Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-140
276 A nemzetgyűlés 140. ülése 1923. évi június hó 19-én, kedden. méltóztatnak-e hozzájárulni, hogy a pénzügyi bizottság jelentése a három nap közbevetése nélkül sürgősen napirendre tűzhető legyen 1 (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot és a bizottsági jelentés tárgyalása iránt napirendi inditványom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ujabban az alábbi mentelmi bejelentések érkeztek a nemzetgyűlés elnökségéhez : A budapesti kir. főügyészségtől Vanczák János, a budapesti kir, büntetőtörvényszéktől Vanczák János, a budapesti kir. büntetőtörvényszéktől Vanczák János, a budapesti kir. főügyészségtől K. Pethes László, a m. kir. állami rendőrség kecskeméti kapitányságától Baticz Gyula, a szombathelyi kir. törvényszéktől Lingauer Albin, a budapesti kir. főügyészségtől gróf Ráday Gedeon, a budapesti kir. főügyészségtől Vanczák János, és a budapesti kir. főügyészségtől Vanczák János képviselő ur ellen. A bejelentések a házszabályok 188. §-a értelmében áttétettek a mentelmi bizottsághoz. T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt napirendi javaslatomat megtenném, Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. MeskÓ Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a közszabadságoknak és igy a sajtószabadságnak is feltétlenül hive és fanatikus tisztelője vagyok. Kötelességem ezt kijelenteni, mielőtt rátérnék két lapnak a támadására, támadó cikkére, amelyben nagyatádi Szabó Istvánt, Magyarország földmivelésügyi ministerét Stambulijszkyvel összehasonlítva &úlyos gyanúsításokban részesítette. Az egyik lap, a Képes Krónika, amely nem tudom mi oknál fogva politizál, pedig csak társadalmi lap volna, »quo usque tandem ?« a cikknek a címe, amelyben a következőket irja (Halljuk! Halljuk! olvassa); »Sztambulijszkyt, a bolgár parasztministert már elkergették, ellenben a magyar »kisgazdák« kisüsttel koronázott ministere ugy beleragadt a bársonyszékbe, hogy hat ökör se huzza ki belőle. (Mozgás a jobboldalon.) Minister ez az ember az őszirózsás forradalom óta, tagja volt a Károlyi-kormánynak is, amelyben sokkal tovább bent maradt, mint a »hazaárulók«-nak deklarált Batthyány, Lovászy és Búza Barna és már akkor is fel akarta osztani Magyarország földj ét. Persze csak a másokét és nem azt, amit ő szerzett Erdőcsokonyán. Sokkal több földet . . . Berki Gyula : Aljas maffia ! Meskó Zoltán : . . . osztana fel, mint amennyi egész Magyarországon van, — beleértve az ő erdőçsokonyai birtokát is. Mert csonka Magyarország összes nagy és középbirtokosainak a szántóföldje együtt alig két és félmillió hold . . . Berki Gyula: Ez a keresztény szellem ! Egy keresztény újság ! Meskó Zoltán : Majd rátérek a másikra is, t. képviselőtársam, a középutas Pester Lloydra is, (Zaj jobb- és baljelöl.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rassay Károly : Nem örültök, hogy az ellenzék védi a vezért? Szilágyi LajOS : Miért nem önök interpellálnak? (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Meskó Zoltán (olvassa) : ... a magyar »kisgazda»« minister pedig 430.000 törpebirtokos, meg félmillió nincsetlen földmunkás (vagy hadiözvegy, árva, rokkant és vitézségi érmes igényjogosult) között több mint negyedfélmillió holdat osztana fel,—ha volna. De mivel nincs, azon tanácskozik Eskütt titkárával, — ahogy a mellékelt ábra mutatja«,— itt t. i. mellékeli azt a fényképet a lap, amely abban az időben készült, amikor még Eskütt a titkára volt, — »hogy nem lehetne-e kölcsönkérni a Holdból a hiányzó egymillió holdat . . . Kevesebb tudással, nagyobb cinizmussal még sohasem csináltak Magyarországon »hivatalos« agrárpolitikát, (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Érdemes ezt megörökiteni a naplóban?) mint ez a Szabó István, aki ugy billeg az egységes párt ban Bethlen és Gömbös között, mint a mérleg nyelve .« Rassay Károly : Ez az egy igaz benne ! Meskó Zoltán (továbbolvassa) ; »És szomorú eset, hogy komoly politikusok udvarolnak ennek az elbizakodott, pökhendi demagógnak . . . Ugron Gábor : Ez is igaz ! Meskó Zoltán (olvassa) : . . . aki csakis azért »valaki«, mert a bársonyszékben ül, ahonnan pedig sokkal könnyebb lenne kilóditani, mint bulgáriai kollégáját. Még »forradalom« se kellene hozzá, csak egyerélyes ukáz —az »Eskütt »pör« letárgyal ás ára. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, ez több, mint egy közönséges laptámadás. Már régen el kellett volna koboztat ni ezt a lapot, amely egy becsületes, tisztességes magyar embert most becsületében igy megtámad. Rassay Károly : Engem is megtámad Î Meskó Zoltán : A másik irányzatnak . . . Rupert Rezső: Nem tetszik Nagyatádi védelme ? (Zaj jobbfelől. Egy hang a jobboldalon : A novella fáj !) Meskó Zoltán : . . . szócsöve a Pester Lloyd, talán még tovább megy, midőn : »Der ungarische Sztambulijsky« címmel a következő vezércikket irja : Azt mondja (olvassa) : »Einen ungarischen Stambuhjskygabes nicht, wohl aber ist einer da, der es gern werden möchte, bis gestern wenigstens solchen Wunsch zu haben schien. Ob er ihn auch heute noch hat, nach dem tragischem Abgange des bulgarischen Vorbildes, darf freilich bezweifelt werden. Unser ehrenwerter Ackerbauminister Ste*
