Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-131
22 A nem?:t4gyiiM.< 131. ülése 192: 3. évi május hó 30-án, szerdán. között fennáll. S miután politikai zaklatást sem lát fenforogni, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, s igy a nemzetgyűlés Szilágyi Lajos képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt feljelentett Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő ellen Hadfy Károly főszolgabíró főmagánvádló feljelentést tett hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt, s ennek a feljelentésnek következtében a budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntetőjárásbiróság megkeresése folytán Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Ugyanis a feljelentés szerint 1922 február havában Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő feljelentést tett Torontál vármegye alispáni hivatalánál, melyben Hadfy Károly főszolgabírót a választás körüli ténykedéseiből kifolyólag olyan cselekményekkel vádolta meg, amelyek valódiságuk esetén alkalmasak arra, hogy nevezett ellen a fegyelmi eljárás megindittassék Ez a fegyelmi eljárás meg is indíttatott és le is folytattatott Hadfy Károly ellen és megszüntető határozattal fejeztetett be. A mentelmi bizottság az iratok betekintése után meghallgatta Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselőt, aki előadta azt, hogy ő Hadfy Károly ellen feljelentést egyáltalán nem adott be soha, hanem a választások idejében panaszkodott Torontál vármegye alispánjának, hogy vele szemben bizonyos animózitások és rendeletellenes cselekmények követtetnek el, s ezeket Hadfy Károly főszolgabírónak tulajdonította és erre az alispán ur azt mondotta neki, hogy irja meg ezeket neki írásban, s ő ezt meg is tette. A levele — egy magántermészetű levél — az iratokhoz is van csatolva, s abban azt irja, hogy bizonyos magánházakban, ahol a választások alatt vacsorázott, bementek éjjel a csendőrök és ott kihallgatták az embereket, s azután egyéb olyan erőszakos ténykedések is történtek ott, ahol megfordult, amennyiben mindenütt kihallgatták, megidézték este és éjszaka ezeket az embereket. 0 azután ezt természetesen sérelmesnek találván magára nézve, megírta az alispánnak. A bizottság az iratok átvizsgálása után meghallgatta Kiss Menyhért képviselő urat s ő — amint az előbb volt szerencsém bejelenteni — ezt a nyilatkozatot tette. A bizottság ennek következtében arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a panaszolt cselekmények a panasz tárgyává tett vád tény álladók át kimerítik, miután azonban a panasz tárgyává tett cselekmények valótlanoknak bizonyultak, mégis a tárgyi összefüggés meglétele mellett is politikai zaklatást iát egy, a választási ügyekből kikapott tényálladéknak vád tárgyává tételében. A bizottság igy a zaklatás esetét fenforogni látván, javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem) Ha senki sem kivan szólani a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, s igy a jelzett ügyben a nemzetgyűlés Kiss Menyhért képviselő ur mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése párviadal vétségével terhelt Zsirkay János képviselő ur mentelmi ügyében. Az ejőadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A szegedi kir. főügyészség kérte Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ugyanis az iratok tanúsága szerint Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő 1922 január havában Endrényi Imre szegedi lakossal pisztolypárbajt vívott. Mivel pedig a bizottságnak az a meggyőződése alakult ki, hogy a feljelentés tárgyává tett cselekmény bűncselekmény, a kauzális nexus megvan a megnevezett nemzetgyűlési képviselő személye és a cselekmények között, s mert politikai zaklatásról, vagy általában zaklatásról nem lehet szó, javasolja a nemzetgyűlésnek, hogy Zsirkay János képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? [(Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, s igy a nemzetgyűlés Zsirkay János képviselő ur mentelmi jogát az előadott ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt feljelentett Zsirkay János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő ellen a szegedi kir. törvényszéknél 1921. évi június hó 20-án Tölgyes Gyula és Engel Yilmos, mint a »Szegedi Napló «politikai napilap belső munka-