Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-130

A nemzetgyűlés 130. ülése. 1923. évi május hó 29-én, kedden. 17 a keddi napirendi javaslatra nézve majd holnap szólalhat fel ! Ezt óhajtom a képviselő ur figyel­mébe ajánlani. KabÓk LajOS : Módositom észrevételemet ezek alapján is és pedig a holnapi napra nézve kívántam azt a pótlást javasolni, amelyet az előbb a keddi napra nézve említettem. Ez a pótlás azonban épen a ministerelnök ur által a keddi napra tett javas­lat alapján szükséges, azért, mert egy olyan kér­dés fog itt tárgyaltatni, amellyel azok a dolgok, amiket én is napirendre kívánok tűzetni, szorcsan összefüggnek. Nevezetesen : ismeretes a nemzetgyű­lés előtt, hogy hetekkel ezelőtt indítványt jegyez­tem be a kereseti adótörvény módcsitására vonat­kozólag. Ez annyira sürgős kérdés, hogy az az indítvány, amelyet bejegyeztem, már szinte el­vesztette aktualitását, (Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) azóta pénzünk napról-napra értéktele­nebbé vált, ugy hogy nagyon kellemetlen helyzet­ben leszek, ha ezt az indítványt meg kell indokol­nom. Épen azért tehát, hogy ez a helyzet ne legyen még kellemetlenebb, szükség van arra, hegy az az indítvány mielőbb napirendre tűzessék. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megérteni, hogy miről van szó. Az egész dolgozó, a bérért, fizetésért dolgozó társadalom érdekében van erre szükség, amely épen pénzünk értéktelenedése révén olyan súlycs adózás alá jutott, hogy azalatt roskadozik. Azt hiszem, a kormánynak nem lehet az a célja, hogy mikor egy adótörvényt életbeléptet, az olyan erő­teljes legyen, hogy súlyával az adóalanyt egészen tönkretegye. Épen ezért gondoskodni kell arról, hogy az idők folyamán bekövetkezett pénzbeli elértéktelenedés arányában változtatás történjék ezen a törvényen, mert egyébként agyon fogjuk ütni azokat az adózó alanyokat, akiken ezt az erőteljes és hatalmas arányú adózást végre akar­juk hajtani. Azt is ki merem itt jelenteni, hogy a pénz­ügyi kormányzatnak szintén' örömmel kellett volna fogadnia ezt az indítványt azért, mert egy hibás adótörvény vezettetett be január 1-étől, olyan hibás adótörvény, amelynek megalkotásá­nál nem gondoltak arra, hogy idők folyamán azon változtatást kellene eszközölni s nem gondoskod­tak olyan cikkek beiktatásáról, amelyek lehetővé tették volna, hogy pénzünk értéktelenedése révén ne legyen ez az adótörvény olyan súlycs, mint amilyen most. Úgyszólván.tendencia mutatkozik meg abban, hogy ez az indítvány, dacára sürgős­ségének, mégsem került napirendre. Épen ezért kénytelen vagyok ez ellen itt most újból szót emelni, és arra kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy ezt az indítványt sürgősségére való tekin­tettel a holnapi napirendi pontok közé felvenni szíveskedjék. Tekintettel továbbá arra, hogy a minister­elnök ur keddi napirendi javaslata szerint Szilágyi Lajos képviselő ur indítványa tárgyalás alá kerül, s én ugy látom, hogy Farkas István képviselőtár­samnak a létminimum szabályozása, az index­számok kimutatása és a béregyeztető bizottságok törvényes szabályozása tárgyában benyújtott indít­ványa ebbe szintén közvetlenül belevág, szorcsan ehhez hozzásimul, mert enélkül a másikat tár­gyalni nem lehet, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) ez okból feltétlenül szükségesnek tartom, hegy ez az indítvány is minél előbb, még pedig a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Méltóztassék megérteni az igen t. Nemzet­gyűlésnek azt, hogy nemcsak a közalkalmazottak, a tisztviselők éheznek ebben az országban, hanem éhezik minden dolgozó ember. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Nem lehet tehát az egyik éhezőnek a dolga sürgősebb, mint a másiké, s épen ezért együttesen kell ezekről a dolgokról beszélnünk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De a másik kérdés is súlyosbbitja az éhezést, mert ha nagy adót rónak az adózókra, azok kény­telenek a szájuktól megvonni a falatot és azt a gyermekeiktől is elvonni. Épen ezért gondoskodni kell arról, hogy az amugyis igen nagyfokú nyomo­rúság még nagyobbfoku ne legyen. Nem szabad tehát az ilyen indítványt hosszúidéig elütni attól, hogy itt a nemzetgyűlés szine előtt tárgyaltassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek alapján azt kérem tisztelettel a nemzet­gyűléstől, hogy mindkét indítványt a holnapi napi­rend pontjai közé beiktatni szíveskedjék. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kíván még valaki szólni 1 Dénes István képviselő ur kivan szólni. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj. Hall­juk ! Halljuk !) A magam részéről a holnapi napi­rendi javaslathoz hozzájárulok, egy kiegészítést, illetőleg pótlást azonban kérek. Az igen t. föld­mivelésügyi minister' urat kérem fel, lenne olyan kegyes a földreformnovella-tervezetet már holnap beterjeszteni, hogy a nemzetgyűlésnek a szünet alatt ideje legyen ezzel a kérdéssel foglalkozni. Előterjesztésem indokát az képzi, hogy amennyi­ben az igen t. földmivel és ügyi minister ur nem tűzetné már most ki napirendre a földreform­tiovella-tervezetet, ezt csak a szüoet után tehetné meg, ennélfogva elmúlik a gazdasági esztendő s igya novella csak a jövő esztendőben éreztetné hatását. Szilágyi Lajos : Arra csinált volna a minister ur novellát, hogy az igényjogosultak az idén meg­kapj ák a földet. Az idén ke vesebb is elég lett volna. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Dénes István : Már pedig, amig az igen t. mi­nisterelnök ur és a pénzügymínister ur a külföldön volt, ezen idő alatt olyan viharokat támasztott a földreformnovella kérdése, amely már elsimulni nem fog, s amelyet mi sem engedhetünk elsimulni. (Mozgás jobbfelől.) T. i. az igen t. nagybirtokosság, nevezetesen annak hivatalos szerve, az Omge olyan hangokat engedett meg magának és ugy el­árulta azt, hogy ebben az országban komoly föld­reformhoz hozzájárulni nem akar, hogy most már 4*

Next

/
Thumbnails
Contents