Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-139

À nemzetgyűlés 139. ülése 1923. évi június hó 15-én, pénteken. 2?5 akkor megint csak ugyanolyan panaszok merül­nek fel, mint amilyenek ezideig jelentkeztek. Az előbb megemlítettem, hogy a pénzügyi bizottság már foglalkozik a kereseti adózás törvény­javaslat ával. Alkalmam volt azt is megtudni, hogy itt 4000 koronás létminimumot vettek kombiná­cióba. 4000 koronát ma létminimumnak tekinteni és ezt annak megállapítani : erre megint csak azt mondhatom, hogy ez az életnek, a nyomorúságnak ujabb megcsúfolását jelenti és a pénzügyminister urnák meg kell gondolnia, hogy szabad-e megint, ha már változtat a kereseti adózás törvényén, olyan változtatást eszközölnie, amely már a változ­zás első pillanatában a legsúlyosabb aggályokat és panaszokat válthatja ki. Az a kulcs, amelyet itt kombinációba vettek s amely 0"2%—7"5%-ig terjed, csak akkor elégítheti ki az adózó alanyokat, ha megfelelő létminimum van, mert ha alacsony a létminimum, akkor tényleges átlagos kereset oly erős kulcs alá kerülhet, hogy megint csak oda kell állanunk, megint csak panaszolnunk kell a kereseti adózás tételeit megint csak fel kell sora­koztatnunk érveinket, számadatainkat és indo­kainkat, hogy ez elviselhetetlen, tarthatatlan és az adózó alanyok elpusztulását jelenti. Midőnekképenindokaimat az igent. Nemzet­gyűlés elé tártam, tisztelettel kérem, méltóztassék megérteni ennek az indítványnak szükségszerűsé­gét (Helyeslés a szélsőbaloldalon) ; méltóztassék olyan álláspontra helyezkedni, hogy az indít vány­ban felsorakoztatott indokok alapján az itt álta­lamélőszóvalajánlott módosítással ez az indítvány tényleg ne csak komoly tárgyalás alá, hanem meg­valósulásra is kerülhessen. (Helyeslés a szélső­baloldalon). Elnök : A pénzügyminister ur kíván szólni ! Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Tisztelettel megjegyzem, hogy a kereseti adó tételeinek megváltoztatására vonatkozó ren­delkezés bevétetett' az indemnitási törvényjavas­latba, amely ezidőszerint a pénzügyi bizottságban tárgyaltatik és hogy ennek a javaslatnak a Ház elé kerülésével, ami a legrövidebb időn belül meg­történik, módunkban lesz ezzel a kérdéssel a be­terjesztett törvényjavaslat alapján foglalkozni. Nem látom tehát a szükségességét és célszerűségét annak, hogy ezzel a kérdéssel külön indítvány alapján is foglalkozzunk és ennélfogva kérem, hogy a kérdéssel külön indítvány alapján való foglalkozást elejteni méltóztassék annál is inkább mert hiszen ugyanígy jártunk el a tiszt viselő­kérdést illetőleg is a polgári ellenzékkel. Szilágyi LajOS : Én már megbántam, hogy belementem ! Kállay Tibor pénzügyminister : Ez más kérdés, de az szintén így tört ént és azt hiszem, hogy utólag mégis méltóztatik az eredeti állásponthoz vissza­térni, hogy egy olyan témát, amelyet a beterjesz­tett törvényjavaslat alapján lehet és kell tárgyalni, kár volna még külön egy indítvány alapján is újra elővenni. (Helyeslés). Cserti József : De égetően sürgős ! Elnök : A házszabályok 199. §-a értelmében érdemleges tárgyalásnak helye nem lévén, felte­szem a kérdést : méltóztatik-e a t. Nemzetgyűlés­nek hozzájárulni ahhoz, hogy Kabók Lajos kép­viselő ur indítványa tárgyalás alá vétessék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítvány tárgyalás alá vételét kívánják, szíves­kedjenek felállni. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Felállhatnak egész bátran ! Ne szégyeljék magukat ! Felkiáltások jobbfelől : Bízzák csak reánk !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik nem kívánják az indítványt tárgyalás alá kitüzetni, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. Felkiáltások balfelől : Kisebbség !) Többség. Hatá­rozatilag kimondom tehát, hogy a nemzetgyűlés Kabók Lajos képviselő ur indítványát nem kívánja tárgyalás alá venni. Ezzel napirendünket kimerítettük és meg fogom tenni a legközelebbi ülésünk idejére és napi­rendjére vonatkozó javaslatomat. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket folyó hó 19-én, kedden délután 1 órakor tartsuk (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Miért !) s annak napirendjére tűzessék ki a további teen­dők iránti intézkedés és folyó évi június 8-án ho­zott határozatunknak megfelelően délután fél 2 órakor az összeférhetlenségi itélő-bizottság 12 rendes és 3 póttagjának kisorsolása gróf Zichy János képviselő ur összeférhetlenségi ügyében. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen ! Nem !) Szilágyi Lajos képviselő ur kivan szólni. Szilágyi LajOS : T. Nemzetgyűlés ! Mivel ne­kem reményem van arra, hogy a pénzügyi bizottság ma nem zárj a be este 1 / 4 9-re tanácskozását, hanem végig letárgyalja az indemnitási törvényjavaslatot és a bizottság előadójának holnap már módjában lesz megtenni jelentését, én az elnöki napirendi indítvánnyal szemben azt javaslom, hogy holnap délelőtt 10 órakor tartsuk legközelebbi ülésünket (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) ugyanazon napirenddel, amelyet az elnök ur f. hó 19-ére, keddre javasolt (Helyeslés a szélsőbaloldalon). Pikler Emii : Dolgozzék végre ez a nemzet­gyűlés valamit. Farkas István : Fontos kérdéseket nem tűznek napirendre ! Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki szólni nem kíván, amennyiben az elnöki napirenddel szemben elleninditvány adatott be, elsősorban fel fogom tenni az elnöki napirendi javaslatra a kérdést s amennyiben azt el méltóz­tatnak fogadni, ugy természetszerűleg Szilágyi Lajos képviselő ur indítványa el fog esni, amennyi­ben az elnöki indítványt nem méltóztatnak el­fogadni, szavazásra fogom feltenni a kérdést Szilágyi Lajos képviselő ur napirendi javaslatára. Tehát kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem % (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi javaslatot elfő-

Next

/
Thumbnails
Contents