Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-139

À nemzetgyűlés 139. ülése 1923 olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az osztrák köztársasággal Budapesten, 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az osztrák köztársasággal Budapesten, 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik Farkas István képviselő ur indítványának indokolása a létminimum szabályozása, az indexszámok hivatalos kimutatása és a béregyeztető bizottságok törvényes szabályozása tárgyában. Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! (Ralijuk ! Halljuk !) Az a kérdés, az a probléma, amelyet az én indítványom meg akar valósítani, egyike azoknak a fontos kérdéseknek, amelyeknek megoldása alkalmas arra, hogy a társadalmi létet tűrhetővé és elfogadhatóvá tegye. A háború kezdete óta állandóan nagy eltolódás mutatkozott a vagyonelosztásnál, olyan eltolódás, amilyen azelőtt nem állott fenn. Noha a háború alatt kötött gazdálkodást vezetett be az állam és rátért a maximálásra, bizonyos irányárak meghatározására, mégis a vagyoneltolódásnak, a vagyonszerzésnek egy különleges módja alakult ki, ugy, hogy a vagyonfelhalmozás a háború alatt elég gyors tempóban ment végbe. Egyes olyan foglalkozások, háborús üzemek, háborús szolgáltatások, háborús célokat szolgáló kereskedelmi és üzleti vállalkozások, különleges nagy jövedelmet élveztek, olyan különleges nagy jövedelmet és privilégiumot, amely azt eredményezte, h°gy u

3 gazdagok jöttek létre. (Ugy van! XJgy van ! a bal- és a szélsobaloldalon.) A háború után ez az állapot nem hogy nem szűnt meg, hanem fokozódott. Rassay Károly : Más jelszavak alatt uj vagyonok keletkeztek. Farkas István : Nem szűnt meg, ismétlem, hanem fokozódott, mert hiszen nemcsak az a helyzet állott elő, hogy az az állapot, amely a háború alatt a vagyoneloszlásban beállott, fenmaradt továbbra is, hanem egész uj rendszer alakult ki a háború után, az a rendszer, hogy bizonyos terményeket, nyers terményi cikkeket szabaddá tettek, s ebből önként következik. évi június hó 15-én, pénteken. 26Í hogy a vagyoneltolóclás, a vagyonelosztás megint aránytalanná vált. Rassay Károly : A kasszákat fehérre és nemzeti színűre festették! Ez volt a különbség. Farkas István: A háború alatt is kedvezményeket és privilégiumokat élveztek ezek az uj gazdagok. Azok az üzemek, amelyek háborús célokat szolgáltak, privilégiumokat élveznek a háború után is. ( Ugy van ! Ugy van ! a balés a szélsobaloldalon.) Azok a vállalkozások és az egész közgazdasági életnek még ki nem alakult abnormis rendje lehetővé teszik, hogy a vagyonszerzésnek olyan módja menjen végbe, amilyen normális gazdasági viszonyok között elő nem fordult. A pénz és valutaspekuláció, az árukkal való spekuláció és egyéb módja a kereskedelmi és forgalmi cikkek értékesítésének adja meg a lehetőséget arra, hogy itt felhalmozódjék egyrészt a vagyon, nagy vagyonok gyülemlejenek össze, másrészt pedig egy olyan nagy nyomorúság áll* jon be a dolgozó osztálynál, amilyen nagy nyomorúság szociális szempontból, a jövő szempontjából és nemzeti szempontból egyáltalán veszélyes. Veszélyes a termelés, az ország és a jövő szempontjából, mert az országnak legértékesebb elemej legértékesebb tényleges ereje, a munka ereje megy veszendőbe és a munka ereje pusztul. Propper Sándor: Hol vannak a minister urak? Pikler Emil : Nem érdekli ez őket ? Farkas István : Ugy hogy t. Nemzetgyűlés, ez a nagy eltolódás, amely beállott egyrészt a vagyon felhalmozásában, a könnyű vagyonszerzés módjában, okozza azt, hogy a produktív munka annál nehezebben jut megfelelő keresethez, és hogy a produktiv munkát végző életszínvonala lesülyed, és nem hogy csak lesülyed az életstandardon és életszínvonalon alul, hanem napról-napra rosszabb és nyomorultabb viszonyok közé kerül. T. Nemzetgyűlés ! Ebben a szitációban már most maga az állam is érzi ezeknek az időknek rendkivüliségét, és maga az állam is beáll nagyon sokszor árdrágítónak. Pikler Emil: Hol vannak a minister urak? Még sem járja, hogy ilyenkor egy minister sincs itt ! (Felkiáltások a jobboldalon ; Itt a kereskedelemügyi minister !) Farkas István : Az adókból» a fogyasztási cikkekből, a vámokból, az állami részesedésből az állam olyan nagy összegeket szed be különböző fogyasztási és közszükségleti címeken, hogy ez természetszerűen megdrágítja az életfeltételeket, amit végső eredményben mindig a fogyasztók fizetnek meg. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a sgélsöbaloldaíon.) A kereskedőnek, iparosnak és gyárosnak ugyanis még van valamilyen módja arra, hogy a ráháruló drágaságot és egyéb közterheket áthárítsa, de a munkájuk után élő rétegeknek nincs módjuk arra, hogy áthárítsák ezt, ezeknek az életszínvonala tehát fokozatosan 40*