Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

252 A nemzetgyűlés 138. ülése It)23. Senki feljegyezve nem lévén, kérdem a t. Nemzetgyűlést, kiván-e valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A külügy minister ur kivan szólani. Daruváry Géza külügyminister : T. Nemzetgyűlés! Miután a javaslat ellen senki fel nem szólalt, bizonyára nincs szükség arra, hogy annak támogatására érvekkel álljak elő, azonban a javaslatnak ezen előreláthatóan egyhangú elfogadása kapcsán bizonyos megállapításokat óhajtanék tenni. Egyik az, hogy a nemzetgyűlés nyilván helyesli a kormánynak azt a tendeciáját, hogy a lehetőség szerint igyekszik kiterjeszteni azon esetek körét, amelyekben vitás nemzetközi kérdések a jog és igazság alapján pártatlan biróság által döntessenek el. (Helyeslés.) Erre két ut kinálkozik. Az egyik az, hogy a felmerülő egyes esetekre nézve bármely állammal megállapodunk, hogy azokat pártatlan fórum elé terjesztjük. Mint a nemzetgyűlés tudja, a magyar kormány erre az útra mindig hajlandó és nem rajta múlt, hogy ez az ut gyakrabban nem volt követhető. A másik ut az, hogy bizonyos államokkal kötelező választott birósági szerződést kötünk. Ezt az utat csak bizonyos előfeltétel mellett lehet követni s ez az, hogy az illető állammal nincsenek lényegbe vágó politikai differenciák. Ezt az utat tehát csak akkor lehet követni, ha a fennálló differenciák eloszlattatnak és kölcsönös bizalom uralkodik a két állam között. (Halljuk! Halljuk!) Tudvalevőleg Ausztriával szemben a közelmúltban a békeszerződéseknek egy szerencsétlen intézkedése folytán fájó ellentétünk volt, melyet azonban áldozatokkal és közös megegyezéssel sikerült eliminálni. Ha már most a t. Nemzetgyűlés ehhez a javaslathoz egyhangúlag hozzájárul, ugy ezt hozzájárulásnak vehetem ahhoz is, hogy Ausztriával jóbaráti viszonyt folytassunk, (Helyeslés a jobboldalon.) és ha ezt tesszük, azzal egyszersmind igazoljuk azt, hogy a magyar nemzet nem folytat érzelmi politikát, hanem számit a reális élet követelményeivel és ott, ahol kölcsönös jóakarat, kölcsönös jóindulat, kölcsönös méltánylás forog fenn, ez a politika jóbaráti viszonyra vezethet. Ilyen értelemben ajánlom a javaslatot elfogadásra. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az osztrák köztársasággal Budapesten, 1923. évi április hó 10-ikén kötött választott birósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. évi június hó 14-én, csütörtökön. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök ' Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Mai napirendünket letárgyaltuk. Mielőtt a sürgős interpellációra áttérnénk, megteszem napirendi javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken, 1923 július hó 15-én délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki 1. Az Országos Közlekedési Bizottságról szóló törvényjavaslat, 2. a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. te. egyes rendelkezéseinek ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslat, 3. a pestis, a kolera és a sárgaláz ellen való védekezés tárgyában Parisban, 1912. évi január hó 7-én kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, 4. az osztrák köztársasággal Budapesten, 1923. évi április hó 10-én kötött választóbirósági megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? Farkas István képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. (Halljuk ! Halljuk !) Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi javaslatához hozzájárulok ; azt csupán kiegészíteni kívánom. Talán nem uj dolog az, amit a nemzetgyűlés előtt mondok, de kénytelen vagyok elmondani, mert a nemzetgyűlés eddig nem fogadta el javaslatainkat, üe meg kell ismételnem azért is, mert kérdés, amelyet napirendre akarunk tűzetni, olyan fontos és jelentőségteljes, hogy azzal a nemzetgyűlésnek foglalkoznia kellene és időt kellene szánnia arra, hogy ezt a nagy problémát, amely a dolgozó osztályokat érinti, megoldja. Ismételten megtettük már abbeli javaslatainkat, hogy az én indítványomat, amely az indexrendszernek a drágasággal való kapcsolatba hozatalára vonatkozik és Kabók t. képviselőtársam indítványát, mely a kereseti adóban a létminimum megállapítását kívánja újra szabáíyoztatni, méltóztassanak a Ház napirendjére tűzetni, a javaslatok indokolására alkalmat adni és ezekben a kérdésekben határozni. Engedtessék meg nekem, hogy ez alkalommal néhány megjegyzést tegyek. Az a megjegyzésem, hogy a drágaság kérdésének szabályozása lehetetlen volt a szerint a módszer szerint, amint azt a kormány tervezte, mert a drágaság nemhogy csökkent volna, de állandóan növekedett és mindig növekedőben van ; a munkások, magántisztviselők és általában a fisfizetésből élő rétegek keresete pedig nem emelke-