Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-138

244 A nemzetgyűlés 138. ülése 1923. indemnitási javaslat során elmondott beszédét és látni fogják, mennyi megoldásra váró fel­adat, mennyi javaslat van abban felsorolva. Ezzel szemben méltóztassanak megnézni, hogy az ott emiitett javaslatok közül mennyi került ide a nemzetgyűlés elé. Yan egy pár javaslat, amelyet előterjesztettek ugyan, amelyek ki is vannak nyomtatva, amelyeknek tárgyalása azon­ban a mai időben nemzeti szempontból, feltét­lenül veszedelmes volna. Emellett a nemzetgyűlés tárgyalásainak folytonos elnapolását, elodázását látjuk. A kor­mányelnök ur még annak a kijegecesedett alkot­mányos elvnek sem hódolt, hogy ministereit — a szaktárcákat kivéve — a többség képviselő­tagjaiból választotta volna meg. Ebben a tekin­tetben az első fehér holló a mai napon bejelen­tett igazságügyministeri kinevezés. Régebbi idő­ben ez másképen volt. Maga a parlamentáris elv is azt kívánja, hogy olyanok kerüljenek a kormányzat élére, akik a maguk igazgatási ágát a parlamentben megfelelően képviselni is tudják. Azonkívül azt látjuk, hogy hiába adnak be a mi igen t. ellenzéki képviselőtársaink külön­féle indítványokat, azoknak tárgyalása mellőz­tetik. (TJgy van! half elöl.) Nem tudom megér­teni és veszedelmesnek tartom azt a merev szükkeblüséget, amellyel a t. többségi párt nem engedi meg pl. azt, hogy a munkások nyomo­rúságára vonatkozó indítvány a nemzetgyűlésen legalább megindokolható legyen, különösen akkor, amikor nyilvánvalóan dokumentáljuk, hogy a parlamentnek egyéb megfelelő tárgyalási anyaga ugv sincsen. Szilágyi Lajos: A szocialisták malmára hajt­ják a vizet! Propper Sándor: Azzal nem törődnek! A munkások dögöljenek éhen ! (Zaj és felkiáltások jobb felöl : Dolgozzanak ! Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Mayer János: Kinek az álláspontja? Peidl Gyula: Az önöké! Még indokolni sem engedik! (Nagy zaj és felkiáltások a szélsobal­oldalon : Miért nem engedik megindokolni Farkas javaslatát? Ez fáj ugy-e? Zaj.) Mayer János: Kicsit több komolyságot! Dénes István : Tessék a novellával jönni ! Hegymegi-Kiss Pál : Szomorú és a házsza­bályokkal össze nem egyeztethető az is, hogy a nemzetgyűlés képviselői által előterjesztett inter­pellációkra a minister urak egyáltalában nem válaszolnak. Elnök (csenget); A képviselő ur eddig a házszabályokhoz alkalmazkodva, szorosan a tárgy­hoz beszélt, most azonban eltért a tárgytól. Kénytelen vagyok tehát a házszabályok értel­mében figyelmeztetni, hogy beszéde további során szíveskedjék szigorúan a tárgynál maradni, mert, amennyiben ezen elnöki felszólításomnak ismé­telten nem méltóztatnék eleget tenni, meg kellene vonnom a szót a képviselő úrtól. (Helyeslés jobbfelöl és a középen. Zaj a baloldalon,) évi június hó lé-én, csütörtökön. Pikler Emil : Minek mentette ki a kormányt a slamasztikából ? Kár itt beszélni ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál: Az elnöki figyelmez­tetést tisztelettel tudomásul veszem. Amit e kérdésben akartam mondani, azt elmondottam. Azt óhajtottam megokolni, hogy a minister ur ezt a javaslatot is abba a miliőbe állította be, amely a kormányzat irányát jellemzi, mert a minister ur mellőzte a közlekedési véleményező szerv tagjainak megválasztásánál a nemzet­gyűlést, holott a koalíció óta egy demokratikus irányzat fejlődött ki, amely a parlament szak­értő tagjaínak részvételét biztosította az ilyen véleményező szervekben. Ezzel eléretett, hogy a parlamentben esetleg található kiváló szak­férfiak működése az ilyen szervekből nem volt kizárható, sőt azok jelenléte biztosíttatott, ami bizonyos kapcsolatot teremtett a végrehajtó hatalom és a parlament között. Ez azonban máskép nem érhető el, mint így, mert hiszen az összeférne tlenség elve kizárja azt, hogy parlamenti férfiak a kormánytól kinevezést fogadjanak el. Méltóztassék megnézni az 1901 : XXIV. tc.-et, az összeférhetlenségi törvényt, amelyben ki van mondva, hogy kivételképen a parlament tagjai az országos közoktatásügyi ta­nácsnak, mely akkor már meg volt szervezve és a közegészségügyi tanácsnak tagjai lehetnek, mert másként a végrehajtó hatalom melletti ilyen véle­ményező szervben a parlamenti tag helyet nem foglalhat. À parlamenti tagok bevonásába vonat­kozó intézkedést kár megnyirbálni. Nem fogad­hatom el azt az indokolást, mely szerint a minister ur arra számit, hogy a parlament tagjait kinevezés utján amúgy is bevonhatja. Ez nem lehet, mert az 1901 : XXIV. te. alapján ezt a kinevezést el nem fogadhatják. Mándy Sámuel : Ha fizetésük van, nem ! Hegymegi- Kiss Pál : A javaslat indokolásában azt mondja a minister ur, hogy mivel az 1907. évi XXXVI. tc.-ben ide vonatkozólag nincsen indoko­lás, nem tudja megértem, miért is vonták be abban az időben a parlament tagjait az ilyen véleményező szervekbe. Erre azt a magyarázatot adhatom, hogy ennek az oka az volt, hogy a parlament tagjainak ezen véleményező szervekbe való bevonása abban az időben alkotmánybiztosit ék volt. Ezt a tanácsot a koalíciós kormány létesítette a darabontkorszak után. A törvény 6. §-ában kimondotta, hogy a be­választott parlamenti férfiak mindaddig tagja maradnak a tanácsnak, házfeloszlatás esetén is, amig az uj parlament össze nem ül. A cél tehát az volt, hogy mivel a parlament saját tagjaiban megbízott, ezek biztosítsák ott az alkotmányossá­got. Én erre ma is súlyt helyezek, ennélfogva he­lyesnek vélném a nemzetgyűlés tagjainak választás utján való beküldését, ha csekélyebb számban is. Más az álláspontom a javaslattal szemben a tagok működésének időtartamára nézve is. Az helyes, hogy a javaslat az 1907 ; XXXVI. tc-kel

Next

/
Thumbnails
Contents