Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-139
264 A nemzetgyűlés 139, ülése 1923, évi június hó 15-én, pénteken. osztálynak minden rétegét azoktól a csapásoktól, amelyek a nyomorúsággal együtt járnak és amelyek kétségtelenül előidézik azokat a végzetes pusztításokat, amelyek a dolgozó osztályt tönkreteszik. Ezzel szemben hangsúlyoznom és ismételnem kell, bogy volt már itt szó arról, hogy uj kereseti ágakkal nagy vagyonokat lebet felhalmozni, sőt ma könnyebb nagy vagyonokat felhalmozni, mint volt a normális időkben. Propper Sándor: Spekulációval! Farkas István : Köztudott dolog, hogy a bankok spekulációval, az élemiszerekkel űzött spekulációval.. . Propper Sándor: A kosztpénz! Farkas István :... és a kivitel és behozatal révén nagy összegeket keresnek ; köztudott dolog, hogy itt óriási jövedelmei vannak a különböző nagyobb vállalatoknak is, mely vállalatok azt a többletet, melyet a munkabér emelésére kellene forditaniok, el tudnák viselni, ha az állam venne magának annyi erkölcsi erőt, hogy rákényszerítse őket arra, hogy alávessék magukat bizonyos rendelkezéseknek. Nem kérünk erőszakot, nem kérünk semmi olyan intézkedést, mely nem volna meg modern államban, mert minden modern államban többékevésbbó megvan már az, hogy az állam ingerenciát gyakorol a nagytőkére, olyanképen, hogy a nagytőkével s az ezt képviselő nagy, kizsákmányoló réteggel szemben védi a gyengébb réteget, a munkásosztályt. Csak néhány számot akarok felsorakoztatni arra vonatkozólag, hogy a gyárak, vállalatok mennyit jövedelmeznek, továbbá néhány összehasonlító számot, figyelembe véve az alaptőkét, a vagyonszaporulatot és azt cl SZc* zalékarányt, hogy mennyivel emelkedett ezeknek a vállalatoknak jövedelme az előző évi nyereséggel szemben. Azt látjuk, hogy a Fém- és Lámpaáru Gyár 48 millió alaptőkével 1922-ben 685*8% vagyonszaporulatot és 209'6% nyereségszaporulatot ért el, a Láng gépgyár 15 millió alaptőkével 2286% vagyonszaporulatot és 101'6% nyereségszaporulatot, a Vegyipari Grépgyár 10 millió alaptőkével 671% vagyonszaporulatot és 266*6% nyereségszaporulatot, a Gázizzófény 3*4 millió alaptőkével 267% vagyonszaporulatot és 122"2% nyereségszaporulatot, a Vasvármegyei Elektromos Müvek 6 millió alaptőkével 250% vagyonszaporulatot és 121'4% nyereségszaporulatot értek el. A Magyar Motor és Grépgyár vagyonszaporulata 137%, nyereségszaporulata pedig 1495% volt 10 millió alaptőkével, a Kühne gépgyár 12 millió alaptőkével 3126% vagyonszaporulatot és 309% nyereségszaporulatot ért el, a Boni gyártelep 16'3 millió alaptőkével 485*8% vagyonszaporulatot és 256'5% nyereségszaporulatot ért el. Sütő József : Ebből nem vesz a kormány ! Farkas István : A Kaszab-féle csavargyár 20 millió alaptőkével 185% vagyonszaporulatot és 671*4% nyereségszaporulatot, a Vulkán gyár 4 millió alaptőkével 287'5% vagyonszaporulatot és 2047% nyereség szaporulatot ért el. Ernszt Sándor: Ezek csak számok! Pikler Emil: A főtisztelendő ur kevesli? Halász Móric: Ez csak papírkorona. Farkas István : A Rimamurányi 200 millió alaptőkével 7337'9% vagyonszaporulatot ért el, . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Farkas István :... a Magyar Altalános Kőszenbánya48 millió alaptőkével 22587 % vagyonszaporulatot és 411'9 % nyereségszaporulatot mutat fel, a Borsodi Szénbányák r.-t. 20 millió K alaptőkével 2296 % vagyonszaporulatot és 411*7 % nyereségszaporulatot ért el, az Esztergom-Szászvári Szénbánbánya r.-t. 20 millió alaptőkével 614 % vagyonszaporulatot és 384*2 % nyereségszaporulatot ért el, a Salgótarjáni Kőszénbánya 100 millió K alaptőkével 1067*5% vagyonszaporulatot és 278*6 nyereségszaporulatot ért el, a Thék bútorgyár 10 millió K alaptőkével 215% vagyonszaporulatot és 1128% nyereségszaporulatot ért el, a Hungária Műtrágyagyár elért 2430 % vagyonszaporulatot egy évben és 348 % nyereséghaszonszaporulatot, a BorsódMiskolci Malom 417 % vagyonszaporulatot és 557 % nyereségtöbbletetért el, a Magyar Pamutipar 324% vagyonszaporulatot és 421 % nyereségszaporulatot mutatott ki . Pikler Emil : Ennyit mutat ki ! A mérlegben még egyéb dolgok vannak! Halász Móric : Aranykoronára kell átszámítani! (Zaj.) Farkas István: Köztudomású, hogy ezek a hivatalos adatokból vannak megállapítva, így tehát a nyereség még több, mint amit kimutatnak. Nyilvánvaló azonban, hogy ha ezeket a vállalatokat, bankokat, intézményeket és üzletágakat vesszük, amelyek munkásokat foglalkoztatnak, ezek elbírják és el kell birniok ezt a bértöbbletet, amely a drágaságból előáll. Hiszen hiába csürjük-csavarjuk a kérdést, a drágaság megítélésénél az volt a főszempont, hogy a zürichi kurzust tartsák. A kivitelt is ebből a szempontból kezelték és az állatkivitel és egyéb kivitel azért történt oly nagy arányokban ez év elején is, hogy, ezzel a pénzünk értékét Zürichben tartsák. Ámde minden ár, a nyersterményárak, a búza-ár — azóta, amióta szabaddá tették — és egyéb termény-árak, az iparcikkek árai is mind mennek fel az aranyparitás felé, némelyik el is hagyta már régen az aranyparitást, ugy hogy azok, akik ezeknek az értékesítésével vagy előállításával foglalkoztak, már aranyparitásra értek el és azon értékesitik a maguk terményeit; azok tehát megtalálják a maguk számításait, míg ezzel szemben nem találja meg a munkásosztály, amely lemarad a bérekkel és kénytelen viselni a drágaság következményeit. Épen ezért roppant nagy baj és nagyon fontos szempont annak a létminimumnak, annak