek ott. Egy emberbarát, egy jótékonykodni szokott polgári egyén, meghallva azt a szörnyűséget, ami itt, a nemzetgyűlésen elhangzott a zalaegerszegi állapotokról, megajándékozott bennünket egynéhány doboz konzerv-tejjel, azzal a kéréssel, hogy azt a néhány doboz konzervtejet juttassuk el Zalaegerszegre és osztassuk szét legjobb belátásunk szerint. Mi elküldtük azt egy Kertész Jenő nevű internáltnak. Ez a Kertész Jenő — mi ismerjük őt — abszolút becsületes, megbízható ember, s tudva, hogy ismeri ott az embereket, megkértük őt, hogy ossza szét. Mi lett a következménye? A következménye az lett, hogy Kertész Jenőt azért, mert megállapítást nyert, hogy a szociáldemokrata párttal összeköttetést tart fenn, Bokor rendőrfogalmazó négy napi egyesre ítélte. Mikor ez a szerencsétlen halottá, hogy azért, mert a szociáldemokrata párthoz tartozik és összeköttetést tart fenn vele, négy napot kell elszenvednie azokban az általunk ismert egyesekben, akkor azt mondta Bokor fogalmazónak, hogy ha már négy napot kell ülnöm, akkor tisztelettel arra kérem, kegyeskedjék nekünk a néhány doboz konzerv tejet kiadni, hogy legalább megehessük Erre Bokor fogai-