Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-138
Á nemzetgyűlés 138. ülése 1923. mindenesetre hosszabb lenne, mint az, amely a kérdések egybefoglalása esetében várható. Ez volt az az álláspont, amelyből a kormányzat kiindult, amikor a két dolgot összekapcsolta, precedensekre is hivatkozhatva abban a tekintetben, hogy tisztviselői kérdések az indemnitási javaslatokba mindenkor felvétettek. Ami már most speciálisan a rokkantügyre vonatkozó részt illeti, a rokkant-kérdés azért került bele az indemnitási törvényjavaslatba, mert azoknak az intézkedéseknek akartuk megteremteni a bázisát, amelyek ebben a tekintetben már tétettek, illetőleg a jövőre nézve a népjóléti minister ur által terveztetnek. Magában véve az a körülmény, hogy egyes képviselő urak részéről ez a kérdés talán hosszabb megvitatást igényel . .. Szilágyi Lajos : Legalább egy hetet ! Kállay Tibor pénzügyminister ; ... vagy hogy egyes képviselő urak a maguk részéről nem óhajtják oly módon szabályozni, mint ahogyan az a népjóléti minister ur által terveztetett, nézetem szerint nem kell, hogy az indemnitási javaslat általános vitáját szükségképen meghosszabbítsa, mert hiszen mód van ennek a szakasznak tárgyalásánál a kérdés érdemére bővebben kiterjeszkedni, és azt hiszem, hogy elfogadható, vagy elvethető pártállás szerint az indemnitási törvényjavaslat arra való tekintet nélkül, hogy azután ennek egyes rendelkezéseinél, igy speciálisan épen ennél a rokkantügyi rendelkezésnél, a részletekben még módosítások, vita, vagy pedig hosszabb diskusszió kivántatik-e, vagy sem. Ami az eljárásomat illeti a kérdés meritumában, tisztelettel bejelentem, hogy a magam részéről a tárgyalásokat már az indemnitás beterjesztése előtt megindítottam, és folytatom arra nézve; hogy ez a kérdés, amely sok adminisztratív intézkedést, sok megbeszélést és tárgyalást igényel, lehetőleg minél előbb tető alá hozassék, s e célból az adminisztráció a maga részéről megtegyen mindent, nehogy rajta múljék ennek a határidőnek esetleges elmulasztása. Megjegyezni kivánom azonban, hogy még abban az esetben is, ha nem lenne lehetséges a törvényhozás által, illetőleg az adminisztrációs munkák következtében július l-ig végleg elintézni az egységesítés kérdését, mindenesetre gondoskodnunk kell arról, hogy az illetményemelés, amelyet kilátásba helyeztünk július 1-től kezdődőleg és amely számolni óhajt a tényleg fenforgó viszonyokkal, mint ahogyan számolni óhajtunk a jövőben is ezeknek a viszonyoknak alakulásával, megtörténhessék oly módon, hogy amennyire azt az állam anyagi helyzete megengedi, amennyire az a viszonyok minden irányú mérlegelése alapján lehetséges, a tisztviselők hozzájuthassanak egy bizonyos nagyobb illetményhez. Még csak azt óhajtom megjegyezni, hogy azok a közlemények, amelyek az elmúlt napokban megjelentek arra vonatkozólag, hogy én, vagy a kor- I NAPLÓ XII. évi június hó 14-én, csütörtökön. 257 mányzat milyen álláspontot foglaltunk el a tisztviselői illetmények kérdésében, nem fedik a helyes •tényállást (Helyeslés halj elől.) és én a magam részéről igazán nagyon kívánatosnak tartanám, ha ilyen közlemények, amelyek csak a kedélyeknek, a tisztviselők hangulatának izgatására és nyugtalanság keltésére alkalmasak (Igaz ! ügy van ! a Ház minden oldalán.), a jövőre nézve általában mellőztetnének. Ezt mindenesetre nagyon szükségesnektartom hangsúlyozni. Egyebekben kérem, méltóztassanak ezt az eljárásunkat és az interpellációra adott válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől és középen.) Elnök : Kivan a képviselő ur szólni? Megilleti a szó a képviselő urat. Homon nay Tivadar : T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister ur válaszából legyen szabad reámutatnom arra a részre, ahol a minister ur azt mondotta, hogyha ezt az indemnitási javaslatot három részletre választaná, huzamosabb időt venne igénybe a tárgyalás, mint a kérdések egybefoglalása esetén. Az én véleményem, t. Nemzetgyűlés az, hogy ellenkezőleg, sokkal rövidebb időt igényelne a vita, annál is inkább, mert hiszen szétválasztás esetén a nagy munkát a köztisztviselők, közalkalmazottak anyagi helyzetének gyökeres javitása tárgyában a bizottságok végezhetnék el (Igaz ! ügy van ! balfelöl.), az anyagot a bizottságok dolgoznák fel s maga a nemzetgyűlés plénuma rövid pár óra alatt el is fogadhatná a javaslatot. (Igaz! ügy van! balfelől.) Az indemnitás kérdésében más a helyzet, t. Nemzetgyűlés, mert ott a nagy munka, illetőleg a hosszadalmas tárgyalás épen megfordítva nem a pénzügyi bizottságban, hanem a nemzetgyűlés plénuma előtt folyik le, a nemzetgyűlés lesz a hosszú viták szinhelye, míg végre dönteni fogunk afelett, hogy elfogadjuk-e az indemnitást, vagy elvetjük. Szilágyi Lajos : Ugy van ! Akkor fog elhangzani a bírálat, a politikai kritika ! Homon nay Tivadar : Abban az esetben pedig, ha netalán előfordulna, hogy mégis ki kellene kapcsolni a tisztviselői kérdést az indemnitási vita elhúzódása következtében, az a helyzet állana elő, hogy mondjuk június 30-án ki kellene venni az egész anyagból a közalkalmazottak és hadirokkantak kérdését, s lehetne elölről kezdeni az egész tárgyalást ugy a bizottságokban, mint a Ház előtt. Mivel ennek elkerülését a minister ur nem biztosította, válaszát sajnálatomra nem vehetem tudomásul. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem at. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-etudomásul venni a pénzügyminister urnák Homonnay képviselő urnák interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kisebbség ! Derültség jobbfelöl.) Elrendelem a szavazatok megszámlálását. 39
